A kormánynak sok problémája van a koronavírus-válság utáni gazdaság irányításával. A gazdaság éppen csak kilábalt a járvány okozta válságból, és a kormány intézkedései alapján arra lehet következtetni, hogy a választások előtt ezt jelentősebb kockázatnak érzékelik. 

Bár egyes adatok bizakodásra adnak okot, a munkanélküliség tavaly szeptember és november között visszatért a járvány előtti szintre, a foglalkoztatottság pedig csúcsot döntött, de például az inflációt tekintve Európa országainak élvonalába tartozunk. Csak Lengyelországban és a balti országokban nőttek gyorsabban az árak éves szinten, mint itthon. Ehhez részben az az 5100 milliárd forintos költségvetési hiány is hozzájárult, amit a kormány 2021-ben hozott össze. 

2015 és 2019 között a magyar gazdaság átlagosan 4,1 százalékkal növekedett, ami duplája az euróövezet növekedésének ugyanebben az időszakban, és gyorsabb, mint a visegrádi négyek átlaga. Ez a jelentős konjunktúra ért véget 2020-ban a járvánnyal, és bár az 5 százalékos gazdasági visszaesés után 2021 egészére a kormány 6,4 százalékos növekedésre számít, azt is érdemes figyelembe venni, hogy tavaly ilyenkor, 2021 első negyedévében még zsugorodott a magyar GDP.

Ahogy arról nemrég részletesebben is írtunk, a választásokra készülve a kormány ezekben a hónapokban tervez elkölteni nagyjából 740 milliárd forintot a családok és a fiatalok szja-mentességére, 250 milliárd forintot a rendvédelmi dolgozók fegyverpénzére, és nagyjából 300 milliárd forintot 13. havi nyugdíjra. De a nyugdíjasoknak már tavaly év végén elkezdte küldeni a pluszpénzeket a kormány a nyugdíjprémiumok kifizetésével.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKicsit befékezett a kormány 2021 végén, de csak azért, hogy a választások előtt a gázra taposhassonMatolcsy Györgyre hallgatva egy kicsit fékezett a kormány az év végén, de csak hogy az év elején a gázt újra tövig nyomva készülhessen az idei választásokra.

A megszokottnál gálánsabb egyszeri kifizetések mellett a kormány az utóbbi időszakban az elszálló árak megfékezése érdekében több termék árát központilag korlátozta. Tavaly novemberben az üzemanyagárakat, decemberben a lakáshitel-törlesztőket, a múlt héten pedig hét alapvető élelmiszer árát fagyasztotta be. 

Látszik tehát, hogy a választások előtt egyszerre igyekeznek a lakosság minél szélesebb rétegeinél az elkölthető jövedelmet növelni, miközben valamilyen szinten szeretnék korlátozni azt is, hogy mennyit érezzen a lakosság az elszálló árakból.

Ilyen komoly választási intézkedéscsomagot se a 2014-es, se pedig a 2018-as választások előtt nem vetettek be a kormánypártok.

Ebben a cikkben azt foglaljuk össze, hogy a választási osztogatás, az elszálló infláció és a felemás gazdasági helyzet közepette mit gondolnak a magyarok a gazdaság helyzetéről, és mit mondanak a tudományos kutatások arról, hogy egy ilyen felemás gazdasági helyzet jelenthet-e komoly veszélyt egy választásokra készülő párt támogatottságára.

Akik aszálykor vannak hatalmon

Egyszerű logika magyarázza, hogy langyos gazdasági teljesítménnyel nem lehet kormányon maradni: ha gyenge a gazdaság, szegényednek a szavazók, akik emiatt a kormányt okolják majd, ezért nem szavaznak rájuk többször. Erről az ősrégi összefüggésről Benjamin Dizraeli angol parlamenti képviselő például a következő levelet írta Lord Lyttonnak 1879-ben:

…bár elértük uralkodásunk hatodik évét, a többségünk a parlamentben nem fogy, inkább nő. Az egyetlen veszély, amivel a jelen kormány szembesül az természeti: négy éve rossz a termés az országban és jövőre is szűkösség lesz…

A Political Behavior folyóiratban megjelent kutatás^*Szerzője Simonovits Gábor a CEU tanára és a Rajk Szakkollégium szakmai igazgatója. szerint a választók igenis reagálnak arra, ha rossz híreket kapnak a gazdaság állapotáról, és a hírek miatt kevésbé hajlandóak a kormányon lévőkre voksolni. A kormány teljesítményének értékelésekor egyébként a választók felülsúlyozzák az utolsó év gazdasági növekedését (vagy visszaesését), és sokszor az alapján döntenek, figyelmen kívül hagyva az elmúlt éveket.

A fenti Dizraeli idézet rámutat, hogy sok esetben a rossz gazdasági teljesítményért a kormányon kívül álló (mint például természeti) jelenségek is felelősek lehetnek. Általánosságban elmondható, hogy rossz gazdasági teljesítmény csökkenti a kormánypárti szavazók számát, de a legfontosabb, hogy a szavazók kit tesznek felelőssé értük. A mai magyar helyzet is azért érdekes,

mert a kormánypárti és ellenzéki szavazók teljesen mást gondolnak arról, hogy miért hatalmas az infláció és az államháztartás hiánya.

A drágulás önmagában érdekes hatással van a kormányok támogatottságára. Az infláció növekedésével általában csökken a munkanélküliség, ezért egy bizonyos pontig a növekvő infláció növekvő kormánypárti támogatottsággal társul. A túl magas infláció viszont már rosszat tesz a kormánypártok támogatottságának. Nehéz pontosan megmondani, hogy hol van az a határ, ami felett már árt a kormánynak a drágulás: különböző amerikai egyetemek kutatói 5-7 százalék körülire teszik ezt a szintet. Ez alapján a magyar kormánynak már van félnivalója.

A logika az, hogy a várt infláció nem okoz károkat a kormánynak, mivel arra fel tudnak készülni a gazdasági szereplők: új munkaszerződéseket tudnak kötni, vagy például meg tudják emelni az áraikat. A gond az e fölötti inflációval van. Harvey D. Palmer és Guy D. Whitten politológusok arra jutottak, hogy a várt infláció egy százalékos növekedésével negyed százalékot nő a kormány népszerűsége. Tehát a 4 százalékos infláció például 1 százalékpontot javít a kormánypárt támogatottságán. A nem várt infláció viszont viszi a szavazatokat:

a szerzők szerint 1 százaléknyi nem várt drágulás 1 százalék csökkenést jelent a kormánypárti szavazók számában.

Amennyiben hiszünk a szerzőpárosnak, a kormány érdeke lehet pörgetni a gazdaságot azzal, hogy egyre több elkölthető pénzt ad az embereknek, így növelve az inflációt és csökkentve a munkanélküliséget. Ha 4 százalékos inflációval számol a lakosság, akkor ebben az erősen cinikus világban, amit felfestettünk, pár százalékos túllépés esetén sincs komoly gondja a kormánynak, mivel az infláció 5-6 százalékig hozza a szavazatokat a választáson. 7 – 10 százalékos infláció esetén azonban már komoly gondok jöhetnek.

Mit gondolnak a magyarok erről?

Az intézkedések alapján úgy tűnik, hogy a kormány újraválasztásra veszélyes tényezőként értékeli a jelentős drágulást, ezért érdemes áttekinteni, hogy az elmúlt hónapokban készített közvélemény-kutatások alapján mi tudható arról, hogy a lakosság hogyan viszonyul az elszálló inflációhoz.

Több mostanában készült közvélemény-kutatás is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az egyes társadalmi rétegek mennyire érzékelik a tavaly év végén 7,4 százalékra emelkedő drágulást. Nem kifejezetten ezzel a témával foglalkozott, de a tavaly év végén nagy vihart kavart, először 444 által idézett Iránytű Intézet és a 21 Kutatóközpont által készített felmérésben is rákérdeztek erre a témára. A tavaly december 6. és 11. között felvett adatokból az derült ki, hogy a teljes népesség majdnem felét „érzékenyen érinti” az infláció. Bár az részletesebben nem volt kibontva, hogy ez mit jelent.

Kicsit részletesebb képet ad ugyanerről két felmérés, amelyek közül az egyiket a Pulzus Kutató a Napi.hu, a másikat pedig a Publicus Intézet készítette a Népszava megbízásából. A december elején közzétett Publicus kutatásban a megkérdezettek 86 százaléka nyilatkozott úgy, hogy érezhetően drágultak a mindennapi megélhetéshez szükséges termékek. A megkérdezettek közül tízből négy ember mondta, hogy sokkal jobban oda kell figyelnie a bevásárláskor. Az emberek ötödének pedig saját bevallása szerint le kell mondani olyan termékről, amire korábban volt pénze.

A Pulzus január közepén publikált felmérése szerint az áremelkedés az elmúlt 12 hónapban a legtöbb válaszadó (45 százalék) havi élelmiszerkiadásait átlagosan 5-10 ezer forinttal emelte meg, a válaszadók nagyjából harmada (30 százalék) pedig 10-20 ezer forint közötti havi költségemelkedésről számolt be. Az idősebbeket nagyobb mértékben érinti a drágulás: a 60 év felettiek 53 százaléka nyilatkozott 5-10 ezer forint feletti, 26 százaléka pedig 10-20 ezer forint közötti kiadásnövekedésről.

A Publicus-felmérésben arra is rákérdeztek, hogy ki a felelős az árak emelkedéséért. Ebből az derült ki, hogy a drágulás mögött a kormány felelősségét a megkérdezettek nagyjából harmada látja, a világgazdasági folyamatokat és a járványt pedig a megkérdezettek 40 százaléka teszi felelőssé. A kormány felelősségét az ellenzéki pártok támogatói jóval nagyobbnak látják, 65 százalék azok aránya, akik közülük leginkább a kormányt teszik felelőssé. A Fidesz-támogatóknak azonban csupán a hetede, 14 százaléka gondolta, hogy a kormány a felelős a megemelkedett árakért.

A kormánypárt választási esélyei szempontjából viszont nagyobb a jelentősége, hogy a megkérdezett kormánypártiak kétharmada olyan tényezőket lát a drágulás mögött, amelyekre a kormánynak nincs ráhatása, és a bizonytalanok körében is valamivel nagyobbnak látják az olyan tényezők hatását, amelyekhez a kormánynak nincs köze.

Áremelkedés mellett több megtakarítás

Az infláció és a kormány támogatottsága közti összefüggés miatt érdekes a 21 Kutatóközpont 2021 márciusa óta havonta megjelenő elemzéssorozatának novemberi és decemberi része is. Ezekből ugyanis kiderül, hogy bár a GKI Fogyasztói Bizalmi Indexe visszaesett, majd decemberre visszakorrigált, a Fidesz támogatottsága eközben változatlan maradt. A várakozások javulására az a magyarázat, hogy

bár az infláció fontos tényező, de a gazdasági várakozásokra nem csak ez volt hatással.

Az elemzés kiemeli, hogy a továbbra is magasabb inflációs érzékelés mellett a

a saját pénzügyi helyzet, a megtakarítási lehetőségek megítélése és a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlásának lehetősége is erősödött.

Az infláció negatív hatását tehát a többi kedvezőbb gazdasági tényező, a saját pénzügyi helyzet javulása, a megtakarítási képesség erősödése és a csökkenő munkanélküliség még ellensúlyozta.

Az elmúlt időszakban elfogadott ármaximáló intézkedések alapján a kormánypártok éppen annak akartak elébe menni, hogy a választások előtt negatívan hasson a drágulás a támogatottságukra. Az egyelőre elég nagy kérdőjel, hogy a hét termék árának befagyasztása mennyire védi meg a drágulástól a fogyasztókat, alsó hangon a kormány mindenesetre kommunikálhatja, hogy csinált valamit az ügy érdekében. Emellett pedig az említett transzferek ellensúlyozhatják a magasabb infláció okozta elégedetlenséget.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHosszabb távon is velünk maradhat az év végén rekordokat döntögető drágulásA 14 éves rekordot döntő inflációt idén még mindig külső tényezők okozhatják, de a belföldi hatások is erősödnek. Két trendből pedig hosszabb távon is gyors drágulás lehet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA legszegényebb kétmillió magyart célozza a kormány a bolti árstoppalA magyar beszállítókat és a kiskereskedelem magyar szereplőit nehéz helyzetbe hozhatja a kormány új intézkedése, amely egy átlagos bevásárlókosár tartalmának apró részére lesz csak hatással.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet infláció kormány közvéleménykutatás támogatottság választások Olvasson tovább a kategóriában