Ötödik alkalommal adta ki nemrég a Központi Statisztikai Hivatal a Demográfiai Portré című kötetét, amely 13 fejezetben ad jelentést a magyar társadalom belső viszonyairól és demográfiai trendjeiről. A kötet adatokkal alátámasztott helyzetjelentést ad például a válások vagy az élettársi kapcsolatok számának alakulásáról, a gyermekdemográfiai trendekről, az idősödésről vagy éppen a családtámogatási intézkedések számosítható társadalmi hatásairól.

Bár számos, a kötetben szereplő adat már korábban nyilvánosságot kapott, mégis érdemes most összefoglalni a kötet néhány főbb – önkényesen kiválogatott – állítását, ugyanis ezekből meglehetősen plasztikus kép rajzolódik ki a magyar népességben jelenleg zajló legfontosabb demográfiai folyamatokról, és így közvetetten a magát családbarátnak, kereszténynek és gyermekvédőnek nevező kormány intézkedéseinek hatásosságáról is.

A magyar házasság-boomot a járvány sem tudta letörni

A házasságkötések száma Magyarországon 2010-ben volt történelmi mélyponton, onnantól meredek emelkedés figyelhető meg, 2019-től pedig robbanás: 2020-ban közel 90 százalékkal több esküvőt tartottak, mint 2010-ben. A szociológiában a házasságkötési hajlandóságot mutató szám, az úgynevezett teljes első házasságkötési arányszám szerint egy nőnek 2010-ben 39, 2018-ban 65, 2019-ben 88, 2020-ban 94 százalék volt az esélye arra, hogy megházasodjon. Ez az érték utoljára a 70-es években volt ilyen magas.

A robbanásszerű növekedés ugyanakkor valószínűleg nem fenntartható, mert a növekedési trendet a gazdasági világválság utáni években elhalasztott esküvők pótlása, valamint a meglévő élettársi kapcsolatukat a kormányzati támogatásokra (adókedvezmények, csok, később a babaváró hitel) pályázva gyorsan házasságra váltók nagy száma hajtja. Tehát a következő évek kérdése lesz, hogy mekkora visszaesést követően állandósulhat az arányszám.

A kutatók kiemelik: az adatok szerint a házasodási boomot éppen az tette lehetővé, hogy a megelőző években széles körben elterjedt az élettársi kapcsolat mint együttélési forma, amivel együtt egyértelműen lazultak a párkapcsolati életúttal kapcsolatos társadalmi elvárások is. Ráadásul az élettársi kapcsolatban élők gyorsan és hatékonyan képesek reagálni a gazdasági és politikai környezet változásaira.

A házasodási boomot kissé visszafogja az elváltak és az özvegyek kisebb mértékű házasodási valószínűsége, ami szintén növekedett ugyan 2010 óta, de kisebb mértékben.

A házasodási lázban a válások száma is emelkedett 2019-ben, hosszú idő után először, mintegy 4 százalékkal. Ugyanakkor 2020-ra újra csökkent 15 százalékot. Ha távolabbról nézünk rá a válási trendekre, akkor csökkenést látunk, ami nagyjából megfelel a nemzetközi trendeknek: az utóbbi években a válási hajlandóság Európa több országában csökken, mint ahány országban nő.

Ha a 2020-as válási hajlandóság változatlan maradna, úgy a házasságok 33 százalékának lenne válás a vége, 2010-ben ez még 46 százalék volt. Érdekes, hogy ez a csökkenés a 40 év alattiakat kiemelten érinti, az 50 év felettiek között a válási hajlandóság nőtt az elmúlt években, és a válások egyre nagyobb részét kérvényezik legalább 20 éve házasságban élők. A 2019-ban kimondott válások majdnem harmada legalább 20 éves házasságnak vetett véget, miközben ez az arány 2000-ben 22, 2010-ben pedig 27 százalék volt.

Egyre több a megosztott gyermekelhelyezés

A fentiekből is következik, hogy arányaiban egyre több gyerek születik házasságban: 2015-ben a gyermekek 52,2, 2020-ban majdnem 70 százaléka született házasságban. A válásoknál látványos trend a megosztott elhelyezés terjedése, az anyánál elhelyezés kárára, ugyanis az apánál elhelyezés nem lett több. 2010-ben a gyermekeknek csak 3 százalékáról döntöttek így, 2015-ben már 11 százalékáról, 2019-ben pedig a gyermekek 16 százalékáról.

Megjegyzendő, hogy a megosztott elhelyezés a közös szülői felügyeleti jogból következtetett kategória, és nem jelent automatikusan 50-50 százalékos váltott elhelyezést vagy váltott nevelést. Arról nincsenek adatok, hogy a megosztott szülői felügyeletű gyerekek életében pontosan hogyan nyilvánul meg ez a megosztott felügyelet.

A babaváró hitel hatása

Ahogy arról már korábban írtunk, Magyarországon a termékenységi arányszám az elmúlt években nőtt, és ez várhatóan még a koronavírus sújtotta tavalyi évre is igaz. Ugyanakkor az arányszám növekedése valójában nem jelent sokkal több megszületett gyereket, hanem arra mutat rá, hogy kevesebb nő szült egy kicsivel több gyereket. Mivel a szülőképes korú nők száma folyamatosan csökken, nagy kérdés, hogy mennyi tartalék van ebben a mutatóban, ráadásul nagyon megnőtt a gyermektelenek aránya is. A kutatók a számok alapján arra következtetnek, hogy az arányszámnövekedés nem lesz elég a tartós születésszám-növekedéshez.

Ebben a folyamatban egyre fontosabb a 40 év feletti nők gyermekvállalásának szerepe, elképesztő ütemben nő az összes élveszületésből kihasított százalékuk: ez 1990-ben 0,5, 2010-ben 1,5, 2020-ban már 3,3 százalék volt. Ez összhangban van a nemzetközi trendekkel, és nyilvánvalóan összefügg az egészségügyben zajló ellentmondásos folyamatokkal is.

A házasodási boommal és a családtámogató kormányzati intézkedésekkel függhet össze, hogy jelentősen nőtt a házasság első évében született gyermekek aránya: két év alatt 13 százalékról 24 százalékra. A havi adatokból kiolvasható, hogy konkrétan a babaváró hitel 2019. júliusi bevezetése miatt sok gyermeket tervező pár úgy kalkulált, hogy megvárta a gyerek megfoganását, majd összeházasodott, minimalizálva a visszafizetési kockázatot. Ezt erősíti meg, hogy a várandós házasságok száma több mint duplájára nőtt az intézkedés bevezetését követő hónapokban.

Több császármetszés, kevesebb otthonszülés

Az otthonszülések száma Magyarországon 1970 óta csökken, 1,8 százalékról 1990-re 0,6-ra esett vissza, majd 2019-ben már csak 0,5 százalék volt. Ez nemzetközi összehasonlításban elég alacsony szám. A nőknek csak mintegy 2 százaléka szül magánkórházban Magyarországon. A kutatók kiemelik, hogy a szüléssel kapcsolatos egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférésben nagy különbségek vannak az egyes társadalmi csoportokon belül.

A császármetszések aránya stabilan nő: 2004-ben ez a szám még 25,7 százalék volt, de 2019-re elérte a közel 40 százalékot. Ez Európában a negyedik legmagasabb arányszám.

Elterjedt az apás gyed, sajátos eloszlással

2019-ben a korábbiakkal szemben sokkal több, 13 444 férfi részesült gyedben, ami az országos átlag 12,8 százaléka. Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy az intézkedés népszerűségében jócskán benne van az is, hogy munka mellett is igénybe vehető. A jelenség területi megoszlása is meglepő: az apás gyednek a leginkább hátrányos helyzetű járásokban a legmagasabb az aránya.

A kutatók itt ugyanazt valószínűsítik, amiről már egy korábbi cikkünkben mi is írtunk: rövid távon sok családnak jobban megéri, ha a kisgyerekes apa igényli a gyedet (gyermekgondozási díjat) a folyamatos munkavégzése mellett, miközben a szülés és a csed (csecsemőgondozási díj) idejére a munkaerőpiacról kieső vagy eleve nem dolgozó anyák ugyanúgy otthon gondozzák a kisgyereket, gyerekeket.

Egyre többet költ a kormány családtámogatásra

A kormány számításai szerint a családtámogatási kiadások a GDP 4,8 százalékát tették ki, de ebben benne vannak a közvetett, a családbarát értékrendet népszerűsítő és egyes kormányközeli civil szervezeteket támogató intézkedések is. Az elmúlt években ugyanakkor a konkrét pénzbeli ellátások aránya csökken – a gyes (gyermekgondozást segítő ellátás) és a feltételhez jóformán nem kötött, mindenkinek járó családi pótlék összege 2008 óta változatlan, így ezek fokozatosan elértéktelenednek –, a munkaviszonyhoz kötött és jövedelemfüggő ellátásokra szánt kiadások (csed, gyed) viszont nőnek.

A csed például 2019-ben bő 63 milliárd forintba került az államnak, a családpolitika körébe sorolt adókedvezmények költségét 2021-re 416 milliárd forintra becsülte az állam. Ez a tétel 2018-ban még 316 milliárd volt. A legnagyobb tétel itt a családi adókedvezmény, ami önmagában 308 milliárd forintot tett ki.

A babaváró hitel példáján különösen jól látszik, hogy az állami kedvezmények szétosztásánál nem prioritás a rászorulók segítése, felzárkóztatása: a babaváró hitelt felvevő adósok például az átlagnál magasabb iskolai végzettségűek, jobb anyagi helyzetben vannak, ugyanis 41 százalékuk a legfelső jövedelmi ötödbe tartozik, és nagyobb arányban él az ország azon megyéiben, ahol az átlagkeresetek is magasabbak.

A babaváró hitel a lakossági hitelállományban is jelentős tétel lett: 2020 végén már a teljes lakossági hitelállomány 13 százalékát tette ki. A családvédelmi akcióterv hatására pedig az államilag támogatott hitelek aránya 2019. július és 2020 vége között 4–5 százalék körüli szintről 30 százalék fölé emelkedett. 

A költségvetés pénzbeli támogatásokra, valamint lakástámogatásra előirányzott kiadása 2021-re 974,8 milliárd forint, míg a 2019-es teljesítés 860,7 milliárd forint volt. A kiadások legnagyobb részét a pénzbeli támogatások teszik ki, 2019-ben 669,5 milliárd forintot költött ezekre az állam. Az érvényesített adó- és járulékkedvezmény mintegy 335,2 milliárd forint volt 2019-ben, és ez az összeg már meghaladta a családi pótlék költségét. 

A csok miatt nem vállaltak lényegesen több gyereket

2019. július 1. és 2020. február 29. között a Magyar Államkincstár adatai szerint 64 899 házaspár igényelte a csokot (családi otthonteremtési kedvezményt), az igénylők 31 százaléka 30 év alatti, 62 százalékuk 30 és 40 év közötti. Ebben az időszakban a támogatással kapcsolatban 931 gyermek megszületését jelentették be az államkincstárnak.

A csok-konstrukcióban szerződő családok közel kétharmada nem előre vállalt, hanem már megszületett gyermekek után igényelte a támogatást, vagyis a csoktól nem várható a termékenységi arányszám jelentős növekedése. (A kormány célja, hogy ez 2030-ra elérje a népesség szinten tartásához szükséges 2,1-et.)

Ez ugyanakkor azért is van, mert a csok bevezetése előtt nem igazán voltak lakhatási támogatások, és felhalmozódott egy olyan gyerekes réteg, amelynek tagjai most tudtak igénybe venni ilyen támogatást. Miután ők ezt már megtették, előtérbe kerülhetnek az előre vállalt gyermekek.

Több bölcsődei férőhely, aránytalan eloszlásban

Közép-Magyarországon található a férőhelyek több mint 40 százaléka, miközben a négy év alatti gyermekeknek csak a 32 százaléka él itt. Észak-Magyarországon a négy éven aluliak 12 százaléka él, de 2018-ban csak a férőhelyek 8 százaléka volt ott.

Nő a kisgyermekes anyák foglalkoztatása

Évek óta zajló trend, hogy általában véve nő a kisgyermekes anyák foglalkoztatása. Legnagyobb mértékben az óvodás korú gyermeket nevelő nők foglakoztatása bővült: közel 17 százalékponttal kilenc év alatt, így már a 75 százalékuk foglalkoztatott.

A három év alatti gyermeket nevelő nők foglalkoztatása is nőtt, 2019-ben a 18 százalékuk dolgozott. A két év alatti gyereket nevelő nők döntő hányada viszont nem dolgozik.

Az ország szegényebb felének egyre többe kerül az egészség

Az egészségügyi kiadások 2010-ben a legszegényebbek összes elköltött jövedelmének 3,2 százalékát tették ki, ez az arány 2019-re 3,6 százalékra emelkedett. Az egészségügyi költségek a háztartásokra vonatkozó statisztikai adatok szerint az öt alsó jövedelmi tizedhez tartozó népesség számára egyre nagyobb terhet jelentettek az elmúlt évtizedben.

Ebben a körben, azaz a magyar lakosság szegényebb felében az egészségügyi kiadások aránya emelkedett az összes kiadás között, kéttized-öttized százalékponttal. A népesség gazdagabb felén belül csak a legfelső jövedelmi tizedben történt emelkedés 2010 és 2019 között.

Arányaiban az egészségügyi kiadások az európai országokéhoz viszonyítva is magasak: ezen a könyvből vett ábrán az egészségügyi kiadások háztartások által fizetett aránya látható Magyarországon és néhány más európai országban OECD-adatok alapján.

Rosszak a 65 éven felüli magyarok életkilátásai  

2020-as adat alapján majdnem kétmillió ilyen korú ember élt az országban, közel 440 ezren betöltötték a 80. évüket is. 2018-ban a 65 éves férfiak átlagosan további 14,6, míg a nők 18,5 életévre számíthattak – alig van olyan európai ország, ahol ilyen alacsonyak lennének ezek az értékek. Ráadásul elég jelentősek a területi különbségek: egy 65 éves budapesti férfi 9,3, míg észak-magyarországi kortársa csak 5,3 egészséges életévre számíthatott 2018-ban, nők esetében előbbi érték 10,3, utóbbi 5,3.

Magyarországon az idősek társadalmi aktivitása alacsony, jelentősen elmarad az EU-átlagtól, leginkább a társadalmi részvétel kategóriájában. Ebben a környező országokhoz viszonyítva is rosszul állunk. Az önkéntes munkában vannak a legjelentősebb elmaradásaink, a magyarok idősebb korban leginkább a családjuknak nyújtanak támogatást nem fizetett munka formájában. Az alábbi ábrán a 65 éves korban egészségben, illetve korlátozottságban várható életévek száma látható az EU országaiban nemek szerint, 2018-ra vonatkozó, 2020-ban publikált OECD-adatok alapján. A táblázathoz a kutatók hozzáfűzik, hogy az összehasonlítás helyenként torzíthat, mivel a mutatók kiszámításánál szubjektív, bevallásos adatokat is figyelembe vesznek, ami felerősítheti a meglévő szociokulturális különbségeket.

Tovább csökken a népesség

A kötet prognózisa szerint a magyarországi népesség csökkenése az elmúlt időszakhoz képest nagyobb ütemben folytatódik a következő évtizedekben. 2019-ben 9,8 millióan éltek az országban, ebből kiindulva a kutatók több forgatókönyvet vesznek végig, de az alapforgatókönyv szerint ez a szám 2050-re 8,5 millióra csökken. Különösen optimista számításban csak 8,8 ugyanez a szám, de a nemzetközi vándorlás nélkül számítva már 8,2 milliós népességet jelez a prognózis.

A kötetet Monostori Judit, Őri Péter és Spéder Zsolt szerkesztette, a KSH Népességtudományi Kutatóintézete adta ki, a fenti linken letölthető.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA térségben csak Magyarországon nőtt a legfontosabb termékenységi mutatóTavaly sem csökkent, és feltehetően még idén is nő a magyar termékenységi ráta. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jóval több gyerek születne.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok nő járhat rosszul egy eredetileg őket támogató intézkedés miattA GYED-en lévő apák országon belüli meglepő eloszlása alapján sokan ezt valószínűleg nem azért igénylik, hogy az apa többet legyen a gyerekkel, az anya pedig dolgozhasson.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állam felvásárolná a jogilag ellehetetlenített meddőségi magánklinikákat isTeljes az állami kontroll a magyar lombikbébiprogramban, a magánklinikák betiltása növeli az amúgy is hosszú várólistákat, és aki teheti, gyorsabb és jobb külföldi klinikákhoz fordul.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet családi adókedvezmény családtámogatás családvédelmi akcióterv csok demográfia gyed népesség Olvasson tovább a kategóriában