Exporttilalommal és árbefagyasztással küzd Argentína az infláció ellen, sikertelenül
Az argentin kormány ráduplázott a korábbi unortodox húsármérséklő intézkedésére, és bővítette a legnépszerűbb marhahúsfajtákra 2023 végéig kivetett exporttilalmat annak érdekében, hogy mérsékelje a fogyasztói árakat.
A kormány felvette a tilalmi listára az egész és fél marhák – tehát a feldolgozás utáni, de felvágás előtti, egyben mozgatott hús – exportját, több más kisebb húsvágat mellett.
Hasonló, de rövidebb ideig tartó átmeneti intézkedésekkel tavaly május óta operál az argentin kormány, hogy féken tartsa a marhahús belföldi árának gyors növekedését. Célja elméletileg az lenne, hogy a kevésbé tehetős argentin családok is megengedhessék maguknak a nemzeti identitás részét képező, jó minőségű argentin marhahús fogyasztását. Kevésbé tehetős családból pedig egyre több van: az ország 2018 óta gazdasági recesszióval és magas inflációval küzd, a szegénységi arányszámok folyamatosan emelkednek.
A kormány stratégiája nyilvánvalóan nem volt független a tavalyi időközi választásoktól és a kerti grillszezontól, az asadótól sem. A kormány ugyanis nagyjából abban az időszakban fagyasztotta be mintegy 1400 termék árát. Ahogy a Bloomberg rámutat, az exporttilalom ugyanakkor hosszabb távon nem érte el a célját, a főváros térségében ugyanúgy mennek felfelé a marhahúsárak, nem ritkán havonta 10 százaléknál is nagyobb mértékben.
Argentína a világ ötödik legnagyobb marhahúsexportőre, a tilalom előtt az ország marhahúskészletének közel háromnegyedét Kína vásárolta fel. A teljes argentin marhahúsexport az exportkorlátozások következtében pár hónap alatt a felére zuhant, de a hús árának emelkedését ez sem állította meg. Kína a kiesést elsősorban brazil és uruguayi marhával pótolja, az amúgy is növekedő brazil marhahúsexport ezért jelentősen megugrott.
Az argentin kormány és a marhahússzektor szereplői között egyre nagyobb a feszültség, utóbbiak közül többen úgy gondolják, nem az elbocsátásokat és további gazdasági bizonytalanságot okozó exporttilalom, hanem a gyártókapacitások növelése lehetne a megoldás a válságra, ráadásul a tilalommal az ország folyamatosan rengeteg pénzt veszít, hiszen ajándékba adja a világpiaci részesedését más országoknak.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
