A legfrissebb, tegnapi adat szerint 62,5 százalékra emelkedett az oltottak aránya a teljes népességen belül, ezzel a felnőtt lakosság 68 százaléka lett védett, ami Európán belül az alsó harmadba tartozó eredmény, de nyolc országot így is megelőzünk az oltási ranglétrán.

Az adatokkal lefedett utóbbi hét nap^*november 19-25. alatt első oltást közel 70 ezren, másodikat 35 ezren, harmadikat 505 ezren adattak be. Különösen az utóbbi nagy ugrás a megelőző hetekhez képest, és remélhetőleg egy ideig még ki is tart a lendület, bár az utóbbi időben végzett közvélemény-kutatások eredményei eléggé szórtak azzal kapcsolatban, hogy mennyien tervezik a harmadik oltás felvételét, vagy már tették is meg.

Mindenesetre ezek közül mindegyikben kedvezőbbek az arányok, mint a Policy Solutions szeptember közepén felvett kutatásában, amikor a megkérdezettek többsége még nem tervezte beadatni a harmadik oltást.

A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy milyen okokból utasítják el az oltást azok, akik egy oltással sem rendelkeznek. A legerősebb ok, hogy az emberek félnek a mellékhatásoktól, a második leggyakoribb válasz pedig az volt, hogy nem tartják elég hatékonynak az oltást.

Pedig a negyedik hullám adatai egyértelműen mutatják, hogy a harmadik hullámhoz képest jóval jobb helyzetben van a társadalom, ha nem a fertőzésszámokat, hanem a komoly megbetegedést és a halálozást vizsgáljuk. Ennek pedig az oltás az oka: a negyedik hullám terjedési görbéje nem laposabb, mint harmadiké, amiből arra következtethetünk, hogy az oltás tényleg nem a megfertőződéstől, hanem a komoly megbetegedéstől véd igazán. Ezt az adatok is alátámasztják: hasonló számú regisztrált fertőzöttre jóval kevesebb kórházban ápolt beteg, lélegeztetett és elhunyt jut a negyedik hullámban, mint a harmadikban jutott.

A koronavírus-tölcsér

A Covid lefolyására úgy is tekinthetünk, mint egy tölcsérre: a tölcsér legszélesebb részén azok vannak, akik szervezete találkozott a koronavírussal, nekik csak egy része fertőződik meg. Egy jelentős részük meg sem jelenik a statisztikában, a regisztrált fertőzötteknek pedig egy része kerül csak kórházba, ők állnak a képzeletbeli tölcsér közepén. A kórházba kerülök egy része (oltatlanoknál hozzávetőleg 10 százaléka) kerül intenzív terápiás osztályra, és nekik egy részük veszti életét a vírus miatt, ők a tölcsér legvékonyabb alsó része. A legfontosabb, hogy a tölcsér gyorsan vékonyodjon, és minél kevesebb kerüljenek az aljára. Ebben sokat segít az oltás.

(A cikket a megjelenés óta frissítettük, ha érdekel hogy mit, kattints a csillagra^*A cikk megjelenéskor “új kórházi ápoltnak” neveztük azt az adatot, ami a kórházi ápoltak növekedését reprezentálja. Ez azonban nem pontos, hiszen az ápoltak számának növekedését lassítja a betegek felépülése és a halálozások. Így meglepően alacsony számot kaptunk az új kórházi ápoltakra, amihez képest a halálozások pedig túl magasnak tűntek. Észrevettük és pontosítottuk, ez a változás a cikk eredeti lényegi állításait nem érinti..)

Az alábbi ábrán az látható, hogy milyen százalékos arányokban nőtt a kórházban ápoltak száma a regisztrált betegekhez viszonyítva. A hullámokat úgy tettük összehasonlíthatóvá, hogy dátumtól függetlenül attól a naptól kezdjük a grafikonok felrajzolását, amikor elérte a 2000 főt a napi új regisztrált fertőzöttek száma. A kórházi ápoltak növekedését az új betegek adják: a járvány felfutó szakaszában több új beteg kerül a kórházba, mint ahány gyógyult és elhunyt kikerül onnan. A 2000 új fertőzött regisztrálása után számított következő 31 napból 22 napon magasabb volt az új megbetegedésre eső kórházi ápoltak növekedése a harmadik hullámban, mint a negyedikben. 

Ha összehasonlítjuk a negyedik hullám számait a többi hullámmal, jól látható, hogy a tölcsér egyre vékonyabb: a regisztrált fertőzöttekből kevesebb lesz kórházi beteg (vagy gyorsabban gyógyulnak, mint a harmadik hullámban). A lélegeztetőgépen lévők számának növekedése is kevesebb eddig a negyedik hullám idején, mint a harmadik hullámban. (A lélegeztetőgépről az elhunytak és a gyógyultak lekerülnek, az ő számukat a járvány e szakaszában meghaladja az újonnan lélegeztetésre szorulók száma.)

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az új fertőzöttekhez viszonyítva alacsonyabb arányban nő a lélegeztetőgépen lévők száma most, mint tavasszal. Ezer új fertőzött után a harmadik hullámban 5-el nőtt a lélegeztetőn kezeltek száma. A negyedik hullámban eddig inkább csak 2-3 emberrel nőtt a lélegeztetőgépen kezeltek száma 1000 új regisztrált fertőzött után. Azt az adatok alapján kizárhatjuk, hogy nőtt volna a halálozás a negyedik hullámban, és ez adná a lélegeztetésre szorulók alacsonyabb növekedését.

A lenti ábrán az új fertőzöttekre jutó halálozások számát látni. Természetesen a betegség lefutása miatt az aznapi adatokat szemléltetés gyanánt érdemes csak összehasonlítani, a teljes fertőzési görbe lefutására nem tudunk következtetni. Mindenesetre a harmadik hullámban ezer új fertőzöttre még 20-25 elhunyt jutott, a vizsgált felfutó szakaszban a negyedik hullámban eddig csak 12-15. 

Egy kis matek

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szerint a kórházba kerülő koronavírusos betegek 80-90 százaléka oltatlan. Zacher Gábor, a hatvani kórház orvosa hasonló adatokat közölt az intenzív osztályról, ahol állítása szerint 7-8 oltatlanra jut egy oltott beteg. Mivel a teljes lakosságon belül az oltott-oltatlan arány 63:37, a feltételes valószínűség képletével kiszámolható, hogy ha igazak az adatok, akkor az intenzív osztályra kerülés valószínűsége tizenháromszoros az oltatlanok körében az oltottak valószínűségéhez viszonyítva. Ezeket a számokat megerősíti az országos tisztifőorvos kijelentése is, miszerint bizonyos esetekben akár tizenhétszer nagyobb valószínűséggel kerülnek intenzív osztályra a nem oltottak az oltottaknál.

Pontos és megbízható következtetéseket ebből nehéz levonni a járvány kezelésére nézve. Nem tudjuk megmondani például, hogy hány oltottnál lehet lezárások nélkül átvészelni a telet anélkül, hogy túltelítődnének az intenzív osztályok. Magyarországon sokszor politikai szempontok mozgatják a kijárási korlátozásokról szóló döntéseket az egészségügyi szempontok helyett. Azt viszont tudjuk, hogy egy teljesen átoltott társadalom több mint tízszer akkora fertőzéshullámot képes átvészelni az egészségügyi rendszere megroppanása nélkül, mint egy oltatlan társadalom, és ez adhat némi reményt a jövőre nézve.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzlovákia zár, Csehország szigorít, a magyar és a lengyel kormány a gyors tetőzésben bízikSzlovákiában visszatértek a kijárási korlátozások, és Csehországban sem lehet már felhőtlenül szórakozni. A magyar és a lengyel kormány viszont egyelőre kivár.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak enyhén szigorított a magyar kormány, pedig egy rövid kijárási korlátozás még jót is tehetett volna nekiEgy rövid lezárás, ami nem fenyeget tömeges munkanélküliséggel, olyan komplex politikai kommunikációs helyzetet eredményez, ami általában a kormánypártoknak kedvez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a járvány, hanem a kormány miatt került csapdába az oktatásA magyar oktatásirányításnak fogalma sincs arról, mi történik, és mi mindennel lenne feladata foglalkozni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet adat harmadik hullám koronavírus koronavírus-oltás negyedik hullám Olvasson tovább a kategóriában