Egekben a benzin ára, de ha a pénztárcánkat nézzük, volt már rosszabb is
Rohamtempóban drágul mostanában az üzemanyag ára, Magyarországon a gázolaj literének átlagára tartósan 500 forint felé ment, és a napokban már a 95-ös benzin átlagára is megközelítette a literenkénti 500 forintos átlagot, ami azt jelenti, hogy már bele lehet futni olyan benzinkútba, ahol elhagyta ezt a szintet az ár.
Bár a Központi Statisztikai Hivatal egyelőre csak szeptemberig közölt hivatalos átlagárakat az üzemanyagokról, az alábbi ábrán látható, hogy már csak az év első kilenc hónapjának átlaga alapján is lehagyta az eddigi rekordévnek számító 2012-es szintet a benzin ára.
A gázolaj egyelőre még csak megközelítette ezt a szintet, de a szeptember óta eltelt időben ez is drágult annyit, hogy jó eséllyel az októberi adattal már meglesz a rekord.
A drágulás persze önmagában is feltűnő, de a teljes képhez azt is érdemes figyelembe venni, hogy mekkora jövedelemből kell állni a magasabb költségeket, tehát hogyan alakult a magyar autósok vásárlóereje a benzinkutaknál. Augusztusban ennek már utánaszámoltunk egyszer, és akkor azt kaptuk, hogy az idei nettó átlagbérből 669 liter 95-ös benzint és 679 liter gázolajat lehetett volna venni.
Az azóta eltelt időszak drágulását és a bérek alakulását figyelembe véve 664 és 659 literre csökkent ez a két mutató, azonban a magyar autósok átlagos vásárlóereje még mindig nagyobb, mint amekkora 2019-ben volt.
Ezúttal viszont azt is megnéztük, hogy a drágulás mellett az uniós tagállamokban az átlagfizetések hány liter benzin beszerzésére elegendőek. Az alábbi térképen látszik a határozott kelet-nyugat törésvonal az átlagjövedelmek vásárlóerejében, még annak ellenére is, hogy a nyugati tagállamokban rendre drágább az üzemanyag, mint a keletiekben.
A térképen ábrázolt mutatóhoz annyi módszertani kitételt érdemes hozzátenni, hogy a nettó átlagbérek 2020-ra vonatkoznak az adott országok helyi valutájában, a benzinre viszont az e hét hétfői árszintet vettük figyelembe (szintén helyi valutában). Mivel a bérek azóta valamelyest nőhettek, a számítás nem teljesen pontos – ez magyarázza az eltérést Magyarország esetében a fenti és a térképen látható adat között is -, de az országok közötti különbségeket így is jól érzékelteti.
A régióban egyébként elég hasonló számok jönnek ki, Magyarország szomszédai közül Ausztria és Szlovénia emelkedik ki vásárlóerőben, emellett az is érdekes, hogy a jövedelmi szint szempontjából hasonló Lengyelországban jóval kedvezőbb az átlagbér és az üzemanyagár aránya.
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
