Az Európai Uniótól érkező támogatásokat elemző első cikkünkben azt mutattuk be, hogy kik és mire kapták a forrásokat, és hogy milyen jelentős szerepe van a magyar gazdaság működésében a brüsszeli pénzeknek.

Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, hogy mennyire hatékonyak voltak a támogatások, valóban tudtak-e az azokat elnyert cégek növekedni. Csak azokat a vállalkozásokat vesszük figyelembe, amelyek betéti társasági, korlátolt felelősségű társasági vagy részvénytársasági formában működnek, illetve nem kaptak 20 milliárd forintnál nagyobb támogatást (ezzel az állami vállalatokat kiszűrjük). 

Elemzésünkben így az összesen 19 ezer milliárd forintnyi jóváhagyott EU támogatásból 3340 milliárd támogatást veszünk figyelembe, és ezeket a vállalati teljesítménymutatókkal együtt vizsgáljuk meg.

Fontos kérdés, hogy méretükhöz képest mekkora támogatáshoz jutottak a cégek. Ha túl kis támogatáshoz jutnak, akkor nehéz érdemi változást várni, a túl sok támogatás viszont könnyen válik olyan „ingyenpénzzé”, amit osztalékként kivesznek a tulajdonosok.

Az alábbi ábrán azt mutatjuk be, hogy a 2010 és 2020 között elnyert összes támogatás az összes vizsgált cég esetében milyen arányban állt a teljes időszak árbevételével. Ez látható a vízszintes tengelyen, elosztva azokkal az éveknek a számával, amikor működött a cég. 

Azt mutatja tehát ez a mutató, hogy a teljes időszakban egy átlagos évben az árbevétel mekkora részét kapta támogatásként egy-egy cég. Egészen magas számokat is láthatunk, mert vannak olyan cégek, amelyek sokszorosát nyerték el támogatásként annak, mint amit a piaciról kerestek. Első ránézésre is feltűnő, hogy milyen sok vállalkozás tudott a piaci árbevételénél jóval több támogatáshoz jutni.

A buborék mérete mutatja az elnyert támogatások teljes összegét – ebből is látható, hogy nem kezdő, nagyon kis vállalkozásoknál jellemző a túlzó támogatás, hanem a határozottan nagy méretű projekteknél is. 

Nemcsak a vállalatok árbevételéhez mérten tűnik a projektek egy jelentős része túlzónak: az egy alkalmazottra jutó támogatási összegek között is szép számmal akadnak 10 milliósnál magasabb értékek, ezekben az esetekben több éves bérjárulék és adó sem fedezi a vállalati támogatásokat. 

Az eloszlások azt mutatják, hogy a rendszer nem jól működik, az ugyanis nem tűnik hatékonynak, hogy a támogatások 9 százalékát olyan cégeknek fizették ki, amelyeknél az éves árbevételénél nagyobb volt a támogatás összege.

Fontos hangsúlyozni, hogy itt nem kölcsönről, támogatott hitelről van szó, hanem vissza nem térítendő támogatásokról. Szigorúan értelmezve ez csak akkor éri meg az államnak, ha a támogatott cégek nagyon jelentős növekedésbe kezdenek, és az ennek köszönhetően keletkező adó- és járulékfizetési kötelezettség idővel több állami bevételt eredményez, mint a támogatás. 

A támogatások az azokat elnyerő cégeket természetesen segítik, de a velük versenyzőket hátrányba hozzák. A támogatások mintegy fele olyan jelentős mértékű, ami már torzítja a piacot- Csak a támogatások 48 százaléka jutott olyan cégekhez, amelyeknél az éves átlagos árbevétel tizedénél kisebb a támogatás összege.

Kiszorított konkurencia

Két fontos jelenség is megfigyelhető: a holtteher-hatás és a helyettesítési hatás. Az előbbi arra utal, hogy a beruházások egy része támogatás nélkül is megvalósulna, vagyis ezekben az esetekben az EU-s pénz a banki finanszírozást vagy a vállalkozó saját tőkéjé váltja ki. 

A helyettesítési hatás pedig arra utal, hogy a beruházások egy része nem növeli a gazdasági összteljesítményt, a kereslet korlátozottsága miatt a támogatott vállalkozás csak a nem támogatott vállalkozások rovására fejlődik, erre tipikus példa egy fodrászat, egy étterem vagy egy pékség.

A nemzetközi szinten is versenyző szektorokban megvalósuló beruházásokra mondható leginkább, hogy növelik a gazdasági összteljesítményt.

A támogatásokkal a legnagyobb probléma, hogy képesek hatékony cégeket is kiszorítani a piacról. Ha egy faluban két pék van, és az ügyetlenebbnek rosszul megy az üzlete, ezért fejlesztés vagy több munka helyett uniós forrásokból jut előnyhöz, akkor könnyen kiszoríthatja a jobban működőt. Ha elnyeri a támogatást, és például új gépeket beszerezve olcsóbban dolgozik, mint a konkurencia, akkor elveheti a saját erejéből egyébként jobb pék vevőit. Bár az ő bevétele ezzel megnő, de összességében nem lesz nagyobb a péktermékek piaca – vagyis a támogatás jórészt kidobott pénz, sőt egy rosszabb vállalkozót tart életben a hatékonyabb helyett. Így nemcsak nem tesz jót a gazdasággal a támogatás, hanem éppenséggel még árt is. Tehát csak akkor lenne igazán hatékony a támogatás, ha a támogatottaknak az árbevételük mellett az exportképességük is nőne.

Támogatás, minden háttér nélkül

A kevésbé hatékony cégek könnyen rá is szokhatnak a támogatásokra, az ilyeneket hívjuk járadékvadászoknak. Az adatok alapján tömegesen lehetnek ilyenek, de még a szürke zóna gyanúját is felveti, hogy 1085 olyan támogatást találtunk, amelyet olyan cég kapott, amelynek 2010 és 2020 között sosem volt alkalmazottja.

Ezen belül 320 olyan cég is volt, amely úgy kapott összesen 26,6 milliárd forint támogatást, hogy nem csak alkalmazottja, de még árbevétele sem volt soha. Ha a 2020-ban kapott támogatásokat nem vesszük figyelembe, akkor is volt 213 olyan cég, amelynek se árbevétele, se alkalmazottja nem volt, legutóbb 2019-ben nyert támogatást, és 13,7 milliárd forinthoz jutott.

Ez jelentős összeg ugyan, de a teljes támogatási összegnek alig 0,14 százaléka. Mégis elgondolkodtató, hogy miért jutnak vállalatok tömegesen támogatáshoz a valós működésnek látható nyoma nélkül, illetve azt is elég nehéz elképzelni, hogy alkalmazott nélkül milyen érdemi, illetve legális munkát végezhetnek ezek a társaságok.

Rászoktak az ingyenpénzre

A támogatások koncentrációját is érdemes megnézni, hiszen egyáltalán nem ritkán botlik az ember olyan cégekbe, amelyek honlapja vagy irodája hemzseg az uniós támogatások elnyeréséről beszámoló tábláktól. 

Az összes, szabapiacon működő vállalatnak megítélt EU támogatási projekt 60 százalékát olyan cégek nyerték el, amelyek csak egyszer kaptak támogatást, de ők csupán a teljes támogatási összeg 16 százalékát kapták meg. A megítélt támogatási összeg 52 százalékát a rutinos pályázók vitték el, akiknek legalább 5 projektjük volt a vizsgált időszakban.

A tíznél több projektet elnyerő járadékvadászok a teljes vállalati uniós támogatási összeg 34 százalékát zsebelték be.

Valami nincs rendben azzal, hogy a támogatások java része a járadékvadász-gyanús cégekhez került, ezt a következő ábránk is szemlélteti. A vízszintes tengelyen az egy cég által elnyert projektek darabszáma látható, a függőlegesen pedig az ilyen projektek átlagos értéke. Minél több pályázatot nyer meg egy cég, annál nagyobb az átlagos értéke a támogatásnak.

Azok a cégek, amelyek csak egy projektjükre kaptak uniós pénzt az elmúlt évtizedben, átlagosan 40 milliós támogatáshoz jutottak. Akik viszont 5-9 projektet nyertek el, átlagosan 76 milliót. 2010-19 között már 133 millió az átlag.

Az uniós támogatásoktól való ilyen szintű függés ma már rendszerszintű kockázatokat is jelenthet, hiszen a pénzcsapok esetleges elzárása sokkolná a gazdaságnak ezt a részét. Mi most 1200 olyan céget azonosítottunk, amely legalább tíz EU támogatási projektben érintett – kétséges, hogy ezek tisztán piaci alapon is fenntarthatóak lennének.

Ha az ilyen cégek nem lennének a piacon, sok esetben a hatékonyabb versenytársaik tudnák a helyüket átvenni, ami végső soron jobban segíthetné a gazdasági növekedést.

Az elemzéshez szükséges adatokat a Dun & Bradtsreet biztosította számunkra. A vállalat a PartnerControl, PartnerRadar és D&B Credit szolgáltatásaival segíti a vállalkozások információs igényeit.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA vissza nem térítendő támogatások megmérgezik a magyar gazdaságotAz uniós támogatásokkal együtt legalább 2000 milliárd forint az az újraosztás, amely eltorzítja a magyar gazdaság szerkezetét, ennek a pénznek sokkal jobb helyet lehetne találni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokkal kevesebb uniós pénzhez jutnak a magyar cégek, mint elsőre látszikAz ígértnél kevesebb pénzt kaptak a vállalkozások az uniós forrásokból. Azon belül viszont a magyar tulajdonú kisebb-közepes cégek nem panaszkodhatnak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat állami támogatás eu támogatás hatékonyság járadékvadászat támogatás Olvasson tovább a kategóriában