A fertőzési adatok szerint Magyarország egyelőre a béke szigete járványszempontból, van azonban néhány tényező, amely beárnyékolja ezt a derűs képet. Az egyik, hogy a helyzet kísértetiesen emlékeztet a tavalyira, amikor a napi fertőzésszámok egészen augusztus 27-ig két számjegyűek voltak, azt követően viszont gyorsan emelkedtek, jelezve a második járványhullám kezdetét.
Idén – ha a hétvégéket követő tömbösített adatközléseket elosztjuk az érintett napok számával – augusztus 13-án volt az első 100 feletti fertőzésszám, majd a háromnapos hétvége előtti utolsó két adat lett még ilyen nagyságrendű.
Ez természetesen túl kevés információ ahhoz, hogy komolyabb következtetést le lehessen vonni, bár az egyhetes mozgóátlag és a pozitív tesztek aránya is nőtt valamelyest. (Az utóbbi egyébként szintén nagyon hasonlóan alakult az utóbbi napokban, mint egy évvel ezelőtt.) Ezzel együtt hazai járványügyi szakemberek inkább a külföldi tapasztalatok és a delta vírusvariánsról szerzett ismeretek miatt intenek óvatosságra, és javasolják máris a maszkviselés visszahozását bizonyos esetekben.
A nemcsak az eredeti vuhani vírushoz, hanem a brit (alfa) variánshoz képest is jóval fertőzőbb delta okozott már elég jelentős járványhullámot például az Egyesült Államokban, ahol a kétdózisos átoltottság némileg elmarad a magyarországitól, de Izraelben és Nagy-Britanniában is, ahol néhány százalékponttal magasabb.
A jelenlegi hazai helyzetet nem könnyű megítélni, hiszen legközelebb csak hétfőn lesznek új járványadatok, tömbösítve a csütörtök-vasárnapi négy napról. De ezekben az augusztus 20-i tömegrendezvények esetleges hatása még nem látszik majd, ahhoz egy-két hétnek még el kell telnie. A tavalyi adatok alapján erős a gyanú, hogy a tömegeket megmozgató, akkor négynapos hétvége hozzájárulhatott a járvány ismételt felfutásához. Idén persze nagyon jelentős különbség, hogy a lakosság közel 57 százalékát már kétszer beoltották, bár pont a delta variánsnál úgy tűnik, hogy ez a terjesztést kevésbé akadályozza, mint a korábbi változatoknál. (Ezzel együtt az oltás továbbra is nagyon nagy arányban véd a betegség súlyos lefolyása ellen.)
A kormány egyelőre szemmel láthatóan nem aggódik, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár meg is dicsérte magukat, amiért az augusztus 20-i rendezvényeket mentesítették az (amúgy nem túl erős) járványügyi korlátozások alól.
A következő hetekben-hónapokban lesz még néhány nagyszabású esemény – például a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus vagy a vadászati világkiállítás -, Rusvai Miklós vírusszakértő le is vezette, ezek hogyan járulhatnak hozzá a járvány újabb felfutásához, de ezzel együtt az iskolakezdés tűnik a legnagyobb kockázatnak. Nagy-Britanniában idén május és június fordulóján – amikor már a delta vált a domináns vírusváltozattá az országban, és az iskolák nyitva voltak – az 5-12 éves korosztályban a fertőzések aránya ötször nagyobb volt, mint az ekkorra már nagy arányban beoltott 65 év felettieknél.
A 12 évnél fiatalabbakat egyelőre nem lehet oltani, de a 12-17 éves korosztályban sem valami nagy az átoltottság idehaza. Mivel az utóbbi egy héten teljesen ugyanazokat a számokat közölte a kormányzat (200 ezer regisztrált, 162 ezer beoltott ebben a korcsoportban), még azt sem könnyű megítélni, hogy teljesen leállt-e a korcsoport oltása, vagy egyszerűen csak nem frissítik a számokat. Mindenesetre ezzel az adattal számolva az átoltottság csak 27 százalékos, ami a járvány terjedését érdemben kevéssé fogja fékezni.
Ez a mérték azért is tűnik nagyon alacsonynak, mert logikusan arra lehetne számítani, hogy legalább a saját magukat beoltatók a gyerekeik számára is biztosítani akarják a védelmet a koronavírussal szemben. És bár az átoltottság az idősebb, gyereket már nem nevelő korosztályokban jelentősebb, annyira azért nem nagy az eltolódás, hogy az önmagában megmagyarázza a több mint kétszeres különbséget a 12-17 évesek és a teljes népesség átoltottsága között.
A különbség egyik oka az lehet, hogy a fiatalok oltását nyáron kezdték el, amikor a harmadik hullám már lecsengett, az emberek veszélyérzetével együtt. Többektől lehetett hallani, hogy „most nincs járvány, nem kell sietni azzal az oltással”, vagy hogy „csak az oltás kedvéért nem fogom elhozni a gyereket a nagyszülőktől”.
A kormány sem tolta túl nagy erővel a dolgot, pedig például nyári táborokhoz, fesztiválokhoz kapcsolódóan lehetett volna azért oltást kínálni (akár előzetes regisztráció nélkül), és ha ezt az egydózisos Janssen vakcinával teszik, akkor a második oltás logisztikai problémája sem merült volna fel. Inkább úgy döntött azonban a kabinet, hogy a szeptember 1-jei tanévkezdés előtti és utáni napokra hirdet oltási akciót a 12-17 éves korosztálynak.
Ezt üdvözölte az orvosi kamara alelnöke, és a semminél nyilván sokkal jobb, a probléma csak az, hogy a védettség kialakulásához hetekre, hónapokra van szükség. A használni tervezett Pfizer-vakcina háromhetes időablaka alapján a második dózist a szeptember 20-i héten kaphatják meg a fiatalok, a teljes védettség pedig október közepére alakulhat ki. A delta variáns tulajdonságai és külföldi példák alapján
elég nagy szerencse kell ahhoz, hogy ekkorra már ne legyen erősen felfutóban a járvány.
(Nemcsak az iskolakezdés miatt, hanem azért is, mert a hűvösebb idő az eddigi tapasztalatok szerint összességében kedvezőbb a vírus terjedése szempontjából.)
Bár a két ország jelenlegi járványhelyzetét nem lehet egy lapon említeni, mégis érdekesek az átoltottság korábbi első számú bezzegországa, Izrael intézkedései. Ott már a hónap elején azt tervezték, hogy minden oltatlan iskolásnak vérvizsgálaton, szerológiai tesztelésen kell részt vennie, hogy kiderüljön, átesett-e tünetmentesen a koronavírus-fertőzésen. (Ultraortodox iskolákban ezt már el is kezdték, országos szinten pedig pont ma indul a program.) Aki nem, az minden reggel csak gyorsteszt elvégzése után léphetne be az osztályterembe.
Izraelben a társadalom más csoportjai számára is bevezettek olyan védekező intézkedéseket, amelyek idehaza még szóba sem kerültek. Itthon egyelőre annál senki nem ment tovább, mint hogy zárt terekben vissza kellene hozni a maszkviselést. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a tegnapi tájékoztatón azonban azt mondta, a kormány egyelőre nem mérlegel semmilyen korlátozó intézkedést.
A miniszter szerint Magyarországot is el fogja érni a negyedik hullám, de az oltásoknak köszönhetően az ez elleni védekező intézkedések alapvetően el fognak térni a korábbi hullámok során alkalmazottaktól. Aki beoltatja magát, annak nem lesznek érdemi szigorítások – tette hozzá.
Pont az iskolák esetében érdekes lesz ennek megvalósítása, bár technikailag kétségkívül ez is megoldható. Mindenesetre Gulyás arról is beszélt, a kormánynak nincs olyan szándéka, hogy lezárja az országot, de ez végső soron valószínűleg ugyanúgy az egészségügy terhelésétől is függ majd, mint a második és a harmadik hullán során.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
