Továbbra is nagyon alacsony szinten van a magyar nők foglalkoztatottsága
2020-ban Magyarországon volt a harmadik legnagyobb eltérés a gyerekes férfiak és nők foglalkoztatottsági rátája között az Európai Unióban – derül ki az Eurostat friss adatai alapján.
A legnagyobb különbség Olaszországban (28,9 százalék) és Görögországban (27,2 százalék) volt a gyerekes férfiak és nők foglalkoztatottsági szintje között, ezután következett Magyarország 24,3 százalékpontos eltéréssel. A legkisebb különbségek Litvániában (6,8 százalék), Szlovéniában (8,8 százalék) és Portugáliában (9,3 százalék) voltak.
A gyerekes nők foglalkoztatottságának növelése részmunkaidős megoldásokkal a demográfusok szerint hozzájárulhat egy ország reprodukciós rátájának növekedéséhez. Ahogy azt az Állami Számvevőszék ezzel foglalkozó elemzése is kiemeli, Magyarországon az elmúlt évtizedben a 25-49 éves korú gyerekes nők foglalkoztatási rátája emelkedett, bár a többi visegrádi országhoz hasonlóan még mindig messze elmarad az uniós átlagtól.
A gyerekes nők részmunkaidős foglalkoztatottságának növelése a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos versenyképességi programjában is szerepel az ajánlott közpolitikai intézkedések között.
Olaszországban és Görögországban nemcsak a különbség, hanem a gyerekes nők foglalkoztatottsági aránya is a legalacsonyabb volt az EU-ban, de ahogy az alábbi ábrán is látszik, Magyarországon sem jó a helyzet, a negyedik legalacsonyabb volt a gyerekes nők foglalkoztatottsága.
A gyerekes nők foglalkoztatottsága Szlovéniában (86,2 százalék), Svédországban (83,5 százalék), és Portugáliában (83 százalék), a gyerekes férfiaké Csehországban (96,5 százalék), Máltán (95,7 százalék), és Szlovéniában (95 százalék) volt a legmagasabb.
A 25-54 éves gyerekes nők foglalkoztatottsági rátája az EU-ban 72,2, a férfiaké 90 százalék volt. A gyerekteleneké 76,8 és 80,9. A gyerekvállalás tehát férfiak esetében alacsonyabb, nők esetében pedig magasabb foglalkoztatottsági rátát valószínűsít.
A gyerekek számának növekedésével a nők foglalkoztatottsági aránya csökken, és ez az összefüggés különösen erős az alacsonyabban iskolázott nők körében.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
