Döbbenetesen nagy veszteséget könyveltek el 2020-ban a legnagyobb hazai szállodaipari cégek. A 25 vezető vállalat között alig akadt olyan, amely valamit meg tudott őrizni korábbi profitjából, együttes veszteségük pedig a 40 milliárd forintot közelítette. A vállalatok között azonban elég komoly eltérések voltak, attól függően, hogy egy vagy több szállodát működtetnek, illetve hogy hoteljük a fővárosban vagy vidéken található-e. Budapesten teljes volt az összeomlás, az ország más pontjain azonban meg lehetett úszni kisebb visszaeséssel is. Az ágazati szereplők várakozásai szerint 2021 is kifejezetten gyenge lesz, a növekvő költségek miatt pedig a korábbi nyereség visszatérésére még éveket kell várni.

Elpárolgó százmilliárdok

Az ágazati adatok alapján eddig is egyértelmű volt, hogy a járvány és az annak nyomán hozott intézkedések teljesen megroppantották a turisztikai szektort. Tavaly voltak olyan hónapok, amikor a lezárások miatt lényegében a teljes szektor forgalma lenullázódott, az év egészében pedig kétharmadával kevesebb vendég volt a magyarországi hotelekben, mint 2019-ben. A bevétel visszaesése is hasonló mértékű volt: 2020-ban több mint 300 milliárd forint tűnt el a szállodapiacról.

Arról ugyanakkor, hogy mindezt hogyan vészelték át az egyes vállalatok, nem nagyon lehetett tudni. Éppen ezért a közelmúltban közzétett beszámolók alapján összeszedtük a 25 legnagyobb szállodaipari cég üzleti számait, ezekből pedig kiderült, hogy a pandémia a szektor legnagyobbjai között is komoly pusztítást végzett.

A 25 vezető vállalat bevétele több mint 130, adózott eredménye bő 90 milliárd forintot zuhant, és a járvány kirobbanása óta alkalmazottjaik több mint harmadától váltak meg.

Utóbbi egyébként nem is annyira sok, ha figyelembe vesszük, hogy az árbevétel 130 milliárdos csökkenése azt jelenti, hogy – akárcsak az ágazat egészében a top25-nél is – a forgalom kétharmada tűnt el egyik évről a másikra. Az ország különböző pontjain működő szállodák között azonban már itt is hatalmas eltérések figyelhetőek meg. Miközben a lényegében egész évben zárva lévő fővárosi szállók bevételének háromnegyede párolgott el, és a láncoknál is közel 70 százalékos volt a visszaesés, addig a vidéki hoteleket fenntartó cégek forgalmának majdnem kétharmada megmaradt.

De még a vidéki szállodák között is komoly különbségek voltak: a jelentős részben orosz turistákra építő és kevésbé idényjelleggel működő hévízi szállodáknál (amelyek között több nagyobb forgalmú is van) például sokkal nagyobb volt a visszaesés, mint közvetlenül a Balaton partján álló házaknál, vagy mondjuk Zalakaroson illetve Felsőtárkányban. Ezeknek a cégeknek – ahogy azt szakértők már tavaly is mondták – a belföldi turizmus mentette meg az előző évét.

A forgalom eltérő visszaesése a profitszámokon is megmutatkozott. Bár a kiadásait minden vállalat igyekezett lefaragni, a fővárosban, ahol összeomlott a turizmus, az esetek többségében ez is kevés volt a brutális veszteség elkerüléséhez. Öt olyan hotelcég is volt, amelynek vesztesége messze meghaladta a bevételeit, azaz náluk a ráfordítások fele sem jött be, hiába váltak meg esetenként akár az alkalmazottak felétől. A 25 legnagyobb cégből mindössze hét maradt nyereséges, a top25 együttesen pedig 37,8 milliárdos hiányt hozott össze. Ez azt jelenti, hogy adózott eredményük 2019-ről 2020-ra több mint 90 milliárddal csökkent.

Ennek megfelelően a vállalatok fizetőképessége is sokat romlott. Készpénzállományuk 27 milliárd forinttal volt kevesebb 2020 végén, mint egy évvel korábban. Még úgy is, hogy sok cég milliárdos hiteleket vett fel, igaz utóbbiból több vállalat fejlesztéseket valósított meg a kényszerű leállás alatt.  

Az idén is kiesett öt hónap

Bár az idei kilátások a tavalyinál némileg talán már jobbak, összességében még 2021 is nagyon gyenge év lesz a szektorban.

Erős nyári forgalommal számolunk, de nem szabad elfelejteni, hogy idén több mint négy hónapig zárva tartottak a szállodák, így ezeket a károkat teljesen nem fogja ellensúlyozni a maradék nyolc hónap forgalma, és sok minden függ egy esetleges negyedik hullámtól is

– válaszolta a G7 kérdésére Labossa Lajos, a Hunguest Hotels Zrt. marketing és kommunikációs igazgatója. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, 26 hotelt fenntartó lánc a járvány előtti számait emellett azért sem tudná egyelőre hozni, mert jelenleg több szállodájuk sem működik. Korábban hét egységük is jelentős összegekhez jutott abból a Kisfaludy-programból, amelynek keretében 83 milliárd forintot osztottak szét, jelentős részben kormányközeli szereplők között. A kapott pénzből megkezdett felújítások pedig még tartanak.

Az év első négy-öt hónapját azonban tényleg akkor sem lehetne visszahozni, ha minden szálloda végig teltházzal pörögne, és ez a szektor többi szereplőjére is igaz.

Az idén január és május között a hazai szállodák vendégforgalma alig több mint tizede volt a 2019 hasonló időszakában mértnek,

és bár az árak emelkedtek, bevételeik is több mint 85 százalékkal zuhantak.

Ez ugyanakkor – akárcsak tavaly – ezúttal is eltérően érintette az ország különböző pontjain működő cégeket. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint az amúgy is a nyári időszakra koncentráló idényhotelek a láthatóan erős szezonnal akár kifejezetten jó évet is zárhatnak, ha nem lesz negyedik hullám. Budapesten, illetve úgy általában az egész évben nyitva tartó szálláshelyeknél azonban már nem lehet visszahozni az elveszett öt hónapot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden negyedik embert utcára kellett rakni a vezető szállodákbólDurva leépítésben van a szektor, csak a Balatonnál bírták a válságot a hotelek a nyáron, de a tél hosszúnak ígérkezik.

Nagy a bizonytalanság

Sok esetben – különösen a fővárosban – ráadásul az újraindulás sem volt teljes, sok hotel még mindig zárva tart. Blandl Judit, a Mellow Mood Hotels igazgatója a G7-nek azt mondta:

a cégcsoporthoz tartozó tíz szálló közül jelenleg öt fogad vendégeket, a többi továbbra is üzemszünet alatt áll. A jelenlegi foglalások a 2019-es adatokkal szemben továbbra is jelentősen elmaradnak, sajnos még mindig ott tartunk, hogy veszteséget csökkentünk, nem pedig nyereséget termelünk.

Flesch Tamás szerint egyébként a korábbi profitszint még évekig nem tér vissza a szektorba, akkor sem, ha – ahogy ebben bíznak – 2022-re nagyjából helyreáll a forgalom. Ennek oka, hogy a járvány, illetve a leállások következtében a költségek is drasztikusan emelkedtek a szállodaiparban, és ez a folyamat előreláthatólag folytatódni fog. Az ágazatban óriási a munkaerőhiány, az elküldött vagy maguktól távozó alkalmazottak egy részének esze ágában sincs visszatérni. Új embereket így már csak a korábbinál magasabb fizetéssel lehet felvenni, ami egy idő után bérfeszültséghez vezethet az újak és a járványt végigszenvedő, de azalatt is kitartó személyzet között.

Ezek a folyamatok pedig általános és elég jelentős bérnövekedést vetítenek előre a szektorban.

Erre hívta fel a figyelmet Labossa Lajos is, aki szerint a turisztikai szektor szereplői között erősödni fog a verseny a megfelelő számú és képzettségű munkavállalóért, így a munkáltatói márka építése elkerülhetetlen.

És ezek még az optimista kilátások, hiszen kivétel nélkül mindenki kiemelte: egy esetleges negyedik hullám mindent felboríthat. Emiatt tervezni is nagyon nehéz az ágazatban, és nem csak a cégeknek, hanem az alkalmazottaknak is. Közülük pedig sokan épp azért távoznak, mert már nem hiszik el, hogy a mostani nyitva tartás végre igazán tartós lesz.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat hotelcég járvány koronavírus szálloda turizmus Olvasson tovább a kategóriában