Orbán Viktor miniszterelnök a múlt hét pénteki szokásos rádióinterjújában azt mondta,

nem látja, hogy a magyar tudományos közösségben ez a vita hamarabb nyugvópontra jutna, mint a nyár vége. Ezért akkor lehet majd dönteni arról, hogy indítanak-e oltási kampányt, vagy minden szülő a saját felelősségére oltathatja be a gyerekét.

Addig – mondta a miniszterelnök – a kiskorú gyerekek a védettségi igazolvánnyal rendelkező szülőkkel mehetnek bárhova. Tegyük hozzá rögtön: legalábbis Magyarországon, a külföldi gyakorlat ettől eltérhet, és az esetleges külföldi nyaralásnál is esélyes, hogy friss PCR teszt kell majd a gyerekeknek a határátlépéshez, ha a szüleik magukkal akarják vinni őket.

Külföldön nyaralni természetesen nem muszáj, de emellett is nagyon nehéz ezeket a mondatokat egy szülőnek most értelmeznie, az alábbi főbb okok miatt:

• Kanada, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió hatóságai a Pfizer vakcinájának használatát már engedélyezték 12 éves kortól. Minden eddigi uniós engedélyezésnél szinte azonnal elkezdtük használni az oltásokat, sőt még azelőtt is (Szputnyik V), most azonban nem léptünk.
• Ahogy arról részletesen is írtunk, a kínálat szűkössége nem lehet már ok, még a közkedvelt Pfizer vakcinából is van elég a kereslethez képest.
• Számos országban, például Izraelben, Ausztriában, Romániában vagy éppen Olaszországban velünk ellentétben már biztosak abban, hogy elkezdik a 12-15 éves korosztály kampányszerű oltását.
• A 2021-22-es iskolai tanév kezdetéig 12 hét van, az említett korosztályba nem egészen 400 ezer gyerek tartozik, így a nyári szünetben kényelmesen el lehetne érni, hogy mire újra az iskolapadba ülnek, már legalább két héttel túl legyenek a második oltáson azok, akik(nek a szülei) ezt kérik. Nyár végi döntéssel ez nem érhető el.
• Feltételezve, hogy a szülők akaratát tükrözi az oltási hajlandóság (amely országosan egyelőre mintegy 64 százalék^*A felmérésekben ennél ugyan érdemben többen mondják azt, hogy biztosan vagy talán beoltatnák magukat, de mivel már lényegében mindegyik vakcina elérhető, ezért érdemesebb a ténylegesen beoltottak számát nézni. Ez az első oltások esetében közel 5,28 millió fő, ami a 16 éven felüli lakosság 64 százaléka.), ebben a korosztályban lényegében csak 2×250 ezer adag vakcina felhasználása a kérdés, ami nem sokkal több, mint a múlt heti Pfizer-szállítmány.
• Nem egészen világos, hogy a „magyar tudományos közösség” min vitatkozik ez ügyben, mert a politika lényegében nem engedi, hogy ez a közösség nyilvánosan is elmondja a véleményét.

A miniszterelnök a szokása szerint csak információmorzsákat osztott meg velünk, a részletekre pedig nála sem lehet rákérdezni (mivel azok a médiumok, amelyekkel egyáltalán szóba áll, hasonló kérdéseket általában nem feszegetnek).

Megnéztük ezért, hogy milyen nemzetközi vita folyik ez ügyben, mi lehet a bizonytalanság oka, esetleg vannak-e etikai megfontolások a háttérben.

Ahogy az az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) közleményéből is kiderül, a Pfizer oltását 2260 12-15 éves gyereken tesztelték. Közülük 1005-en kapták meg ténylegesen az oltást, és egyikük sem betegedett meg, a többiek a tudtukon kívül csak sóoldatot kaptak, és 16-an betegedtek meg.

A Pfizer vakcina ebben a korosztályban ugyanolyan hatásos, mint 16 év felett – mondja az EMA, de kétségtelenül vannak olyan tudományos vélemények, hogy a vizsgálatba kevés gyereket vontak be ahhoz, hogy a ritka mellékhatásokat elég jól kiszűrjék. A türelemre intés másik oka általában az, hogy a korosztály tagjainál a betegség súlyos lefolyásának esélye jóval kisebb, mint az idősebbeknél, ami két gondolatot vet fel:

• egyrészt lehet, hogy nem kell sietni,
• másrészt ha van még olyan oltásra váró, akinél jóval nagyobb a rizikó, őt illetheti az elsőség (ez azonban már a 16-18 éveseknél sem merült fel akadályként).

Jelenlegi legjobb becsléseink szerint egymillió esetből kevesebb mint kettő halálos a gyerekeknél – ami természetesen tragédia annak a két érintett családnak, de jóval kisebb arány, mint a felnőtteknél. Másrészről jó lenne az is, ha a Covid hosszú távú hatásaitól is megóvnánk a gyerekeket, de ebben a kérdésben még olyan kevés az információ, hogy bizonytalan, mennyire fontos szempont.

Az amerikai járványügyi hatóság egyébként vizsgál olyan eseteket, amikor beoltott tinédzserek szívizomgyulladást kaptak, de egyelőre nem lehet tudni, hogy ezeknek a megbetegedéseknek bármi közük van-e az oltásokhoz.

A nagyobb gyerekek beoltása egy újabb kis lépés lehetne a nyájimmunitás vagy legalább egy újabb hullám megelőzése felé. Mivel azonban a magyar szakemberek egy része pillanatnyilag nem tartja valószínűnek egy őszi negyedik hullám kialakulását, nem kizárt, hogy a kivárásban ez is szerepet játszik. Máskülönben ugyanis az lenne az érdekünk, hogy a gyerekek még akár tünetmentes hordozóként se terjesszék a fertőzést (de ezen a ponton ismét belefutunk abba a vitába, hogy melyik vakcina mennyire gátolja meg az átadást, és az iskolák mennyire tekinthetők az átadások gócpontjainak).

Angol szakemberek ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy most már ideje lenne megszüntetni a vakcinaelosztás globális súlyos egyenlőtlenségét, mert a fejlett országok tényleg el vannak látva elég oltással – ebben Magyarország egyébként kiugróan jól áll.

A vakcinákat el lehet juttatni olyan országokba, ahol az átoltottság mértéke elenyésző, ezúttal nem arról van szó, hogy ne dobjuk ki a kenyérhéjat vacsora után, mert Afrikában éheznek a gyerekek, de a valóságban a kenyérmaradékot nem tudjuk nekik eljuttatni. Vakcinát lehet szállítani, tehát akár átadni, eladni vagy kölcsönadni is.

Nepálban jelenleg a népesség 2,5 százaléka van beoltva, súlyosbodik a járvány, de nincs oltás. Peru, amely – az adatok felülvizsgálata után – a világ legrosszabb halálozási mutatóit produkálja, 4 százalékos beoltottságnál tart. A hasonló helyszíneket hosszasan lehetne sorolni.

Bár Peru, Nepál és a többi hasonló ország pillanatnyilag nagyon távolinak tűnik, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy amíg a mutációk kialakulásának veszélye fennáll, mi sem lehetünk biztosak benne, hogy nem jelenik meg egy globálisan komoly gondokat okozó – akár az összes eddigi oltással szemben ellenálló – új variáns.

Magyarország a jelek szerint olyan mennyiségű oltáson ül, hogy még akkor is jutna a 12-15 éveseknek, ha a tárolt mennyiséget csökkentenénk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország ül a legnagyobb vakcinatartalékon az EU-ban, de egy része ránk romolhatA legnépszerűbb oltóanyagok szavatossága 6-7 hónap, ha a kormány nem gondolja meg magát a beszerzésben, a jövő év közepén már csak Sinopharm és Janssen lesz raktáron.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet gyerek járvány oltás vakcina Olvasson tovább a kategóriában