Az oktatási rendszer 2012-es tanévtől kezdődő jelentős átalakítását, vagyis az intézményeknek a Klebelsberg Központ (közkedvelt rövidítéssel KLIK) alá rendelését kezdetben hangos tiltakozások övezték. Az elmúlt években ezek ugyan elhalkultak, de a diákok és a szülők azóta is elmondják a véleményüket a rendszerről azzal, hogy egyszerűen mást csinálnak, mint amit a kormány elvárna tőlük.
A középiskolákban ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a szülők és a diákok inkább az állami fenntartású gimnáziumokba igyekeznének bejutni, annak ellenére, hogy épp ezeket az iskolákat szorítja háttérbe a felvételi rendszerrel és a férőhely számokkal a kormány. A kereslet (mit szeretnének a szülők a gyereküknek) egyre nehezebben találja meg a számítását, mert a kínálat (az államilag finanszírozott gimnáziumi férőhelyek száma) fokozatosan szűkül. Ezt a jelenséget előző cikkünkben részletesen bemutattuk.
Orbán Viktor miniszterelnök és a fideszes politikusok többször kifejtették már, hogy nem gimnáziumba, és onnan a felsőoktatásba kellene járni a többségnek, hanem szakmát kellene tanulnia, lehetőleg minél korábban. Ennek megfelelően minél több diákot próbál a rendszer a szakmát adó középfokú képzések felé terelni.
Európai összevetésben valóban alacsony Magyarországon a szakmát adó középfokú képzést választók száma. Csakhogy ennek az oktatási formának a minősége nem kifejezetten acélos Magyarországon, és ezt talán a szülők is érzékelik. A Cedefop nevű uniós oktatási ügynökség számára készített, a magyar szakmai középfokú képzéséről készült elemzés is azt állapította meg, hogy ezek a képzések az alacsony minőség és a rosszabb munkaerőpiaci kilátások miatt nem népszerűek.
A fideszes reformok óta a PISA felméréseken a lemaradó teljesítményt nyújtó diákok aránya növekedni kezdett. Bár európai összevetésben azelőtt is kifejezetten magas volt ez az arány (amely egyébként a társadalmi különbségekre és az oktatás színvonalára is utal), a visszaesés még innen is látványos.
Ezzel párhuzamosan a korai iskolaelhagyók száma is növekedni kezdett, a 2010-es 10,8 százalékról 2018-ra már 12,5 százalékra nőtt, igaz 2019-re kissé korrigált, 11,8 százalékra.
A szakmunkásképzés folyamatos előtérbe tolásának azonban nem lett meg a várt hatása. Sőt, ahogy az az alábbi grafikonon is jól látható, amint megalakult 2012-ben a Klebelsberg Központ, és átvette az önkormányzatoktól az alap- és középfokú iskolákat, a diákok a gimnáziumokat kezdték ostromolni. Míg a 2010/2011-es tanévben a középiskolai tanulmányokat megkezdők 33,5 százaléka választotta a gimnáziumokat, addig ez 2019/2020-ra már 42,2 százalékra nőtt.
Az iskolarendszer átalakítása gyors változásokat hozott, egyre többen keresték az alternatívákat, illetve országosan is jelentős különbségek alakultak ki. A fővárosban az alapítványi és magániskolák nyertek nagyobb teret, ma már minden ötödik budapesti középiskolás ilyen intézménybe jár. Vidéken viszont az egyházi fenntartású iskolák erősödtek meg: a gimnáziumi tanulóknak ott már 30 százaléka egyházi intézménybe jár, míg Budapesten 19 százalék ez az arány.
Győr-Moson-Sopron megyében már több gyerek jár egyházi gimnáziumba, mint államiba.
Az egyház előretörése azonban még látványosabb az egyéb oktatási intézmények terén. A technikumi és szakgimnáziumi diákok 43 százaléka ma már egyházi intézmények tanulója. Ennek fő oka az lehet, hogy a kormány szakmákat erőltető középfokú oktatási terveit sok esetben az egyházak valósították meg, vagyis az állam ezt a feladatot lényegében kiszervezte, átadta.
Az elmúlt években az állam folyamatosan kivonult a gimnáziumi térből, vagyis onnan, ahol tipikusan a tehetősebb és szerencsésebb helyzetű gyerekek oktatása folyik. A gimnáziumi diákoknak 2013-ban még 64, 2020-ban azonban már csak 57 százaléka járt állami fenntartású iskolába. A szakoktatásban viszont eközben épp ellentétes folyamat zajlott le: az állam egyre inkább kiszorította a magán és alapítványi fenntartású intézményeket – az egyház szerepe is nőtt.
Összességében 2013-ban a középfokú intézmények diákjainak még csak 14 százaléka járt egyházi iskolába, 2020-ra azonban ez 27 százalékra emelkedett.
Érdemes azt is megnézni, hogy területileg mennyire tér el a gimnázium és egyéb középfokú iskolák népszerűsége. A gimnáziumokba a fővárosban 55 százalék jár, míg Somogyban csak 31 százalék. A szegényebb megyékben alacsonyabb az érettségit adó képzések részesedése, erre jó példa Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol a diákok 65 százaléka jár érettségit adó képzésre, míg Budapesten 88 százalék.
A tanulók társadalmi helyzete az állami és az egyházi intézményekben egészen hasonló: 2,1 és 2,2 százalékuk hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, a magániskolákban ez 1,8 százalék. Az iskolatípusok között azonban már óriási a különbség: a szakiskolákban 26, a szakközépiskolákban 20,7 százalék ez az arány, a gimnáziumoknál azonban csak 1,4 százalék.
Az országon belül is óriásiak a különbségek: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében például minden második diák esik a hátrányos kategóriákba a szakközépiskolákban, de még a gimnáziumokban is 11-ből egy gyerek ilyen hátterű. Ezzel szemben Győr-Moson-Sopron megyében egyetlen hátrányos helyzetű diák sincs a gimnáziumokban. Ezek az adatok is alátámasztják, hogy a társadalmi státusz nagyon erősen befolyásolja, hogy ki milyen középiskolai képzésre tud bekerülni.
A középfokú oktatás gyakorlatilag nem látja el a kiegyenlítő szerepét, és leegyszerűsítve a tendencia az, hogy az állam az alacsonyabb minőségű oktatást preferálja, azt igyekszik adni azoknak, akik rászorulnak. A magasabb színvonalú gimnáziumi oktatásból viszont az állam egyre jobban kivonul, ezt a terepet az egyházi és (adott esetben tandíjas) magániskoláknak adja át. Mivel a jó minőségű állami kínálat egyre szűkül, ettől a lehetőségtől egyre többen esnek el, különösen azok, akik az egyházi iskolák világnézeti követelményeit nem teljesítik, a magániskolák anyagi terheit pedig nem vállal(hat)ják.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
