Szerdán először jelentett háromszáznál is több magyar koronavírus-áldozatot az operatív törzs, ami globális összevetésben is rengeteg. Ha kiszűrjük az adatközlési hibákat, akkor valószínűleg világszinten is csak kétszer fordult elő, hogy egy napon egy országban népességarányosan ennél több elhunytat jelentettek: november végén Bulgáriában és december 8-án Szlovéniában.

A napi adatok persze különösen sok okból torzíthatnak^*A bolgár szám például szinte biztosan nem valós, mert nagyon látványos heti ciklikusság van a halálozás alakulásában. Ha nem is ilyen mértékben, de ez szinte a világon mindenhol megfigyelhető. Ráadásul több ország esetében is előfordult, hogy több napi adat is összecsúszott. Szlovákiában például januárban kétszer is 200 körüli elhunytról számoltak be, de ezt megelőzően mind a két esetben volt olyan nap, amikor kimaradt az adatközlés, de ha heti átlagot nézünk, akkor is az látszik, hogy nagyon súlyos a jelenlegi hazai helyzet. Az elmúlt hét napban itthon 1785 ember veszítette életét, a népességszámot is figyelembe véve pedig ennél kizárólag január végén Portugáliában volt több halálos áldozata egy héten a járványnak.

A pandémia kezdete óta jelentett Covid-halálozásban pedig a hivatalos adatközlés szerint már múlt héten másodikak voltunk világszinten, azóta pedig tovább romlott a helyzet.

„Egyébként is elhunyt volna”

Erről az adatról mondta azt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt csütörtöki kormányinfón, hogy

a legmagasabb halálozásra vonatkozó vádak nem felelnek meg a tényeknek. Minden európai uniós ország különböző protokoll szerint jelenti a haláleseteket, ezért nagyon sok olyan eset van más országokban, amit mi egyébként koronavírusos halálként tüntetünk fel, máshol pedig nem számít ennek. (…) Ebből egyenesen következik az, amit egyébként a gyakorlat is megerősít, hogy míg mi mindenkit, aki egyébként koronavírus-fertőzött volt, de olyan súlyos betegségben szenvedett, hogy egyébként is elhunyt volna, koronavírusos elhunytként tartunk nyilván, addig Nyugat-Európa számtalan országa, sőt Közép-Európa számtalan országa nem ezt a gyakorlatot követi.

A miniszter alapgondolata teljesen valós. A halálozási adatok nemzetközi összehasonlításának korlátai már akkor nyilvánvalóvá váltak, amikor tavaly tavasszal kiderült, hogy részben azért a belga számok a legrosszabbak, mert náluk pozitív teszt nélkül, csak a tünetek alapján is Covid-áldozatként rögzítenek elhunytakat.

Az országok többségében azonban erről a protokollról elég keveset lehet tudni. Így nem meglepő, hogy eddig Magyarországon – ahol nemhogy a módszertant, de még az alapadatokat is rendkívül hiányosan és kezdetlegesen közlik a hatóságok – sem esett túl sok szó róla. Valójában csak most került elő, amikor a miniszterelnök által a védekezés fokmérőjeként definiált koronavírus-halálozások nemzetközi összevetésben is kiugró szintre emelkedtek. Az időzítés különösen annak fényében visszás, hogy Gulyás Gergely pont aznap vette elő ezt a magyarázatot, amikor a Covid-halálozásokat a magyarországinál egész biztosan szélesebben értelmező Belgiumot is megelőztük az áldozatok népességarányos számában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIlyen, amikor a járványadatokat nem politikai haszonszerzésre használják, hanem tájékoztatásraA magyar gyakorlathoz képest a csehek döbbenetesen részletesen hozzák nyilvánosságra a járványhelyzet megítélése szempontjából fontos adatokat.

Nem, nem hunyt volna el

Gulyás Gergely – illetve Orbán Viktor és így a komplett kormány – érvrendszere tehát az, hogy Magyarországon azért tűnik nagyon magasnak a járvány áldozatainak száma, mert mindenkit, aki igazolt koronavírus-fertőzöttként elhunyt, rögzítenek ebbe a statisztikába, miközben máshol nincs így. Ennek bizonyítékaként jellemzően a többlethalálozási adatokat veszik elő, tehát azt, hogy mennyivel többen haltak meg 2020-ban (vagy az év egy szakaszában) a korábbi évek átlagánál. Az érvrendszer szerint mivel Magyarországon ez alacsonyabb, mint más uniós országokban, így a koronavírus-halálozás sem lehet kiugró.

Amellett, hogy már az alapállítás sem igaz – mert a többlethalálozás is csak akkor alacsonyabb itthon, ha csavarunk néhányat az adatokon –,

az sem állja meg a helyét, hogy a magyar protokoll jelentősen eltérne az országok többségének gyakorlatától.

Annak érdekében, hogy megvizsgáljuk, igaz-e, amit Gulyás Gergely állít, a kormány által előszeretettel citált többlethalálozást vetettük össze a koronavírus-áldozatok számával az uniós országokban. Ha valóban az a helyzet, amit a miniszter állított, akkor a két szám arányának más országokkal összevetve kifejezetten magasnak kellene lennie, hiszen nálunk rengeteg kimutatott Covid-halálozásra más országokban tapasztaltnál csak kisebb többlethalálozás jut.

A kormányzat jellemzően a teljes éves adatot szokta idézni. Nem is véletlenül: így tényleg kifejezetten közel áll egymáshoz a koronavírus-áldozatok száma és a teljes többlethalálozás^*A többlethalálozást az előző öt év átlagához viszonyítva számoltuk..

Igen ám, de tavaly a Covid megjelenése előtt, január-februárban itthon – a viszonylag enyhe influenzajárványnak köszönhetően – sokkal kevesebben veszítették életüket. Ez más országokban nem feltétlenül volt így, ezért az összehasonlítás torzít, hiszen a járványtól teljesen független hatásokat is figyelembe vesz.

Különösen szembetűnő ez Lettország esetében, ahol október közepéig egyáltalán nem volt járvány, és ebben az időszakban szinte minden héten kevesebben haltak meg, mint a korábbi években, de különösen nagy volt az eltérés év elején. Így 2020 egészében negyvenszer annyi koronavírus-áldozatot rögzítettek, mint amennyivel a korábbiakban megszokottnál ténylegesen több haláleset volt az országban^*Mivel a heti adatokból indultunk ki, ezért nem a december 31-ig tartó időszakot vizsgáltuk, hanem az 53. hét végén, tehát január 3-án záródót.. De több más országban is hasonló volt a helyzet, így bár a magyar arány is magas, kiugrónak semmiképpen sem nevezhető.

Az egész évesnél egészen biztosan pontosabb képet mutat, ha a járvány kezdetétől vizsgáljuk a két adatsort, és valószínűleg még pontosabbat, ha csak az őszi időszakot vizsgáljuk, amikor Európa egészében járvány volt, és nem csak a kontinens nyugati részén. Az adatokból az látszik, hogy valóban akad néhány ország, különösen a régiónkban, ahol a többlethalálozás jelentősen meghaladta a hivatalos Covid-halálozási adatokat, de az uniós tagállamok többségében nem ez volt a jellemző.

A második hullám adatai alapján pedig úgy tűnik, hogy amikor ténylegesen járvány volt Magyarországon, akkor egyáltalán nem állta meg a helyét az, amit Gulyás Gergely mondott, hiszen az országok többségében nagyobb arányban magyarázta a Covid a többlethalálozást, mint Magyarországon. Az adatok egyébként elég jól visszaigazolják például azt, amit a belga gyakorlatról tudni lehet, ott ugyanis tényleg több halálesetet írtak a Covid számlájára, mint amennyivel növekedett a teljes halálozás az országban.

Persze ezeknél a számoknál is torzítani tud, hogy a különböző országokat ősszel is eltérő módon érintette a járvány, ezért megvizsgáltuk a hivatalos adatok alapján legsúlyosabbnak tűnő járványidőszakokat is. Ezek a tavaly tavaszi spanyol első hullám kivételével nagyon hasonló képet mutattak, mint az őszi, illetve a járvány kezdete óta számolt adatok.

Erős csúsztatás

Összességében tehát Gulyás Gergely egy létező problémára hívta fel a figyelmet, az állítása – amellyel nyilván a kormányzat védekezését ért kritikákat kívánta elhárítani – azonban erős csúsztatás volt. Valóban vannak olyan országok, ahol a jelek szerint sok Covid-haláleset rejtve marad, vagy legalábbis kimarad a hivatalos statisztikákból, ez pedig járványhullámokat is elrejthet vagy kisebbnek mutathat. Nagyon úgy tűnik például, hogy Bulgáriában tavaly ősszel sokkal rosszabb volt a helyzet, mint ami – az egyébként önmagukban is rémisztő – hivatalos statisztikákból látszott, és Lengyelországban, Romániában, illetve Szlovákiában is több lehetett az áldozat, mint ami a nemzetközi összehasonlításokból kitűnik^*Szlovákia helyzete például kifejezetten nehezen érthető, hiszen nekik az év utolsó heteiben a tömeges tesztelés miatt különösen sokat illett volna tudni a járványhelyzetről.. Ez azonban egyáltalán nem általános.

Még ha van is különbség a protokollban, nem elsősorban ez magyarázza az elmúlt három-négy hét kiugró magyarországi Covid-halálozási adatait, ahogy a globális második helyünket sem az összhalálozásban. Elképzelhető, hogy nem másodikok vagyunk ezen a szomorú listán, hanem negyedikek vagy hetedikek, ahogy az is, hogy nemcsak Portugáliában, hanem mondjuk Bulgáriában is volt már rosszabb járványhelyzet, mint jelenleg itthon, de ez nem változtat azon, hogy a sikeresen elkerült első hullám óta a hazai járványkezelés nemzetközi összevetésben is kudarc.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar járványhelyzet az egyik legsúlyosabb, amit a világon eddig egy ország elszenvedettNépességarányos halálozásban a világelsők közvetlen közelébe érkeztünk, és nem lehetünk biztosak abban, hogy a kedvező fordulat hamar bekövetkezik.

Persze egy minisztertől nem feltétlenül várható el, hogy ezt beismerje, az azonban igen, hogy nehezen visszaellenőrizhető, kicsavart, illetve általa sem ismert statisztikákkal ne próbálja kedvezőbb színben feltüntetni a helyzetet. Ez ugyanis hamis biztonságérzetbe ringathat olyanokat, akik nem ellenőrzik az általa elmondottakat, ami tovább súlyosbíthatja, vagy elnyújthatja a járványt, és további emberéletekbe kerülhet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA halálozás alapján még Csehországban sem volt olyan súlyos járványhelyzet, mint most idehazaA visegrádi régióban megközelítőleg sem rögzítettek még soha sehol annyi koronavírussal kapcsolatos halálesetet, mint jelenleg Magyarországon.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Gulyás Gergely halálozás járvány koronavírus többlet halálozás Olvasson tovább a kategóriában