Első alkalommal készült felmérés a vezető beosztásban dolgozó nők között Magyarországon arról, mit gondolnak a sport és a vezetés kapcsolatáról, mennyire tartják meghatározónak a sporthoz köthető tulajdonságok kihatását a karrierjükre.

A sport és a munkahelyi érvényesülés, előrejutás, a vezetői készségek fejlesztése közötti kapcsolat gyökerei egy lassan 50 évvel ezelőtti törvénymódosításig nyúlnak vissza. Az Egyesült Államokban 1972-ben fogadták el a nemek közötti egyenlő bánásmódról szóló törvénymódosítást az oktatásban, azaz középiskolákban és egyetemeken – jó pár évvel a mérföldkőnek számító 1964-es polgárjogi törvény után, amely megtiltotta a faji alapú megkülönböztetést a foglalkoztatásban és a közigazgatásban.

A nők sportolásával foglalkozó szervezet, a Women’s Sports Foundation szerint a törvény elfogadása előtt a lányok alig 4 százaléka sportolt tanulmányai mellett az Egyesült Államokban, míg mostanra 40 százalék lett az arány a megnövekedett támogatásnak és az ezzel együtt bővülő lehetőségeknek köszönhetően. A professzionális sport mellett az amatőr klubok, egyetemi bajnokságok is fontos szerepet játszanak amellett, hogy általában a folyamatos versengés is az amerikai oktatási intézmények egyik jellemzője.  

Az Egyesült Államokban minden egyetemnek van egy sportklubja, a nagy csapatok is az egyetemekről keresik a jövőbeni sztárokat. Az, hogy a sport az egyetemi éveknek szerves része, talán több nőnél jelent meghatározó élményt, és érzik jobban azt, hogy ez a tapasztalat befolyásolta a karrierjüket – mondta Farkas Margit, az EY Személyügyi Tanácsadás Üzletágának partnere a magyarországi kutatással kapcsolatban, amelynek eredményeit az EY egy hasonló kérdéssort tartalmazó globális felmérésének válaszaival is összehasonlították. Ebben az amerikai, angol (20-20 százalék), brazil, kanadai és kínai válaszadók domináltak.

A magyarországi felmérést az EY üzleti tanácsadócég, a Testnevelési Egyetem és a nők és a férfiak egyenlő karrierépítési lehetőségeiért dolgozó Egyenlítő Alapítvány közösen készítette. Tavaly év végén 232 női döntéshozót^*A válaszadók 56 százaléka már több mint 10 éve dolgozik ilyen pozícióban, csaknem négyötödük 40-59 éves, és háromnegyedüknek van gyermeke. A válaszadók több mint 20 különböző szektort, és azokon belül elsősorban a kisvállalatokat képviselték, de számos közép-és nagyvállalati vezető is volt. kérdeztek meg egy mélyinterjúkat is tartalmazó online felmérésben.

Ebből kiderült, hogy a női vezetők elkötelezettek a sport mellett, a válaszadók csaknem 90 százaléka szerint a sport hozzájárult a sikeres vezetővé válásukhoz és általában az érvényesülésükhöz az üzleti életben; közülük egyébként nagyjából fele-fele arányban tulajdonítottak kisebb vagy nagyobb mértékű jelentőséget a sport ilyen hatásának.

Fontos adalék az eredmények értékeléséhez, hogy a válaszadók 84 százaléka már fiatal korában elkezdett sportolni^*7 százalékuk válogatottként, 33 százalékuk versenyszerűen vagy első osztályban, 44 százalékuk szabadidő sportolóként., és ma is szinte mindegyikük életének része a rendszeres testmozgás, legalább heti szinten. Sőt, minden második női vezető heti három vagy még több alkalommal sportol. A sportágak közül egyébként a futás és a jóga volt a legnépszerűbb.

Gál Andrea, a Testnevelési Egyetem docense szerint meglepő ez a magas sportolási arány a női vezetők között a magyar lakosság átlagához viszonyítva, de egyébként megfelel a nemzetközi átlagnak. A globális felmérés szerint a vezető beosztású nők 94 százaléka sportolt korábban, több mint felük pedig a már említett egyetemi szinten is, ami szintén felülmúlja a lakossági átlagot.

Érdekes szerinte az is, hogy ez a magasabb szocio-ökonómiai státuszú társadalmi csoport milyen kis arányban vesz részt az olyan elitnek tekintett sportokban, mint például a tenisz, a vitorlázás és a golf. A külföldi válaszadók a legtöbben az úszást jelölték meg, amit a futás és az aerobik, valamint a labdasportok követtek.

A magyar és a globális felmérés eredményei közötti fő különbségek akkor jöttek ki, amikor a versenyszellem és a sport, valamint a vezetés kapcsolatára kérdeztek rá. A magyar válaszadók szerint a sporttal hagyományosan összekapcsolt készség, a versenyszellem befolyásolja a legkevésbé azt, hogy sikeres vezetővé váltak – az első helyre náluk toronymagasan a problémamegoldó képesség és a sporthoz szintén szorosan köthető kitartás kerültek.

A globális felmérésben a hasonló kérdésre adott válaszok háromnegyedében ugyanakkor a versenyszellemet mint pozitív vezetői tulajdonságot emelték ki.

A magyar kutatásban a megkérdezettek 53 százaléka vélte úgy, hogy a versenyszellem kisebb vagy nagyobb arányban szerepet játszik a sikeres vezetővé válásban, itt magasabb arányra számítottunk – jegyezte meg Farkas Margit. Viszont a kitartás, a csapatmunka, a motiválás és az alkalmazkodás sok  szavazatot kapott. Ezek olyan érzelmi intelligencián alapuló kompetenciák, amelyek elengedhetetlenek a szociális kapcsolatok ápolásához, azaz a csapatmenedzsmenthez. Feltételezzük, hogy ezek a tulajdonságok a csapatvezetés, mint első számú vezetői prioritás miatt kaphattak nagyobb hangsúlyt a felmérésben – tette hozzá.

Az élsportolók inspirációs, példakép-hatását firtató kérdésre adott válaszoknál volt egy másik jelentős eltérés a magyar és a külföldi felmérésben. Az első helyre a magyarok és a külföldiek is a “másik sikeres vezetőt” tették, a második helyre azonban külföldön az élsportolók kerültek, míg itthon egyik családtagjukat jelölték meg a válaszadók – az élsportolóknak pedig nálunk csak a hatodik hely jutott.

Bár az is számít Farkas Margit szerint, hogy a kérdések megfogalmazása kissé eltérő volt a két kutatásban^*itthon a vezetővé válásra, a külföldi felmérésben a vezetői potenciál kiteljesedésére, amikor az inspirációs forrásra kérdeztek rá, feltételezhetően a sport körüli kultúra miatt alakulhatott ki ekkora különbség. Az egyetemi sport jelentősége, az egyetemről kikerülő sztárok, példaképek szerepe kiemelten fontos lehet az Egyesült Államokban.

A példaképek ugyanakkor itthon is fontosak – hangsúlyozta. A kimagasló sporteredményeket elérő nőkről a válaszadók 57 százaléka gondolja úgy, hogy példakép a munkahelyén. Arra a kérdésre, hogy mivel inspirálhat egy élsportoló másokat a munkájában, a kitartás volt az első válasz.

A vezetői készségek, tulajdonságok férfias-nőies ellentétpárra való redukálásával nem értettek egyet a válaszadók, az egyik leginkább elutasított állítás az volt, hogy „a sportolás férfias tulajdonságokat alakít ki a nőknél, amely előny a vezetői pozíciókban”.

Farkas Margit szerint a klasszikusan férfiasnak vagy nőiesnek vélt szerepek, tulajdonságok és pozíciók közti határvonalak elmosódtak, a tulajdonságok univerzálisan léteznek, nem nemhez kötöttek. Az interjúkból Gál Andreának is az tűnt fel, hogy már azzal sem értenek egyet a megkérdezettek, hogy vannak férfias és nőies tulajdonságok. Többen hangsúlyozták, hogy a személyiség számít, így lehet nőknek férfias, illetve férfiaknak nőies tulajdonsága, és mindkettő lehet hasznos.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet egyetem felmérés női vezetők nők sport sportolás Olvasson tovább a kategóriában