A Rajk Szakkollégium, a Budapesti Corvinus Egyetem egyik szakkollégiuma tavaly ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját, két másik jubileummal egyetemben: a Neumann János-díj 25. és a Herbert Simon-díj 15. évfordulójával. Az egész éves ünnepségsorozat elemeként 2020 januárjában a szakkollégium diákjaiként egy operatőrrel elutaztunk az Egyesült Államokba, az út során ellátogattunk számos neves egyetemre, ahol személyes hangulatú interjúkat készítettünk 11 korábbi díjazottal. Ez a cikk ennek a sorozatnak az első része.
Daron Acemogluval a bostoni MIT (Massachusetts Institute of Technology) kampuszán beszélgettünk. Ő 2007-ban nyerte el a Rajk Szakkollégium Neumann János-díját és látogatott el Budapestre. A professzor olyan sikerkönyvek szerzője, mint a Miért buknak el nemzetek? (Why Nations Fail) vagy a magyarul még meg nem jelent The Narrow Corridor. Az interjú során az intézményrendszer és a gazdasági növekedés kapcsolatáról, automatizációról és a professzor személyes motivációiról beszélgettünk.
A professzor szerint az inkluzív intézmények jelentik a kulcsot a stabil hosszú távú gazdasági növekedéshez és jóléthez. Ezek olyan intézmények, melyek stabilitást teremtenek, jogokat biztosítanak az egyének számára, amelyek lehetővé teszik a részvételüket gazdasági tranzakciókban, befektetésekben, jogi tevékenységekben. A kutatásai során Acemoglu azt találta, hogy ezek a legfontosabbak mind a technológiai fejlődés és termelékenység, mind a társadalmi jólét egyéb aspektusai szempontjából.
A biztonságos, stabil környezet megfelelő ösztönző erőt jelent az emberek számára, hogy belevágjanak befektetésekbe, fejlesszék magukat, problémákat oldjanak meg. Ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy egyenlő versenyfeltételek legyenek, egyenlő esélye legyen a társadalom széles metszetének, mert egyébként egyenlőtlen felállás alakul ki, ami ráadásul nem is hatékony.
Ezek a gazdasági faktorok pedig nem választhatók el a kapcsolódó politikai és társadalmi tényezőktől. A professzor szerint szinte lehetetlen, hogy a gazdasági intézmények befogadók maradjanak, amennyiben a politikai intézmények és a politikai struktúrák erősen ellenzik az inkluzivitást.
Tegyük fel, hogy van egy diktatúránk, ahol a hatalom egy egyén vagy egy kisebb csoport kezében koncentrálódik. Ők a legjobbat kívánják tenni gazdasági szempontjából – ez azonban szinte sohasem működik.
A továbbiakban a demokrácia állapotáról és az automatizáció munkaerőpiaci és társadalmi hatásáról kérdeztük, különös tekintettel Közép-Európára. Ha kíváncsiak a válaszaira, nézzék meg a videót!
A videósorozat többi része megtekinthető a szakkollégium honlapján és Youtube-csatornáján.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
