A regionális adatok szerint leginkább az otthonmaradás befolyásolta, hogy mennyire ugrott meg a halálozás az egyes megyékben 2020 novembere és az idei év első hete*Egészen pontosan 2020 45. hete és 2021 1. hete között. között. Országos átlagban a halálozások heti számának átlagértéke közel ötven százalékkal emelkedett a megelőző öt év azonos időszakának átlagához képest ebben az időszakban, miközben Budapesten csak 16, de Zala megyében már 67 százalékos növekedést regisztrált a KSH.
A koronavírus-fertőzések második hullámának legkeményebb időszakában tapasztalt változások tehát nem egyöntetűen érintették az országot. A megyei halálozási adatok jelentős különbségei akkor is szembetűnők, ha megszámoljuk azokat az őszi heteket, amikor rendkívüli mértékű halálozási többlet adódott*Ebben az eseteben azokat a heteket számoltuk meg a 2020 36. hete és 2021 1. hete közötti időszakból, amelyek esetében legalább 25 százalékos többlet adódott a 2015 és 2019 közötti évek azonos heteinek az átlagához képest., illetve ha az egyes megyék legsötétebb néhány hetét tekintve hasonlítjuk össze a közelmúlt és a járvány előtti évek halálozási adatait*Ebben az esetben annak a nyolc hetes periódusnak az átlagos halálozási többletét vizsgáltuk, amelynek kezdetén tartósan (vagyis legalább két hétig) 25 százalék felett volt a többlethalálozások aránya 2020 36. hetét követően..
Ezek a területi eltérések bizonyos helyi jellegzetességekkel is összefüggésben állnak: nem közömbös a munkaerőpiac szerkezete, a lakosság önmérséklete, már ami az otthonmaradást illeti és egészségi állapota, illetve az egészségügyi ellátórendszer kapacitása a halálozási adatok szempontjából. Azokban a térségekben, ahol többen dolgoznak az iparban, építőiparban – ahol a távmunka aligha jöhet szóba és a termelés nem állt le – jelentősen magasabb volt a halálozási többlet.
A munkába való bejárás már több kutatás során is kimutatott kedvezőtlen következményeire utalnak a lakosság helyváltoztatására vonatkozó adatok is. A Google – egyébként sok szempontból kritizált – méréseit*A szeptember és december közötti mobilitási adatok átlagát vizsgáltuk. A Google a 2020. január 3. és 2020. február 6. közötti öthetes időszak medián mobilitási statisztikáihoz mérten közli, hogy mekkora forgalmat regisztrált a felhasználói körében az egyes megyék különböző típusú helyszínein. alapul véve megállapíthatjuk, hogy ahol többen, illetve gyakrabban jártak be dolgozni a munkahelyükre, ott a halálozási adatok magasabbra emelkedtek. Hasonló következtetés vonható le a tömegközlekedési állomások, megállók forgalma alapján, mivel azon megyékben, ahol több felhasználó jelenlétét érzékelte a Google ezeken a helyeken, szintén nagyobb volt a kiugrás a halálozási statisztikákban. Ezekkel szemben a lakóövezetekben töltött idővel fordított összefüggést mutat a halálesetek alakulása, vagyis
az otthonmaradásnak döntő szerepe lehetett a járvány elleni védekezésben.
Az egészségi állapotokat valamelyest jellemző születéskor várható átlagos élettartam, illetve a lakosság átlagéletkora (leginkább a férfiaké) is kapcsolatban állnak a halálozási többlet mértékével: az előbbivel negatív, míg az utóbbival pozitív az összefüggés. Vagyis az egészségesebb, fiatalabb demográfiai összetételű területeken a járvány kevésbé járt drasztikus következményekkel. Végül, de nem utolsó sorban a megyékben dolgozó orvosok lakosságarányos száma is negatív összefüggést mutat a halálozás felfutásával, ami arra utal, hogy a nagyobb egészségügyi kapacitással jellemezhető térségekben kevésbé nőtt az elhunytak száma.
Adat
Fontos