Bár több vevőjelölt is lett volna az ország egyik legnagyobb, de üzletileg megroppant ásványvízgyártó üzemére, a kormány döntése nyomán gyámként kirendelt állami tulajdonú felszámoló cég velük nem tárgyalt. A színen viszonylag hamar feltűnt Mészáros Lőrinc, és ezzel a még megmaradt érdeklődők is kiszálltak a ringből, volt aki jelzésre, volt aki magától.

A felcsúti milliárdos vállalatcsoportja különböző cégjogi ügyletekkel fél év alatt teremtett olyan helyzetet, amelyben másnak már esélye sem volt megszerezni az üzemet. Az állami felszámoló csak ekkor írta ki a tendert, amin akkor már nem meglepő módon Mészáros Lőrinc futott be, de úgy, hogy a hitelezők jelentős része hoppon maradt, a NAV például 3 milliárdos követelését bukja.

A felvásárlást egészen tegnap délutánig igyekeztek titokban tartani, ám fél nappal azután, hogy kérdéseket küldtünk az illetékeseknek, a felcsúti milliárdos fényre lépett.

Kiemelte a kormány

Napi háromezer raklap. Hat-hét évvel ezelőtt még ennyi ásványvizet, üdítőt és energiaitalt gyártott az Aquarius-Aqua, amely akkor termelést tekintve már évek óta a piac legnagyobb szereplője volt Magyarországon. A vállalat épp új gyárat épített Albertirsán, és fontos beszállítója volt lényegében az összes hazai kiskereskedelmi láncnak, a Tescótól kezdve a Sparon át a Lidlig.

A cég azonban a piacot ismerők szerint már ekkor sem működött egészségesen, és amikor a fő tulajdonos áfacsalási ügybe keveredett, végképp megpecsételődött a sorsa. Az Aquarius-Aqua néhány év alatt kártyavárként omlott össze. A 2019-es évet már milliárdos veszteséggel zárta, közel 10 milliárd forinttal tartozott a partnereinek, és további bő 3 milliárdot követelt tőle a NAV, a korábbi évek be nem fizetett áfája miatt.

Egy dolgozó figyeli a szállítópályán futó Aquarius ásványvizes palackokat az Aquarius-Aqua Kft. új üzemcsarnokában Albertirsán 2012. október 31-én. Fotó: MTI/Bugány János

A cég tulajdonosai 2019 őszén nem láttak más lehetőséget a túlélésre, mint hogy csődvédelmet kérjenek maguk ellen. A vállalat mellé ki is jelöltek egy csődbiztost, ám neki mindössze két hét munka jutott. A kormány ugyanis 2019 októberének végén úgy döntött, hogy stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdasági szervezetté nyilvánítja a megroppant vállalatot, márpedig az ilyen társaságoknál az állami felszámoló cég, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. jár el. Magyarul

az Aquarius-Aqua durván két héttel a hivatalos bedőlése után állami gyámság alá került.

Az indoklás szerint erre a vállalat „főtevékenysége illetve termelési kultúrájának egyedisége” miatt volt szükség – azaz tulajdonképpen azért, mert egy ásványvízgyártóról van szó. Több forrásunk is azt mesélte, hogy a vállalat fő tulajdonosa, Plutzer Tamás még ekkor is bízott benne, hogy megtarthatja a céget valahogy.

Elvileg ekkor még esélye is volt erre. A cég ugyanis csődeljárás alatt állt, ami a szó köznyelvi használatával ellentétben épp azt jelenti, hogy megpróbálnak megmenteni egy rossz helyzetben lévő vállalatot. A társaság ilyenkor haladékot kap a tartozásai megfizetésére, és ha sikerül kiegyeznie a hitelezőivel, akkor folytathatja a tevékenységét.

A korábbi tulajdonos egyik legfontosabb érve a vállalat megmentésére az volt, hogy a hazai ásványvízvagyon nem kerülhet teljes egészében külföldi kézbe, márpedig, ha az Aquariust is határon túli befektetőnek adják el, akkor ez történne^*A piac nagyjából 70 százalékát valóban három részben vagy egészben külföldi tulajdonban lévő cég, a Magyarvíz, a Szentkirályi és a Coca-Cola ellenőrzi, és bár az Aquarius sokat vesztett pozíciójából az elmúlt években, kapacitása miatt még így is fontos szereplő.. A stratégiai kiemeléssel és annak indoklásával a kormányzat is ezt az érvrendszert tette magáévá.

Többen is érdeklődtek

Az Aquarius vezetése ennek megfelelően 2019 végére össze is állított egy tervet a vállalat megmentésére. Ebben azt ajánlották a hitelezőiknek, hogy a tartozásaik felét kifizetik. Ez elsőre elég arcátlan javaslatnak tűnhet, de egy hasonló helyzetben lévő cégnél sok hitelezőt elgondolkodtathat, mert ha a vállalatot végül felszámolják, jó eséllyel ennél is rosszabbul járnak^*Ilyen esetben a többségük semmit nem kap, néhány hitelező azonban sokkal jobban járhat, mint az egyezséggel. Emiatt az érdekellentét miatt nagyon kicsi az esély arra, hogy mindenki belemenjen egy hitelezői megállapodásba..

Több, az akkori folyamatokra rálátó forrásunk is azt mondta, hogy hitelezői oldalról sokan hajlottak az egyezségre, még a bankok között is akadt olyan, amely valószínűleg belement volna. Végül azonban mégis meghiúsult a megállapodás, mivel az a pénzintézet, amelynek a legtöbbel tartozott a vállalat, semmiképpen nem akarta elfogadni az ajánlatot. A bankoknál még azzal sem sikerült célt érnie az Aquariusnak, hogy karácsony előtt egy nappal a teljes tartozásuk kifizetését is megígérték. Januárban erre az ajánlatra is nemleges választ kaptak.

A visszautasítás oka valószínűleg az lehetett, hogy hitelezői oldalról nagyon sokan ekkor már egyáltalán nem bíztak az őket évek óta hitegető fő tulajdonosban.

Márpedig az Aquarius ekkor épp egy elég komoly bizalmat igénylő történettel állt elő. Azt állították, hogy a tervre összesen legalább 3,1 milliárd forintot szereznének egy kockázati tőkebefektetőtől. A rejtélyes megmentőről azonban az írásos tervben semmit nem árultak el, és a lapunknak nyilatkozó érintettek is arról beszéltek, hogy nagyon zavaros volt az ügy. Az Aquarius Aqua kisebbségi tulajdonosa, Benedek Péter egyenesen azt mondta, ő egyáltalán nem tudott ilyen befektetőről. Szerettük volna megkérdezni Plutzer Tamást is arról, hogy ki adta volna a pénzt, ám ő nem kívánt válaszolni a kérdéseinkre.

A hitelezők elutasításával egyértelművé vált, hogy az Aquarius-Aqua nem marad a korábbi tulajdonosainál, és a céget fel fogják számolni.

A vállalat körül azonban már ezt megelőzően is megjelentek az érdeklődők. Egy birtokunkba jutott dokumentum szerint Plutzer Tamást 2020 elején felhívta egy magyar brókercég vezetője azzal, hogy egy nemzetközi cégcsoport érdeklődne az Aquarius iránt. A brókercég említett vezetője a G7-nek megerősítette, hogy valóban próbált befektetőt találni a bajba jutott cégre, de ennél többet – üzleti titokra hivatkozva – nem árult el sem az érdeklődő kilétéről, sem az érdeklődés mélységéről.

Több piaci szereplőtől is azt hallottuk, hogy a rejtélyes vevőjelölt a Pepsi, illetve a vele egy csoportba tartozó Szentkirályi lehetett^*A Pepsit több kelet-közép-európai országban, így Magyarországon is 2018. decembere óta ugyanaz a Mattoni cégcsoport forgalmazza, illetve palackozza, amelybe a Szentkirályi is tartozik.. Ez nem csak azért tűnik hihetőnek, mert a leírás illik a csoportra, hanem azért is, mert a Pepsi és az Aquarius között korábban is voltak már tárgyalások az együttműködésről^*Évekkel ezelőtt az ásványvízgyártó cég még olyan gépeket is beszerzett, amelyekkel elvileg lehetett volna az albertirsai üzemben palackozni a Pepsi termékeit. Igen ám, de az együttműködés az utolsó pillanatban meghiúsult. A cég egy történeti összefoglalóban szemérmesen azt írta, hogy a szerződés aláírására végül ismeretlen okból nem került sor. A kudarc azonban forrásaink szerint nem volt független attól, hogy Plutzer Tamás közvetlenül a tárgyalási folyamat lezárása előtt került előzetes letartóztatásba a már említett áfacsalási gyanú miatt. A kisebbségi tulajdonos Benedek Péter is azt mondta, hogy a Pepsi ezzel indokolta visszakozását.

A Pepsit forgalmazó Szentkirályi tehát adta volna magát, de Balogh Levente a Szentkirályi Magyarország Kft. elnöke és résztulajdonosa a G7-nek cáfolta, hogy a teljes céget meg akarták volna szerezni a csődeljárás során. A vállalatvezető azt mondta, folytattak ugyan tapogatózó tárgyalásokat, de csak bizonyos gépek kapcsán.

A felszámoló azonban arról tájékoztatta őket, hogy nem részekben adják el a vállalatot, és más vevővel kezdték meg a lényegi tárgyalásokat.

Márpedig érdeklődés nem csak a Szentkirályitól érkezett. A piac másik legnagyobb szereplője, a Primaverát és a Mizsét is gyártó Magyarvíz szintén felvette a kapcsolatot a felszámolóval, és további két olyan ágazati, üzleti szereplővel is beszéltünk még, amelyek érdeklődést mutattak a cég iránt. Olyan szereplő is volt, amely a teljes vállalat megvásárlásán gondolkodott.

Megjelent Mészáros Lőrinc és mindenki elillant

Vevőjelölt tehát lett volna, még akkor is, ha több forrásunk szerint a céggel már első ránézésre is annyira sok volt a gond, hogy a tárgyalások sikere egyáltalán nem volt biztos. Mivel azonban a külföldi felvásárlótól a korábbi tulajdonosi kör zárkózott el teljesen (illetve a kormányzati kiemelés sem arra utalt, hogy külföldi érdekkörrel szeretnék megmenteni a vállalatot), részekben pedig az érdeklődők szerint a felszámoló nem akarta kiárusítani az üzemet, az egyeztetések érdemben el sem indultak.

Valamikor tavasszal azonban még ezek a kezdeti puhatolózások is egyik pillanatról a másikra megszűntek. Ekkor tűnt fel ugyanis a színen először Mészáros Lőrinc, és ezt követően lényegében azonnal visszavonulót fújt mindenki, akivel beszéltünk. Volt, aki az időbeli egybeesés ellenére nem a felcsúti milliárdos színre lépésével magyarázta a döntését, többen azonban igen.

Akadt, aki azt mesélte, NER-közeli embertől kapott egyértelmű jelzést, hogy nem lesz sok keresnivalója az Aquarius körül. Más magától is erre a következtetésre jutott.

A következő hónapokban a Mészáros csoport két lépésben megszerezta a bankoktól az Aquarius-Aqua hiteleit, így az ásványvízgyártó onnantól kezdve már neki tartozott^*Ezt a folyamatot faktorálásnak hívják, és bankokhoz nem a Mészáros csoport valamely cége, hanem a szintén NER-közeli Hórusz Faktorház Zrt. kopogtatott be. A társaság korábban már benne volt olyan ügyletben, amit az Orbán-családdal is kapcsolatba hozható, a piacon pedig egyértelműen a felcsúti milliárdos előkóstolójaként tekintenek rájuk. A Hórusz aztán ez utóbbi hírének megfelelően tovább is passzolta az összegyűjtött jelzáloggal fedezett banki hiteleket a Mészáros csoportnak.. Egészen pontosan annak a Konzum PE Magántőkealapnak, amelyen keresztül a felcsúti milliárdos tőzsdei birodalmának jelentős részét is birtokolja^*A lapunknak nyilatkozó felszámolók és banki szakértők szerint a bankok – attól függően, hogy milyen eséllyel lehet behajtani a hitelt – teljes összeg 30-80 százalékáért szoktak megválni a követelésüktől. Egy felszámoló által hozott példa szerint, ha egy bank adott valakinek 50 millió forint hitelt egy 100 milliót érő házra, akkor ezt a követelést nem fogja eladni senkinek, hiszen így is úgy is hozzájut a pénzéhez. Ha azonban a fedezetként szolgáló ház csak 10 milliót ér, akkor az 50 millió töredékéért is megválik a hitelétől.
A helyzet a cégeknél is ugyanez. Az Aquarius-Aqua könyvei szerint a bankok elvileg nem voltak rossz helyzetben, hiszen papíron az előbbi eset állt fenn. A vállalat 6-7 milliárd közötti összeggel tartozott a bankoknak, azoknak azonban a cég vesszőfutásának végére lényegében már vállalat minden ingatlanján, gépén és egyéb eszközén jelzálogjoga volt. Ez elvileg több mint 13 milliárd forint fedezetet jelentett. A cég pénzügyi helyzetét jobban ismerők szerint azonban ez csak a látszat. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy az előző tulajdonosok lufit fújtak, az eszközök csak papíron értek ennyit, valójában sokkal kevesebb vagyona volt a társaságnak.
Ráadásul a számviteli jogszabályok is inkább arra sarkalják a bankokat, hogy áron alul eladják az ilyen követeléseket. Ha az adós felszámolás alá kerül, akkor a hitelét lényegében veszteségként kell leírni, így ami ezután folyik be, az már ezt a veszteséget csökkenti..

Ilyenkor a követeléseket jellemzően nem annyiért vásárolják meg, amennyit ténylegesen fizetni kellene érte az adósnak, hiszen van némi kockázata annak, hogy az végül semmit sem fizet. Tehát a bankok a biztos pénzért lemondanak a teljes igényük egy részéről.

Az Aquarius-Aqua tartozásait így viszonylag olcsón meg lehetett szerezni, és minden jel arra utal, hogy ez is történt. Megkérdeztük az érintett három bankot, hogy mennyiért adták el a követeléseiket, illetve megkerestük a velük tárgyaló, a követeléseket Mészároséknak továbbpasszoló közvetítőt is, hogy mennyit fizetett. A három bankból kettő – a jogszabályi előírások alapján érthetően – üzleti, illetve banktitokra hivatkozva utasította el a válaszadást, a másik két szereplő pedig nem reagált megkeresésünkre.

Az albertirsai üzem egyik épülete. Fotó: G7

Egy forrásunk ugyanakkor 2 és 3 milliárd forint körüli összegről beszélt, ami arra utal, hogy a hitelező bankok 50 százalékos, vagy akár ennél is nagyobb diszkonttal váltak meg a követeléseiktől. Ezt erősíti az is, hogy egy céges irat szerint a Konzum PE 3,3 milliárd forintért vásárolhatott meg egy olyan követeléscsomagot, amely nagyrészt ezekből a követelésekből állt, de úgy, hogy ebben plusz tételek is voltak, illetve még a közvetítőnek is lehetett haszna ^*Az irat szerint a Konzum PE az említett követeléseket 3,335 milliárd forintos könyv szerinti értéken tartotta nyilván, a főszabály szerint pedig a könyv szerinti értéknek azzal az összeggel kell megegyeznie, amennyibe ez került a szervezetnek. .

Röviden összefoglalva tehát tavaly év végén úgy állt a dolog, hogy 

az Aquarius-Aqua minden fontosabb eszközén Mészároséknak volt jelzálogjoga, és a jobb napokat látott ásványvízgyártó 6-7 milliárd forinttal tartozott nekik. Mindezért Mészáros Lőrinc a jelek szerint alig az összeg felét fizette ki.

A bankok kivásárlásával párhuzamosan a Mészáros-csoport közelében egy céget is alapítottak a projektre. Az Aqua Lorenzo névre elkeresztelt vállalatnak (találó neve ellenére) eleinte papíron nem volt köze Mészáros Lőrinchez. A felcsúti milliárdos üzleti ügyeit kicsit jobban ismerők számára azonban így is kezdetektől fogva egyértelmű volt, hogy ő áll a háttérben^*A társaságot ugyanis egy olyan címre jegyezték be, amely a csoport több más cégének is a székhelye, az egyszemélyes tulajdonos pedig Halmi Tamás lett, aki más fontos Mészáros érdekeltségekben is vezető tisztségviselő..

A felszámoló megvárta Lorenzót

Mészáros Lőrinc személyesen végül csak december elején jelent meg a cégben. Akkorra a felcsúti milliárdos magántőkealapja megszerezte a banki követeléseket, és ezeket adta át a frissen alapított cégnek, amiért cserébe 99 százalékos részesedést szerzett a vállalatban^*Ezt a tranzakciót hívják apportnak, a Konzum PE nem pénzbeli hozzájárulásként átadta a követeléseket, így az Aquarius-Aqua (illetve a tranzakcióban érintett néhány más cég is) ettől kezdve nem a Konzum PE-nek, hanem az Aqua Lorenzónak tartozott..

Év végére így másnak már esélye sem nagyon volt megszerezni az albertirsai gyárat, és épp ekkor kezdődött a látványos mozgás az állami felszámolónál is.

Miközben tavasszal és nyáron a háttérmunka folyt az Aquarius Aqua hitelei körül, a felszámolással sok látványos dolog nem történt. A háttérben biztosan zajlottak folyamatok, a cég eszközeit például felértékeltették egy nagy nemzetközi tanácsadócéggel, de kifelé ebből lényegében semmi nem látszott.

Ám épp öt nappal azt megelőzően, hogy Mészáros Lőrinc a nevére vette az Aqua Lorenzót, kiírtak egy árverést az Aqua-Aquarius eszközeire. A nagyjából két tucat tételből álló csomagban lényegében benne volt a teljes albertirsai üzem (már ami az Aquarius tulajdonát képezte) gépekkel, ingatlanokkal, több egyéb berendezéssel, épülettel és védjegyekkel. Azaz két leánycégen kívül lényegében minden ott volt, ami értéket képviselt a cégben^*1. Albertirsa 0297/51 telephely ásványvíz palackozó üzem, iroda berendezésekkel 1,151 milliárd jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom: Hórusz Faktorház Zrt.
2. Albertirsa 0316/2 telephely ásványvíz palackozó üzem 49,1 millió jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom: Hórusz Faktorház Zrt.
3. Albertirsa 0318/12 telephely ásványvíz palackozó üzem 314,7 millió, jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom: Hórusz Faktorház Zrt.
4. Nyársapát 028/8 nyársapát használaton kívüli üzem 19 millió jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom: Hórusz Faktorház Zrt.
Az ingatlanokhoz tartoznak dolgok pl. kutak, trafó, veszélyes hulladéktároló, portaépület, felszerelések, berendezések
5. Cegléd 277/A/10 2700 Cegléd, Árpád u. 30. egyéb helyiség és más ingatlanok is. 38 millió jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom: Hórusz Faktorház Zrt
a. Cegléd 277/A/13 2700 Cegléd, Árpád u. 30. üzlethelyiség
b. Cegléd 277/A/12 2700 Cegléd, Árpád u. 30 lépcsőház
8. 3032/14. Valszeg Miskolc kivett beépítetlen terület 59,5 millió jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom: Hórusz Faktorház Zrt.
a. Miskolc 3032/5 kivett beépítetlen terület
b. Miskolc 3032/25 kivett beépítetlen terület
11. CAN gépsor, 2017-es gyártás 915,6 millió jelzálog: Konzum PE
12. KHS gépsor, 1031,5 millió jelzálog: Konzum PE
13. Siedel 4 gépsor, 212,2 millió jelzálog: Konzum PE
14. Siedel 3 gépsor, 652,4 millió jelzálog: Konzum PE
15. Siedel 2 gépsor, 91,6 millió jelzálog: Hórusz Faktorház Zrt.
16. Siedel 1 gépsor, 41 millió tehermentes
17. Vízkezelő rendszer 20 tehermentes
18. Termékvízhűtők 7 db 15 millió tehermentes
19. Siad kompresszorok 6 db 18 millió jelzálog: Hórusz Faktorház Zrt.
20. Targoncák 13 db. 66 millió jelzálog: Konzum PE
21. Védjegyek 21 db 30 millió tehermentes
22. Készletek 534,4 millió jelzálog: Konzum PE
23. egyéb kisértékű berendezések eszközök 1800 db 81 millió jelzálog: Oberbank
.

Az árverés egyébként a G7-nek nyilatkozó felszámolók szerint abszolút megszokott menete a dolgoknak. Az értéket képviselő eszközöket ilyenkor eladják, és a befolyó pénzből kifizetik a hitelezőket, már persze akinek jut belőle. Első körben azok kapják meg a pénzüket, akiknek a követelése biztosított, tehát van mögötte például jelzálogjog, majd a további sorrendről is jogszabály rendelkezik.

Itt azonban utóbbinak már nem volt jelentősége. Az Aquarius-csomag minimális árát ugyanis kevesebb mint 5,2 milliárd forintban határozták meg, a céggel szembeni biztosított követelés pedig ennél több volt^*A reorganizációs terv szerint a felszámolás kezdete előtt 6,2 milliárd forint.. Ezt a követelést az árverés kiírásakor már szinte teljes egészében Mészáros Lőrinc birtokolta^*Ekkor még a Konzum PE, a pályázat tényleges kezdetekor azonban már az Aqua Lorenzo..

A Nemzeti Reorganizációs Kft-t és a kirendelt felszámolót is megkérdeztük, hogy miért épp így időzítették az árverést, volt-e bármilyen akadálya a korábbi kezdésnek, ám ők jogszabályi tiltásra hivatkozva nem válaszoltak a kérdéseinkre.

Az árverés győztesét hivatalosan azóta sem nevezték meg, a sokáig rejtőzködő vevő kiléte azonban mostanra így is kiderült:

az albertirsai üzemet nem meglepő módon az Aqua Lorenzo szerzi meg.

A vállalat ezt nagyjából fél nappal azt követően jelentette be a versenyhivatalnak, hogy hétfő hajnalban kérdéseket küldtünk nekik a témában.

A felvásárlást olyannyira próbálták titokban tartani, hogy az árverési honlapon kialakult párbeszédben például egy „szaúdi társra” hivatkoztak. Más kérdés, hogy ezzel sokakat nem tudtak megtéveszteni. A szektorban már jó ideje evidenciaként kezelik Mészáros Lőrinc érkezését^*Vagy inkább megerősödését, hiszen egy kisebb ásványvízgyártója már van a csoportnak, ez a Vivienvíz., és beszéltünk olyan bedolgozóval, aki állítása szerint már a bejelentés előtt is Mészárosék cégével tárgyalt a folytatásról^*Ráadásul az Aqua Lorenzo olyan ingatlanokat is elkezdett felvásárolni, amelyek korábban nem az Aquarius-Aqua tulajdonában voltak, de szükségesek az üzem működtetéséhez. Tehát még ha nem is ők vették volna meg az eszközöket, nélkülük nem lehetne működtetni a gyárat..

Mészárosék maguknak fizetnek, a NAV hoppon marad

Az 5,2 milliárdos vételárat Mészárosék lényegében maguknak fizetik ki. A befolyó pénzt ugyanis a felszámoló a saját költségeinek és díjának levonása után köteles egyből továbbutalni a biztosított hitelezőknek, tehát az Aqua Lorenzónak.

Mindez azt jelenti, hogy a felvásárlás teljes költsége Mészároséknak az a durván 3,3 milliárd forint volt, amennyiért megvették a banki követeléseket,

illetve az a legfeljebb pár 100 millió forint, amit az állami felszámoló elkérhet^*Az eljárás dokumentációja szerint a felszámolás alatt folyamatosan működő üzem készleteit is meg kell vennie az Aqua Lorenzónak. A készleteket azonban időközben már kiszervezték egy másik cégbe, és az üzem értékét a készletek amúgy sem érintik, hiszen a mérlegben ezeket más soron tartják nyilván..

Ennél viszont a megvett üzem minden becslés szerint többet ér. Az eszközöket a Nemzeti Reorganizációs Kft. több mint 5 milliárd forintért hirdette meg, a bedőlt cég könyveiben pedig 8 milliárd forint környéki összegen tartották nyilván^*Előbbi ár alul, utóbbi valószínűleg felül becsüli a tényleges értéket. Az állami felszámoló nem csak azért lőtték be alacsonyabbra az árat, mert a jogszabály szerint egyeztetni kellett az akkor már az eszközök többségén jelzálogjoggal rendelkező Mészáros-csoporttal, hanem azért is, mert bárki, aki nekifut láthatta, hogy ezen felül is milliárdokat kell költenie. A könyvekben pedig egyszerűen túl magas értéken tartottak nyilván eszközöket a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint..

A valós érték valahol 6 és 7 milliárd között lehet.

A céges iratokból úgy tűnik, hogy a felkért nemzetközi tanácsadó is ennyire értékelhette fel a vállalatot, és ennek a sávnak a felső része jön ki akkor is, ha a korábban tervezett potenciális jövedelemtermelésből számítjuk ki az üzem értékét^*A cég reorganizációs tervében szereplő számok szerint az iparágban bevett árazási gyakorlat alapján..

A Mészáros-csoport tehát féláron juthatott hozzá egy lelakott^*A gépsorok felújítására elég jelentős összeget kell fordítani., de elég jó potenciállal rendelkező üzemhez. Közben a többi hitelező, az egykori beszállítók, és egyéb partnerek hoppon maradnak, hiszen nekik a befolyt pénzből már semmi nem jut. Ahogy a NAV-nak sem, így az adóhatóság is bukja a nagyjából 3 milliárdos követelését^*A NAV-tól megkérdeztük, hogy számítanak-e pénzre az Aquarius-Aquától, de szintén jogszabályi tiltásra hivatkozva nem válaszoltak a konkrét kérdésekre..

A megmentő

Más kérdés, hogy a piacon többen úgy vélekedtek, hogy Mészárosékon kívül más nem is biztos, hogy meg tudta volna venni az üzemet. Az Aquarius körül ugyanis tényleg rengeteg probléma volt. A palackozásra szánt vizet például olyan kutakból nyerték, amelyek nem voltak a vállalat tulajdonában, de más, az albertirsai üzem működtetéséhez elengedhetetlen ingatlanokkal is ez volt a helyzet. A tulajdoni lapok szerint ezek között már van olyan, amit megszerzett az Aqua Lorenzo, de nem mindegyiket. Egy raktárcsarnok például biztosan egy másik cég tulajdonában áll még. Érdekesség, hogy erre az ingatlanra

az adóhatóság épp aznap jegyzett be végrehajtási jogot, amikor Mészáros Lőrinc nevére vette az Aqua Lorenzót.

Mindezek miatt volt aki úgy vélekedett, hogy az üzem egyben csak ezzel a vevővel maradhatott meg.

Mészáros megjelenésének így végső soron még társadalmi haszna is lehet, igaz az ő hatalma és kapcsolatrendszere mindenképpen szükséges volt ahhoz, hogy ezt így meg lehessen csinálni

– mondták.

Ez összecseng azzal, hogy a beszállítók között is inkább az a kép egyelőre, hogy a felszámolási időszak és a mostani helyzet is kedvezőbb, mint ami az előző tulajdonos idején volt.

A Mészáros-csoport kedden késő délelőtt végül válaszolt megkeresésünkre. Ebben azt írták, hogy 

a Mészáros Csoport rendszerint olyan működőképes üzemeket vásárol meg, melyeket a befektetői érdekeknek megfelelően reorganizálhatónak ítél. A reorganizáció során a cégcsoport mindig szem előtt tartja a munkahelyek megmentését, az üzemek fejlesztését, modernizálását. A konkrét ügyben annyit árulhatunk el, hogy komoly elképzeléseink vannak az üzemmel kapcsolatban. A munkahelyeket minden bizonnyal sikerül megmenteni. Az üzem által használt vízbázis magyar tulajdonos kezében marad. A további elképzelésekről a megfelelő időben sajtóközlemény útján tájékoztatjuk a széles nyilvánosságot.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Aqua Lorenzo Aquarius-Aqua Mészáros Lőrinc Olvasson tovább a kategóriában