A magyarországi agrár-felsőoktatás képzőhelyeinek összevonásával megszületett Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem február 1-jétől közhasznú magánegyetemként működik tovább, és az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke, az OTP Bank elnök-vezérigazgató Csányi Sándor azt mondta, az egyetem hosszú távon legalább 13 ezer hallgatóra számít.

A hamarosan létrejövő egyetem célja Csányi szerint az, hogy tíz éven belül Kelet-Közép-Európa legjobb agrárképzését nyújtsa, és megújítsa a hazai agrár-felsőoktatást. Az átalakításról szóló sajtótájékoztatón Nagy István agrárminiszter azt is elmondta, hogy a fiatal generáció nem lát perspektívát a mezőgazdaságban, ezért is van szükség az újításokra az oktatásban.

Lázár János fideszes országgyűlési képviselő, a mezőhegyesi ménesbirtokért felelős kormánybiztos – aki szintén tagja a kuratóriumnak -, nemrég a beol.hu-nak adott interjúban azt mondta, a fiatalok falvakban, községekben tartásának módja, ha „tisztes polgári életszínvonalat biztosító munkalehetőségeket” kínálnak számukra, amit vidéken csak az agrárium tud fenntarthatóan biztosítani.

Az agrárképzésekre jelentkezők számának növelése és a képzések népszerűbbé tétele valójában már korábban is felmerült stratégiai célként, azonban az utóbbi hónapokban egyre több konkrét lépés is társult hozzá. Ezek közül a legjelentősebb – az egyetemi átalakítások mellett -, hogy egy nemrég megjelent kormányrendelet alapján a kormány a 2021-2027-re vonatkozó uniós fejlesztési források esetében 80 százalékra emeli a nemzeti önrész arányát az agráriumban.

Visszatérve az egyetemi képzésekre, az alábbi ábrán a Felvi.hu adatai alapján összeszedtük, hogy 2010 és 2020 között hogyan alakult az agrárképzésekre jelentkezők és felvettek száma, valamint hogy az utóbbiak az összes egyetemi szakra felvettek mekkora arányát tették ki.

Az ábra alapján egyrészt látszik, hogy valóban igaza van az agrárminiszternek akkor, amikor azt mondta, hogy a fiatal generáció nem lát perspektívát a mezőgazdaságban: bár az agrárképzésekre jelentkezők aránya nem változott jelentősen ebben az évtizedben, 2013 és 2020 között az arány 6 százalék felettiről 4 százalék köré csökkent. A jelentkezők és a felvettek száma is csökkenő trendet mutatott a 2010-es években, 2020-ban pedig kicsivel több mint 3000 fiatal kezdhette meg a tanulmányait agrárszakokon Magyarországon.

Ezzel együtt Csányi Sándor idézett szavai azt jelzik, hogy önmagában a hallgatók létszámával nem elégedetlen az új vezetés. Az összevonás után ez a hírek szerint 14-15 ezer, valamivel több tehát, mint a megcélzott „legalább 13 ezer”. Így a képzés minőségének javításán nagyobb hangsúly lehet, mint a létszám növelésén. A diploma presztízsének növelése pedig valóban központi célkitűzés kell hogy legyen, ha meg akarják fordítani az ábráról leolvasható trendeket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFogy a hallgató és a pénz az egyetemeken, de a kormány kedvenceit nem kell félteniAz egy hallgatóra jutó állami pénzek összege a Testnevelési Egyetemen a legnagyobb, a jóval összetettebb és drágább képzést adó Semmelweis Egyetem csak a második.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat agrárképzés egyetem felsőoktatás mezőgazdaság Olvasson tovább a kategóriában