Mint minden hasonló klinikai vizsgálatban, a koronavírus oltások tesztelésénél is placebo kontrollt használnak. Ez azt jelenti, hogy az önkéntes jelentkezők fele valóban megkapja a kísérleti fázisban lévő koronavírus-vakcinát, a másik fele azonban tudtán kívül csak (ártalmatlan, de haszontalan) fiziológiás sóoldatot, azaz placebót kap a karjába.

A megoldás lényege pont az, hogy a tesztben résztvevők nem tudhatják biztosan, valóban megkapták-e az oltást, így az eredményektől való teljes függetlenségük biztosított. A vakcina hatásosságát pedig úgy mérik, hogy a vírusfertőzést elkapó résztvevők között megnézik a betegség lefolyását, és összehasonlítják, hogy a placebót és az igazi oltást felvevő páciensek között milyen a különbség. Értelemszerűen annál hatásosabb egy oltás, minél nagyobb azoknak az aránya, akik megkapták az oltást, és nem alakult ki náluk súlyosabb formája a betegségnek. (Ez alapján kell értelmezni azt, amikor egy oltásról például azt mondják, hogy 95 százalékban hatásos.)

A klinikai vizsgálatokra az anyagi juttatás mellett általában azért is jelentkeznek az önkéntesek, mert 50 százalék esélyük van arra, hogy megkapnak egy olyan új koronavírus oltást, amely jó eséllyel hatásos lesz. Általában a megállapodásnak az is része, hogy a placebót kapó önkéntesek a szerepvállalásuk honorálásaként később megkaphatják a vakcinát, ha az valóban hatásosnak bizonyult. Az érem másik oldala viszont az, hogy mindig lesznek olyanok, akik csak placebót kapnak és elkapják a fertőzést, mielőtt a tesztek befejezése után az oltóanyagot felvehetnék.

A fentiek alapján érthető meg, hogy a koronavírus-járványban most elég nehéz szakaszhoz érkeztek a vakcinafejlesztések. Most már világszerte több oltást is engedélyeztek, némelyiket ugyan csak szükséghelyzeti különleges eljárásban, de ez azt jelenti, hogy eljutottunk abba a fázisba, amikor már a világ elég sok országában elindultak a beoltások.

A Nature azt írja, hogy ebben a helyzetben sokkal nehezebb lett önkénteseket találni a még folyó vakcinatesztekhez. A kockázatok ugyanis az önkéntesek szemszögéből nézve megváltoztak, a jogos kérdés most már egyre inkább az, hogy

miért kockáztassa meg valaki, hogy placebót kap, ha egy olyan oltást is megkaphat, amely bizonyítottan működik?

A szaklap szerint már az sem ritka, hogy egy elindult klinikai vizsgálati fázisban a résztvevők visszakoznak, attól tartva, hogy placebót kaptak, és emiatt még hónapokig nem juthatnak igazi oltáshoz.

A Nature-nek nyilatkozó szakemberek szerint különösen nehéz lett az egészségügyi dolgozókat és a krónikus betegeket megnyerni a teszteléshez, hiszen ők vagy már meg is kapták az oltást, vagy a várólisták elején állnak. Minden a feje tetejére állt, hiszen korábban pont őket lehetett a legkönnyebben rávenni a kísérletekben való részvételre.

Mivel jelenleg még körülbelül 60 olyan koronavírus oltás fejlesztés fut, amelyben már embereken is tesztelik az oltóanyagokat, illetve 170 preklinikai fejlesztés vár arra, hogy eljusson ebbe a fázisba, a jövőben is rengeteg önkéntes résztvevőre lenne szükség.

A fejlesztőcégek most a Nature szerint a placebo arányának minimalizálása felé mozdultak el, például 50 százalékról 67 százalékra növelik annak az esélyét, hogy a résztvevők tényleg megkapják az igazi oltóanyagot (három résztvevőből kettőt ténylegesen beoltanak). Ugyanakkor arra is van lehetőség, hogy a placebo alkalmazását teljesen elvessék, ebben az esetben minden résztvevő megkapja az oltóanyagot, és a hatásosságot a többi, már bizonyított oltáshoz viszonyítva lehet meghatározni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMennyiségi áttörést hozhat az AstraZeneca oltásaOlcsóbb és sima hűtőben szállítható a vakcina, amelynek beadását az Egyesült Királyságban elkezdték.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet klinikai vizsgálat koronavírus oltás placebo vakcina Olvasson tovább a kategóriában