Oxfordban hétfő reggel egy 82 éves férfi megkapta az első olyan koronavírus-oltást, amelyet az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közösen fejlesztett. Az Egyesült Királyságban (amely már nem része az Európai Uniónak) egyedi, szükséghelyzeti engedéllyel kezdték használni a vakcinát, és bár az európai uniós jóváhagyásra a mostani állás szerint valószínűleg csak január után kerülhet sor, a várakozások szerint ez alaposan felgyorsítja majd a az eseményeket.
A Pfizer és a BioNTech közös oltásával szemben az AstraZeneca oltásnak két fontos előnye van:
Az anyagi és logisztikai könnyebbség elvileg segíthet majd abban, hogy gyorsabban és egyszerűbben fel lehessen pörgetni az oltási programokat. Az egyetlen szűk keresztmetszetet ezután már „csak” a gyártókapacitás jelentheti majd.
A cégnél azt mondták nekünk, hogy a vakcinát már gyártják, 2020 végéig 200 millió adag elkészült, de az engedélyek kiadása utáni pontos szállítási időpontot még nem tudták megmondani.
Az engedélyek birtokában és a gyártási kapacitás maximumán terveink szerint havonta 100-200 millió adag oltóanyag előállítására leszünk képesek
– közölte a társaság.
Az AstraZeneca oltása más technológián alapul, mint a Pfizer/BioNTeché. Míg az amerikai-német vakcina (emberi éles alkalmazásban) teljesen új, az AstraZenecáé egy korábban is alkalmazott megoldásra épül.
Csimpánzokat megfertőző, de emberre teljesen veszélytelenné tett adenovírust vettek alapul, és ezzel juttatják be a koronavírusra jellemző tüskefehérjét. Az emberi szervezet ezt az ártalmatlan betolakodót azonosítja idegenként, és antitesteket fejleszt ellene, amikor pedig a koronavírus tényleg megérkezik, már fel van készülve annak azonnali semlegesítésére.
A fő különbség tehát molekuláris biológiai szinten van:
Míg előbbit emberi (azaz nem állatgyógyászati) oltásokban és éles alkalmazásban eddig még nem vetették be, az AstraZeneca a malária ellen például már fejlesztett egy másik hasonló, csimpánz adenovírus vektorra épülő vakcinát, és ez szintén kedvező toleranciát, immunválaszt és a malária elleni védekezés jeleit mutatta gyermekeknél.
A cég azt mondta nekünk, hogy számos korábbi klinikai vizsgálatban – egyebek mellett egy korábbi koronavírus, a Közel-Kelet Légúti Szindróma (Middle East Respiratory Syndrome, MERS) elleni oltás esetében – is bizonyították már a most alkalmazott vakcina ígéretes voltát, és a korábbi tapasztalatoknak köszönhetően tudták kifejleszteni a potenciális COVID-19 vakcinát, illetve felgyorsítani a klinikai vizsgálatokat.
A fejlesztés utáni klinikai vizsgálatok nem voltak zökkenőmentesek, de ahogy arról korábban részletesen írtunk, csak olyan zökkenő volt, amely egyébként a hasonló vizsgálatoknál megszokott, és a kivizsgálás után egyértelmű, hogy nem adott okot aggodalomra.
Emellett volt még egy érdekes eseménye a klinikai vizsgálatoknak. Az úgynevezett Fázis II/III. vizsgálati szakaszban az Egyesült Királyságban a kezdeti dózisokban található vírusvektor-részecskék számát tévesen mérték meg.
Ennek eredményeként az elsőként beadott dózis erőssége csak a tervezettnek a felét tette ki, míg a második dózis már teljes volt. Ez a véletlen viszont azt a meglepő eredményt hozta, hogy az első alkalomra csak fél adagot kapott, másodikra azonban rendes adaggal vakcinált résztvevőknél intenzívebb lett az immunválasz.
Az Egyesült Királyságban most mégis a 2×1 adagos protokollal indult meg a beoltás, vagyis már első alkalommal is minden páciens teljes adag vakcinát kap.
Tekintettel arra a magas hatékonyságra, amelyet a különböző adagolási módoknál tapasztaltunk, komoly okunk van tovább folytatni a vizsgálatokat a vakcina leghatékonyabb adagolási módjának megállapítása érdekében. A világ hatóságaival folyamatosan értékeljük ezeket az eredményeket
– mondja a cég. (A kétszeres teljes dózissal való indulásnak tehát az az elsődleges oka, hogy az eltérő adagolással kapcsolatos vizsgálatokat még be kell fejezni.)
A kétszeres teljes dózisnál 62 százalékos hatásosságot állapítottak meg, ami alacsonyabb a Pfizer/BioNTech 95 százalékához képest, de a részben eltérő kísérleti körülmények miatt nem olyan egyszerű az összehasonlítás, mint azt ezek a számok sugallják. Fontos kiemelni, hogy az oxfordi vakcinát kapó kísérleti alanyok közül senki sem betegedett meg súlyosan, került kórházba, miután megfertőződött a koronavírussal. A BBC összeállítása pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy a 62 százalék is jobb a szezonális influenza elleni oltások átlagosan 50 százalékos hatásosságához képest.
Az Európai Unió AstraZenecával kötött szerződése 300 millió adag vakcináról szól, további 100 millió adagos opcióval. Amennyiben a törzskönyvező hatóság úgy dönt, hogy minden embernek két adagra van szüksége, akkor ez összesen 200 millió beoltott európai lakost jelenthet.
Amennyiben viszont a hatóság döntése szerint az első oltást alacsony (fele akkora) dózissal kell végezni, ez a szám emelkedhet. A kormányzati kommunikáció alapján a Magyarország által lekötött mennyiség 6,5 millió teljes adag vakcina.
A világjárvány idején az AstraZeneca nem fog profitot termelni, a vakcina ára a felmerülő költségeket fedezi. Amint arról korábban már írtunk, a profittartalmú értékesítés csak akkor indulhat el, amikor a WHO hivatalosan is bejelenti a pandémia végét (ami természetesen nem zárja ki, hogy helyi szinten járvány, vagy megbetegedések legyenek, és szükség legyen oltásra).
Élet
Fontos