Decemberben cikksorozatban mutatjuk be a mai modern pénzintézeti rendszer kialakulásának körülményeit, a magyar gazdaságtörténet hőskorának egy-egy jellemző helyszínét, neves bankárt vagy pénzügytörténeti ritkaságot – amihez az OTPédia nyújtja a szakmai hátteret.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIlyen volt Fiume magyar aranykoraA dualizmus alatt a kikötőváros Európa tizedik legforgalmasabb kikötőjévé fejlődött., hathatós állami segítséggel.

Tengerre magyar!

Budapest egyik legértékesebb ingatlana a Szabadság téri Adria-palota. A lassan 120 éves épület legfontosabb mementója Magyarország rövid életű, de ehhez képest komoly eredményeket elérő tengeri kereskedelmi múltjának. A Fiumében – ma Rijekában – az 1920-as évekig működő Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. reprezentációs célokat szolgáló budapesti székhelye szerencsés volt abban is, hogy viszonylag jó állapotban maradtak fenn a belsőépítészeti értékei.

Az Adria-palota a Szabadság tér felől ma. Forrás: G7

A közelmúltig városi séták során is bejárható épületben visszaköszönt az Adria Rt. tengeri kötődése: hajós motívumokkal gazdagított díszítései, mozaikok, fafaragások, a Zsolnay-csempék, selyemtapéták, velencei tükrök, márványkandallók, kovácsoltvas-kerítések gazdagították a termeket. A békeidők hangulatát sugárzó épület számos hollywoodi és magyar film díszletéül is szolgált az utóbbi évtizedben^*Például a Szárnyas fejvadász 2049, Die Hard 5, Vörös veréb, Budapest Noir, Társasjáték..

A palota pár éve került újra a figyelem középpontjába, amikor a műemléki épületek felújítására specializálódott, Tiborcz István többségi tulajdonában lévő BDPST Zrt. megvásárolta – a felújítás után üzletek, irodák és lakások kialakítására.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNégymilliárdot fizethetett legújabb palotájáért Orbán vejének cége, de rejtély, hogy mibőlPiaci áron szerezték meg a négyemeletes palota 85 százalékát. Négyzetméterenként 1-1,5 millió forintba kerülhetett.

A felújítás már 2018-ban elkezdődött, a homlokzat is láthatóan megtisztult, de minden bizonnyal tovább fog tartani, mint a palota építése az 1900-as évek elején: ekkor rekordgyorsasággal, mindössze két év alatt húzták fel. Végül 1902-ben adták át a Szabadság térnek a Kossuth tér felé eső oldalán álló, tömegében is impozáns, neobarokk stílusú, több mint 5000 négyzetméteres, belső udvarral is rendelkező épületet – nem sokkal előzte meg az egy utcával arrébb két évtizednyi építkezés után, 1904-ben befejezett Parlamentet.

Kiadásra tervezve

A gyors építkezés elsősorban a Szabadság térre épülő paloták rendkívüli, 30 évre szóló adókedvezményének volt köszönhető. A városrendezési szempontból is kiemelt téren a budapesti nagyberuházások koordinálásáért felelős Fővárosi Közmunkák Tanácsa^*A fele részben a kormány, fele részben pedig a főváros által delegált tagok a kiegyezéstől egészen a második világháború utánig tartó működése során alakult ki lényegében a főváros mai arculata. által engedélyezett építkezések meghatározott ideig (1905-ig) történő befejezéséért 15 évre adott mentességet az adók – ingatlanadó, az állami házadó és minden községi adó – alól, és később is csak a házbérjövedelem 10 százalékát kellett befizetni az államnak, a többi – az irodák, magánlakások, valamint az utcafronti üzletek bérleti díjából származó – bevétel a tulajdonosé maradt.

Az Adria-palota belső udvara. Forrás: https://kep-ter.blog.hu/

Az Adria-palota esetében a földszinten három utcai fronton is jövedelmezően bérbeadható üzleteket lehetett kialakítani, a magasföldszinten az építtető Rt. irodái voltak, az első emeleten reprezentatív terek és két nagy lakás kapott helyet. A második és harmadik emeleten három-három lakást alakítottak ki az Adria tisztviselői számára.

Az adókedvezmény célba talált, a Szabadság térre tervezett összes ház időben elkészült, pedig épültek még az Adria-palotánál is nagyobb léptékű paloták – amelyek közül méretei miatt az Adria-palotával szomszédos Tőzsdepalota, egyben volt MTVA-székház emelkedik ki.

A Szabadság téri telekek vevői:

De kedvezmények nélkül is érdemes volt építkezni ekkor Budapesten. Annak ellenére ugyanis, hogy magas volt az ingatlan bérbeadás utáni adókulcs – 1900 körül a bérjövedelemnek akár 40 százalékát is elvihették a befizetési kötelezettségek – a századforduló táján épített ingatlanok Budapest folyamatos és látványos fejlődése nyomán idővel egyre értékesebbek lettek. Az adók levonása után is jövedelmezőbb befektetésnek bizonyultak, mint a bankbetétek, amelyek ekkoriban átlagosan 3-4 százalékkal kamatoztak, de a 6-7 százalékot kamatozó értékpapíroknál is jobb befektetési lehetőséget kínáltak.

Volt tér a fejlesztésre

A századforduló tájára gazdaságilag is beérett a kiegyezés nyújtotta politikai stabilitás, és a pénzintézetek és más társaságok is addig soha nem látott mértékben kezdtek reprezentatív székházakat építeni. Ennek során előnyben részesítették a nagyobb, három, vagy akár négy utcára néző négyemeletes úgynevezett bérpalotákat, a befektetés megtérülését biztosítandó üzletekkel és nagyobb, akár 6-8 szobás, magas bérleti díjért kiadható luxuslakásokkal.

Az Adria-palota 1943-ban. Forrás: Fortepan / Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich_Agnes Hirschi

Ezzel egyidőben alakult ki Budapest mai arculata: az Osztrák-Magyar Monarchia második legfontosabb városához illő széles utcákat, nagy tereket kellett kialakítani az akkori zegzugos belvárosban. Az egész mai Szabadság teret még a 19. század végén is egy hatalmas, erődszerű laktanyaépület foglalta el. Ez volt a hírhedt Újépület, németül Neugebäude, amelynek udvarán kivégezték Batthyány Lajost – az udvar helyén pedig ma is ég az első magyar miniszterelnökről elnevezett örökmécses. A kiegyezés után a békeidőkben immár fölöslegessé vált katonai épület elbontásáról a Közmunkatanács döntött, csakúgy, mint a Kossuth Lajos utca kiszélesítéséről, a Vörösmarty tér és a Deák tér szabályozásáról, a bécsi Ring nyomán a Nagykörút és az Andrássy út kiépítéséről is.

Luxusléptékben

Bár pontos összeg nem áll rendelkezésre arról, hogy mennyibe került az Adria-palota építése, az biztos, hogy nem aprózták el. A Szabadság tér egyik legdrágább telkéről volt szó, amiért 581 ezer koronát fizetett a társaság, ami ma^*Ha a színaranynak a koronával szembeni akkori és forinttal szembeni jelenlegi árfolyamát összevetjük, akkor 1 korona 5335 forint. több mint 3 milliárd forint lenne.

Az Adria-palota egy terme, gazdag stukkódíszítéssel a mennyezeten. Forrás: https://kep-ter.blog.hu/

Az egyes neostílusok közül a neobarokk, amely az Adria-palotát is jellemzi, a költségesebbek közé tartozott, a korban előszeretettel használt neoreneszánsszal és a neoromán stílussal szemben. Ennek oka főleg a sok látványos díszítőelem, például a sarokkupolák, a gazdag homlokzati vakolat- és belső stukkódíszek, de a sok kovácsoltvas használata is jelentősen emelte a költségeket. 1885 és 1895 között a drágább középítkezések között nem is található neobarokk stílusú épület, inkább a magánberuházók költöttek erre.

Az Adria-palota egyik díszterme faberakásokkal. Forrás: https://kep-ter.blog.hu/

De honnan volt ennyi pénze egy pár évtizede még nem is létező iparágban – a kereskedelmi célú tengeri hajózásban – tevékeny vállalatnak? Az Adria Magyar Királyi Tenger Hajózási Rt. nyereségességét Magyarország korabeli fő exportcikke, a gabona iránti folyamatos világpiaci kereslet mellett a masszív állami támogatás biztosította.

Egy díszes márványkandalló a palotában. Forrás: https://kep-ter.blog.hu/

Az Rt. alapításának előzménye, hogy az 1870-es évektől a magyar gabona természetes – szárazföldön is elérhető – felvevőpiacára,  a Német Császárságba a bismarcki védővámok miatt megdrágult a kivitel. Új célpiacokat kellett tehát keresni a magyar exportnak, és elsősorban Anglia jött szóba, ahova tengeri úton volt a legkönnyebb nagy mennyiségű árut eljuttatni.

Riválisok

Hátráltatta Fiume fejlődését, hogy a magyar állam évi több mint 1 millió forinttal az osztrák fennhatóság alatt álló, elsősorban a trieszti kikötőben érdekelt Osztrák Lloyd^*1871-től már Osztrák-Magyar Lloyd néven hajózási társaságot segélyezte, így nem igazán maradt pénze a sokkal kevésbé fejlett, de jogilag a magyar államhoz tartozó, így a magyar kereskedelmi és ipari vállalatok számára nagyobb haszonnal kecsegtető Fiume kikötőjének fejlesztésére. 

Trieszt látványos magyar szubvencióját megelégelve Ossoinack Lajos fiumei kereskedő saját kezébe vette a kezdeményezést, és 1874-ben a magyar kereskedelmi tengerészet létrehozását kezdeményezte a fiumei kormányzónál. A kérelmet kedvezően fogadta az akkori miniszterelnök, Tisza Kálmán, és természetesen a nagy budapesti malomipari vállalatok is támogatták. Az állam eleinte a Triesztnek nyújtott támogatás töredékét, évi 150 ezer forint segélyt juttatott az Adria Rt-nek, ám ez pár évtized múlva már meghaladta az évi 1 millió koronát is. Az Adria Rt. 1901-1910 között tudott nyereséggel működni, és komoly, 15 százalékos osztalékot fizetett ki tulajdonosainak 1913-ra – igaz, ekkor már 3 millió koronás állami támogatás segítette. Sajnos későn jött a pénzügyi siker, ekkor már küszöbön állt az első világháború, ami a trianoni békeszerződés után a vállalat végét jelentette.

Fel a kezekkel!

Az palotában a két világháború között az első magyar bank, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank üzemeltetett fiókot, amely főleg az ismétlődő fegyveres rablótámadások miatt híresült el. Az 1929-es tőzsdeválságból kiinduló gazdasági recesszió mélyén, 1934. december 31-én történt a két világháború közötti leghíresebb fegyveres rablótámadás, amelyben a bank három alkalmazottja, a főpénztáros, egy kifutófiú és egy tisztviselő is életét vesztette. A korabeli újságok részletesen beszámoltak a rablásról, amely egy, az év végi nagy összegű készpénzfelvétel miatt fegyvert is magánál hordó, éppen a fiókban tartózkodó ügyfél (vitéz Szalay Miklós, az Országos Gyermekvédő Liga főkönyvelője) közbelépésének köszönhetően meghiúsult. A gyilkosokat elfogták, és egy évvel később kivégezték őket. Később, a II. világháború után az Express Utazási Iroda költözött az épületbe, és működött ott egészen a 90-es évekig.

Bár az Adria-palota építtetőjének eredeti tevékenységével, hajózással foglalkozó vállalatnak már valószínűleg nem fog székhelyül szolgálni, a felújítás után új funkciókat kapva továbbra is őrizni fogja Magyarország tengeri kereskedelmi múltjának emlékét.

A cikk megjelenését az OTPédia támogatta.

A cikk készítéséhez felhasznált források a csillagra (^*Körner Zsuzsa: A budapesti bérházépítés aranykora, 2015
Pelles Márton: Fiume iparfejlesztésének története – különös tekintettel Ossoinack Lajos munkásságára (1868–1913), 2017
Török András: A Szabadság tér Budapesten, Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület, 2016
https://kep-ter.blog.hu/2017/10/10/szabadsag_ter_16_adria-palota ) kattintva érhetők el.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Támogatói tartalom Világ Adria-palota belsőépítészet építészet hajózás OTPédia Olvasson tovább a kategóriában