Miután a kormány júliusban némi kivárás után úgy döntött, hogy mégsem áll bele a rövid távú lakáskiadás újraszabályozásába, az önkormányzatok vehették magukhoz a kezdeményezést. Karácsony Gergely főpolgármester ekkor azt mondta, hogy a rövid távú lakáskiadásról szóló fővárosi koncepció már augusztusban vagy szeptemberben elkészülhet.
A számos eltérő érdekű szereplő – a vállalkozás szabadságára hivatkozó lakástulajdonos, a turistákból élő vendéglátós, a magát versenyhátrányban érző hoteles, a legénybúcsúk melléktermékeit kerülgető gyalogos, a magas lakbérek miatt a belvárosból kiszoruló magyar fiatal, a turistáskodás alatt saját konyhára vágyó család vagy éppen a házmester szellemiségű választók által nyomasztott politikus – bonyolultsága miatt azonban nagyjából úgy állhat ez a koncepció, ahogy Orbán Viktor elképzelhette, amikor a kiszervezésről döntött.
Október közepén Karácsony is megerősítette az InfóRádiónak, hogy nem fogják tudni tartani az ütemet. Óvatosan úgy fogalmazott, hogy az érintett kerületek és a főváros között „közelednek az álláspontok”, és „nem tettek le arról a szándékról”, hogy Budapesten egységes koncepciót fogadjanak el. Karácsony szerint ezzel együtt „sem kizárt”, hogy októberben vagy novemberben sikerül „közös nevezőre hozni a kerületeket”.
A budapesti városvezetéshez hasonlóan több európai városban is a koronavírus-járvány alatt célozták meg a rövid távú lakáskiadás újraszabályozását. A New York Times összefoglalója is azt mutatja, hogy a tömegturizmustól sokkal inkább sújtott helyeken is nehezen tudnak mit kezdeni a jelenség összetettségével, ugyanakkor az is látszik, hogy némi nyomással a feketézés és az adóelkerülés ellen nem feltétlenül erélyesen fellépő Airbnb is nagyobb együttműködésre ösztönözhető.
Ahogy korábban mi is írtunk róla, Lisszabonban tavasszal indítottak egy programot, amellyel a járvány miatt vendégek nélkül maradt szállások kiadóit célozták meg, hogy adják ki a lakásukat a városnak hosszú távon. Az önkormányzat pedig szociális alapon adja tovább a lakásokat. A bérleti díjakat egy szobára 450 euróban (nagyjából 160 ezer forint), egy ház esetében pedig ezer euróban (mintegy 355 ezer forint) maximálták.
Lisszabonban több mint 22 ezer ingatlant hirdetnek az Airbnb-n, az önkormányzat pedig ezer lakást tervezett kivenni. Eddig azonban mindössze kétszáz lakás váltott így funkciót, amely elenyésző a teljes állományhoz képest. A jelentkezők száma alapján nem tűnik életképes modellnek, ha még egy világjárvány alatt sem tolonganak a rövid távon kiadott lakások 5 százalékát megcélzó programra.
Berlinben még évekkel korábban próbálkoztak az Airbnb tulajdonképpeni betiltásával, de két év után visszatáncoltak, és ismét engedélyezték szigorú feltételek mellett. A város azonban továbbra sem képes a kívánt szinten ellenőrizni az Airbnb-t, így a múlt hónapban több európai várossal együtt fordult segítségért az Európai Unióhoz.
Amszterdam és Párizs drasztikus eszközökkel próbálkozik. Amszterdam belvárosában júliustól betiltották az Airbnb-t. Párizsban pedig a polgármester felére akarja csökkenteni a rövid távú kiadásra használt 60 ezer lakást. Anne Hidalgo ezért népszavazást akar arról, hogy korlátozzák-e a kiadható napok számát.
Az egyelőre nem túl áthatónak tűnő európai próbálkozásoknak azonban mégis van hatása. Az kulturális alapú nehézségek mellett az egyik legnagyobb probléma az Airbnb-vel az, hogy egyáltalán nem partner a feketézők kiszűrésében. Például Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere korábban arról beszélt, hogy hiába ült le megválasztása után a cég képviselőivel, azok nem voltak együttműködőek az illegális kiadás felszámolásában.
Az egyre széles körűbb nyomás hatására viszont az Airbnb szeptemberben egy új felületet indított el, amelynek az a célja, hogy az állami intézmények hozzáférhessenek a helyi szabályozásokat figyelmen kívül hagyó hirdetők adataihoz, tehát például azokhoz, akik feketéznek. „Azt gondoljuk, hogy az adatokhoz való jobb hozzáférés lehet a megoldás itt” – hangzott a kissé álnaivnak ható állítás Patrick Robinsontól, az Airbnb egyik igazgatójától a New York Times cikkében.
Élet
Fontos