Július 3-án a Cell tudományos folyóiratban a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban egy olyan tanulmány jelent meg, amelynek eredménye nagy port vert fel a laikus sajtóban is. Az alábbi képet ebből a tudományos cikkből vágtuk ki, azért, mert a lényeget azonnal jól mutatja: a SARS-CoV-2 vírus korai verziójának elterjedtsége (barna mező) február végétől zuhanni kezdett, helyét pedig átvette egy másik forma (kék mező).
Két koronavírus-változat előfordulási arányának változása januártól júniusig
Az izgalmat természetesen az váltotta ki, hogy a vírus megváltozott, egy másik formája terjedt el meglehetősen rövid idő alatt, és félő volt, hogy ha állandóan képes ezt megtenni, akkor sokkal nehezebb lesz ellene küzdeni, mint azt addig gondoltuk.
A félelem még laikus megközelítésben sem volt alaptalan. A HIV vírus például olyan gyorsan és követhetetlen módon képes megváltozni, hogy e képessége okozza a vakcinafejlesztés legnagyobb nehézségét, ezt a gátat az óriási erőfeszítések ellenére sem sikerült leküzdeni az elmúlt évtizedekben.
Ráadásul a kutatók a tanulmány első szövegverziójában az eredményekre a „riasztó” jelzőt használták, mert az új variáns könnyebben jut be a sejtekbe. Ezt a megfogalmazást csak akkor finomították, amikor már a fél világ valóban meg is ijedt tőle.
De miről is van szó valójában? A fenti képen a vírus két verziójának megnevezése is látható, a D614 és a G614, ami azt jelenti, hogy a szekvenciában (azaz az egymással összekapcsolódva láncot alkotó molekula-sorban) a 614. helyen egyetlen molekula-eltérés van a kettő között. A D jelzés az aszparaginsavat, a G pedig a glicint jelöli.
A hasonló eltérések általában „hibák”, amelyek a lánc képződése közben spontán keletkeznek, ám logikus, hogy ha a „hibás” vírus valamilyen szempontból életképesebb az eredetinél, akkor az fog sikeresebben sokszorozódni, és arányait tekintve hamar meghatározóvá válik.
Az a molekulalánc, amiről ez esetben beszélünk, összesen 29 ezer 903 tagból áll, és a két verziót egyetlen eltérés alapján különböztetjük meg. Természetesen sok hasonló eltérés is előfordulhat egyszerre, a SARS-CoV-2-nek ilyen értelemben sok változata van, de nekünk most csak ez az egy fontos. Ez a különbség ugyanis kis mértékben megváltoztatja a vírus felületén elhelyezkedő tüske alakú fehérjék formáját, és ez elég lehet ahhoz, hogy könnyebben kapcsolódjon a sejteknek egy bizonyos receptorához, így könnyebben, nagyobb találati aránnyal jusson be (hogy aztán ott sokszorosítsa magát).
A G614 variáns elterjedése egybeesett a járvány európai berobbanásával. Ahogy a Nature összefoglaló cikkében írta nemrég, elképzelhető, hogy néhány korai európai szuperterjesztő pont ezt a mutánst adta tovább, ezzel magyarázható lenne az elterjedés időbeli és földrajzi összefüggése is.
A laborokban nyár óta rengeteg megfigyelést végeztek a két verzióval, de eddig nem találtak érdemi különbséget az általuk okozott betegség súlyosságában. Annak ellenére is így van ez, hogy a G614 valóban kicsit gyorsabban szaporodik el, és nagyobb gócokat alkot.
Úgy tűnik, hogy a G614 mutáns nem befolyásolja az immunválaszt sem,
mert az antitestektől ugyanúgy nem tud menekülni, mint a D614-es verzió. Aggodalomra inkább az adna okot, ha olyan változatok jönnének létre, amelyek ki tudnák kerülni az immunválasz jelenlegi formáját, új feladat elé állítva az emberi szervezetet.
Ez a forgatókönyv egyáltalán nincs kizárva, de más koronavírusokkal kapcsolatos ismereteink alapján valószínű, hogy a folyamat nagyon lassú, éveket vehet igénybe, ha egyáltalán megtörténik. Pillanatnyilag ugyanis még evolúciós szempontból sincs nyomás a SARS-CoV-2-n, hiszen az emberiség nagy része még mindig védtelen a fertőzéssel szemben, azaz változás nélkül is van hol tarolnia a vírusnak.
A legjobb hírt pedig nemrég az jelentette, hogy a G614-es mutáns esetében néhány fejlesztés alatt álló vakcina erősebb immunválaszt eredményezett, mint a D614-esnél. Ilyen oltás a Pfizer-BioNTech vezette konzorcium fejlesztése is, amely a legelőrehaladottabb állapotban lévők között van.
Élet
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
