Az Ericsson bukaresti irodájában dolgozók szinte úgy érezhetik magukat, mintha egy modern kórház infektológiai részlegén járnának. A hasonlat nem véletlen, a karanténszobákat, a fotocellás ajtókat, a kihelyezett testhőmérséklet-mérőket, az éjszakai fertőtlenítő UV-lámpákat, a padlótól a plafonig érő válaszfalakat a mosdókban és a munkaállomások között azért alakították ki, mert a kórházakban is efféle megoldásokkal igyekeznek csökkenteni a fertőző osztályokon zajló ellátás kockázatait. A romániai irodaházban az átalakításokkal egyrészt a munkavállalókat igyekeznek visszacsábítani az otthonaikból, másrészt pedig az intézkedések gyakorlati hasznát is igyekeznek megfigyelni.

Liviu Tudor, az ingatlanvállalatokat képviselő European Property Federation (EPF) elnöke azt mondta a Bloombergnek, hogy a projekt egy irodapiaci szabvány előkészítésének része. Ennek kialakításában az építészek és mérnökök mellett egészségügyi szakértők is részt vesznek, így például az egyik legjelentősebb bukaresti kórház vezetője is csatlakozott a munkacsoporthoz. Az „immunis” irodai minősítés megszerzéséhez persze többek között a kinti, friss levegőt szállító légkondicionálók és szellőzők telepítése és a távolságtartásra alkalmas helyiségek, illetve útvonalak kialakítása is hozzátartozik, sőt, még számos további szempontot figyelembe kell venniük az irodák üzemeltetőinek.

Tudor ötven amerikai és európai ingatlanfejlesztővel is tárgyal a kritériumrendszer kialakításáról, amit a tervei szerint az Európai Unió döntéshozói elé terjeszt majd. Az amerikai lap ugyanakkor egy román mikrobiológust is megszólaltat, aki szerint persze szükség van a munkaállomások közötti távolság növelésére és a gyakori fertőtlenítésre, de könnyen felesleges kiadásokba bocsátkozhatnak az irodaházak a védekezés ürügyén,

a fertőzések elkerülése ugyanis leginkább az emberek felelőssége.

A maszk viselése, a gyakori kézmosás és fertőtlenítés, illetve a kellő távolságtartás lehet igazán gátja a vírus terjedésének, amit ugyan kiegészíthet a kiemelkedően biztonságossá tett környezet, de nincs rá mindenképpen szükség. Tudor ennek ellenére elkötelezett a projekt iránt, amibe saját ingatlanfejlesztő cégén keresztül már legalább egymillió eurót fektetett.

A Bloomberg elemzője szerint, ha az átalakítások és a minősítés megszerzésének árán vonzóbbá tehetők az irodák, akkor az jobban megérheti majd a tulajdonosoknak, mintha kihasználatlanul, üresen állnak az épületek. Az pedig egyáltalán nem kizárt, hogy a bérlők számára meggyőzők lesznek a járványbiztosnak kikiáltott ingatlanok – nem véletlen, hogy például a különböző környezetvédelmi és energiahatékonysági tanúsítványoknak is nagy piacuk van, még ha a minősített épületek energiafelhasználása gyakran nem is kedvezőbb sokkal az átlagosnál.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevesen akarnak visszamenni az irodába, de muszáj lesz, mert túl sok pénz van benneA hosszú távú szerződések és az építésre felvett hitelek miatt nem lehet egyik-napról a másikra megszüntetni az irodákat, a piaci szereplők többségének elemi érdeke, hogy az irodisták ne maradjanak otthon.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet iroda irodabérlet irodaház koronavírus Olvasson tovább a kategóriában