Júniusban sem igazán tért még magához a hazai turizmus a járvány utáni sokkból. Külföldi turisták hiányában az nem meglepő, hogy még mindig csak a szokásos negyedén pörgött a szektor a nyár első hónapjában, az azonban már inkább rossz hír, hogy ekkor még a belföldi vendégek is csak nagyon visszafogottan utaztak. Még a turisztikai régiók közül legjobban teljesítő Balatonnál is kevesebb, mint feleannyi vendégéjszakát töltöttünk el, mint egy évvel korábban, pedig az ágazatban a magyar vendégektől várják a megváltást.
A KSH pénteken közzétett adatai szerint júniusban országosan 325 ezer turista összesen 772 ezer vendégéjszakát hozott össze a kereskedelmi szálláshelyeken, amiről az árulja el a legtöbbet, hogy ennél még az idén januárban is közel két és félszer nagyobb volt a forgalom. Tavaly júniusban pedig négyszer.
Külföldiek továbbra sem nagyon voltak az országban, ami nem meglepő annak fényében, hogy a beutazás továbbra is erősen korlátozva van. Bár a 41 ezer vendég tízszer annyi, mint amennyien májusban jöttek (amikor még zárva voltak a határok), a normál forgalomhoz képest azonban továbbra is kerekítési hiba: tavaly júniusban például 588 ezer volt ugyanez a szám. A statisztikai hivatal adatai szerint első körben a szlovák és osztrák vendégek kezdtek el visszatérni, de már német turistából is nyolcadannyi volt, mint tavaly ilyenkor, ami most kifejezetten jónak számít.
A belföldi forgalom ennél látványosan kedvezőbben alakult, de önmagában a júniusnak valószínűleg még senki nem örült a szektorban. A nyár első hónapja ugyanis még ebben a szegmensben is 60 százalékos visszaesést hozott, miközben a májusi lazításokat követően az ágazatban mindenki abban bízott, hogy majd a magyar vendégek mentik meg őket. Júniusban azonban még a belföldi turisták által leginkább kedvelt régióiban, így a Balatonnál és a Tisza-tónál is szenvedtek: a külföldieket lepkehálóval kellett fogni, és magyar vendégből is alig feleannyi volt, mint egy évvel korábban.
Az első ránézésre kiábrándító adatok oka egyrészt az, hogy a kereskedelmi szálláshelyek többsége csak május végén-június elején nyitott ki, így sok helyre nem is nagyon lehetett még menni. Ezt pedig csak fokozta, hogy az időjárás sem kedvezett a belföldi turizmusnak. Kovács Balázs, az országszerte 15 szállodát üzemeltető Danubius Hotels vezérigazgatója lapunknak már május végén azt mondta, hogy az emberek látványosan kivárnak, és ultra last minute döntenek az utazásról. Ráadásul a karantén-időszakban sokak felélték az idei szabadságuk egy részét is, ami miatt a maradékkal még óvatosabban próbáltak sáfárkodni az emberek.
Ezért most nem az történt, mint júniusban általában, hogy az emberek hónapokkal előre lefoglalt időben utaztak például a Balatonhoz, hanem sokszor az utolsó pillanatban döntöttek a nyaralásról. Egy ilyen döntést pedig erősen tud befolyásolni, ha kint éppen szakad az eső. Idén júniusban a szokottnál másfélszer több volt a csapadék.
Mindenesetre az év első felében a hazai vendégéjszakák több mint 60 százaléka párolgott el, és ez még a Balatonnál is közel ennyi volt. Ezt pedig a második félévben úgy sem lehet visszahozni sehol az országban, hogy a július sok helyen már kifejezetten jól sikerült, és az augusztusi kilátások is kedvezőek.
Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke lapunknak azt mondta, hogy a Balatonnál például az elmúlt hónapban már több belföldi vendég volt, mint 2019 júliusában, és ugyanerre számítanak augusztusban is. Egyrészt azonban a külföldiek továbbra is hiányoznak, másrészt annyira nem nagy ez a növekmény, hogy akár a júniusi kiesést pótolni tudná. Így valószínűleg a nyár egészében sem lesz annyira erős, mint tavaly.
Az ország többi részén még inkább igaz ez, bár a Balaton mellett is vannak olyan helyek és szegmensek, amelyek kifejezetten keresettek. Flesch Tamás szerint nagyon jól mennek a privát házak, amelyeket a korábbinál drágábban is kivesznek az emberek. Ez persze nem meglepő, hiszen sokan úgy gondolják, hogy biztonságosabb egy saját ingatlanban nyaralni, mint másokkal összezárva. Az árak emelkedése az ágazat számára ugyanakkor nem csak azért jó hír, mert a korábbi kiesésből valamit ez is visszahoz, hanem azért is, mert korábban ellentétes reakció is előfordult hasonló helyzetben egyes szolgáltatók részéről, amit akkor évekig nyögött az ágazat.
A 2008-as válságot követően a szállodáknak likviditásra volt szükségük, hogy fizetni tudják a – gyakran svájci frank alapú – hiteleiket, ennek érdekében pedig sok piaci szereplő extrém olcsó ajánlatokkal próbált bevételhez jutni, hogy legalább annyi befolyjon, amiből megtarthatja a hotelt. Ez a folyamat pedig nagyon hosszú időre lenyomta a magyar árakat, amelyek így nemzetközi összevetésben is nagyon alacsonyak voltak.
A szállodák ára ugyan az idén júniusban majdnem 20 százalékkal alacsonyabb volt, mint tavaly, de Flesch Tamás szerint ez az állapot nem tartott sokáig. Nem csak a magánházak tudtak árat emelni, hanem a hotelek is, így júliusban már volt, aki drágábban adta ki a szobáit, mint 2019 nyarán.
A turisztikai ágazatteljesítménye tehát az ország nagy részén javul, van azonban egy olyan régió, ahol teljesen kilátástalan a helyzet, ez pedig a főváros. Budapestről nincs mit beszélni, változatlanul reménytelen a helyzet és nem is lesz jobb – foglalta össze röviden a helyzetet Flesch.
Ennek magyarázata – amint erről korábban már írtunk – hogy a főváros szinte kizárólag a külföldi turistákra épít, akik viszont nincsenek. Budapesten a nyár első hónapjában is csak 41 ezer vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken, miközben ennél még a téli hónapokban is nagyjából tizenötször többet szoktak, nyáron pedig huszontötször.
Adat
Fontos