Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

A koronavírus-járvány hatására radikálisan csökkent a hazai cégek reklámköltése január és május között. A Kantar Hungary adatbázisának segítéségével az idei év első öt hónapjának reklámmegjelenési adatait vetettük össze a megelőző év hasonló időszakával. Listaáron számítva a magyar médiapiac reklámbevételei 6,9 százalékkal csökkentek, de a piaci költések ennél sokkal jobban, 7,4 százalékkal estek vissza. Közben az államiak még nőttek is 11,6 százalékkal.

A Kantar adataiból a bruttó reklámköltést lehet nyomon követni: a cég munkatársai a hirdetési listaárak és a megjelenések alapján számítják ki ezt az értéket. A médiapiacon azonban bevett gyakorlat a jelentős, egyes estekben akár 90 százalékos kedvezmények alkalmazása. Ezért a Kantar adatait a 2019-es, a Magyar Reklámszövetség által összeállított reklámtorta adataival vetettük össze, így médiatípusonként megkaptuk, hogy a bruttó költések mekkora része a nettó költés. Ez alapján pedig a 2020-as adatokat is nettósítottuk.

 

Míg a piaci reklámok esetében nagyon jelentős a kedvezmény mértéke, korábbi kutatásunk és a piaci információk alapján az látszik, hogy az állami hirdetéseknél a bruttó költés körülbelül 75 százaléka került a hirdetéseket megjelentető cégekhez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízszeres áron is hirdetnek az állami cégek a baráti médiábanEgy fillért sem próbálnak megtakarítani az állami cégek, ha reklámról van szó. 5 állami hirdetési forintból 4 a kormánypárti médiafelületeknél köt ki.

Az állam a hazai reklámpiacon meghatározó szereplő: 2019 első öt hónapjában a hirdetési költések 26, 2020-ban már 32 százalékát a kormány és az állami cégek, szervezetek költötték el.

Fontos kiemelni, hogy itt a hazai cégeknél elköltött pénzről van szó. Tavaly 59,2 milliárd forintot költöttek az IAB által készített jelentés szerint a hazai vállalkozások a nemzetközi digitális platformoknál, alapvetően a Google-nél és a Facebooknál. Ennek nem ismerjük az időbeli megoszlását és azt sem, hogy idén hogyan alakult. De ha időarányosan elosztjuk a hónapok között, és idén is változatlan kiadást veszünk figyelembe, akkor is 20 százalékról 24-re nőtt az állami hirdetések szerepe*Azt pedig végképp nem tudjuk, hogy az állam és állami szereplők mennyit költenek ezeknél a hazai adókat részben elkerülő, a legjelentősebb adótartozók NAV-listáján évek óta bérelt hellyel rendelkező cégeknél..

A kormányzat koronavírussal kapcsolatos kommunikációja végső soron egy a médiapiacot segítő lépésnek is tekinthető, becslésünk szerint

a reklámpiaci visszaesés miatt elmaradó bevételek harmadát pótolta az állami hirdetések megugrása.

Azt is megbecsültük, hogy az egyes médiafelületeken belül milyen szerepet töltenek be az állami hirdetések: a leginkább a napilapok és a közterületi reklámhordozók esetében jelentős a kormányzattól származó bevételek aránya – bár utóbbi esetében pont idén lehetett jelentős visszaesés. Az állami hirdetések az online média esetében játsszák a legkisebb szerepet. A legnagyobb növekedés pedig a tévés piacon zajlott le az elmúlt egy évben.

 

Az állami költések jelentős része a NER-, azaz kormányközeli tulajdonban lévő vállalatokhoz jutott. 2019 első öt hónapjában még csak a kiadások 66, idén már 84 százaléka került ilyen médiafeleletekhez. Ebben szerepe lehet például olyan kampányoknak, mint például amit a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara indított idén. Listaáron egymilliárd forintot költöttek a TV2-csoportnál – más médiafelületen nem jelentek meg ezek a reklámok.

 

A Miniszterelnökség a járvánnyal kapcsolatban listaáron 18,9, ténylegesen 13,7 milliárd forintot költött év eleje óta. Összességében azonban nem növelték ennyivel a hirdetési költségeiket, ezek bruttó 20-ról 24 milliárdra nőttek, tehát a koronavírussal kapcsolatos kormányzati kommunikációra más állami hirdetések forrásait használták fel alapvetően. Egyébként nem csak az állam aktivizálta magát a járványhoz kapcsolódó kommunikációban: március és május között az ezzel kapcsolatos fizetett médiamegjelenések 89 százalékát magáncégek rendelték meg.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokba kerül a propaganda, egy év alatt 65 milliárd ment el állami kommunikációraAz volt a terv, hogy egy év alatt 25 milliárdot költ el az állam kommunikációra, de csak a Soros-palkátokra ennek majdnem a másfélszerese ment el.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat állami reklámköltés koronavírus médiapiac reklámköltés Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2025. március 28. 13:29 Adat

Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar

Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.

Vámosi Ágoston
2025. március 28. 11:29 Adat, Közélet

Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír

Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.

Stubnya Bence
2025. március 26. 13:11 Adat, Vállalat

Új Samsung-üzem épül Gödön, felpörgött az év elején az európai villanyautó-piac

A villanyautók forgalma csaknem 30 százalékkal nőtt az EU-ban, a hibridek népszerűsége továbbra is kitart, ami segíthet a szenvedő magyar gyáraknak.

Fontos

Stubnya Bence
2025. március 31. 06:01 Élet, Pénz

Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat

Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.

Vámosi Ágoston
2025. március 30. 06:07 Élet

Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen

Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.

Hajdu Miklós
2025. március 29. 15:04 Világ

Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják

Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.