Nem sokat ér most egy svéd személyi igazolvány vagy útlevél. Cikkünk írásakor a tízmillió svéd állampolgár az Európai Unión belül csak négy országba, Franciaországba, Olaszországba, Spanyolországba és Horvátországba utazhat be korlátozások nélkül. A mediterrán térségnek égető szüksége van a svéd nyaralók költésére, valószínűleg ezért engedik be őket. Egy görögországi nyaralást azonban már csak negatív koronavírus teszt és egyhetes karantén mellett lehet tervezni, Ciprusra pedig még így sem teheti be a lábát egy svéd.
A legfurcsább azonban mégsem ez a korlátozás. A svéd lélek számára ugyanis sokkal fájóbb, hogy minden skandináv országból ki vannak tiltva, miközben rajtuk kívül bárki bárhova utazhat Izlandtól Finnországig, sőt a közeli Baltikumig, mindenféle korlátozás nélkül.
Az észak-európai országok közös határai 1954 óta, azaz már 66 éve teljesen nyitva vannak egymás előtt, útlevél ellenőrzésre ott már tényleg csak a nyugdíjasok emlékezhetnek. Az északi egység egyik fontos pillére a szabad mozgás, és egészen mostanáig nagyon nehéz lett volna bármit elképzelni, ami ezt megingathatja.
A koronavírus-járvány, illetve az arra adott eltérő svéd válasz azonban pont ehhez vezetett. A WHO adatai szerint a járványügyi korlátozásokat egész végig csak tanácsok szintjén kezelő, az iskolákat be nem záró Svédországban eddig 5122-en haltak meg, ebből 231-en az elmúlt 7 napban. Az összes többi állam a magyarhoz hasonló szigorú intézkedéseket alkalmazott. Norvégiában a halálos áldozatok száma eddig 248 (az utóbbi 7 napban 6), Dániában a két mutató 602/4, Finnországban pedig 327/1 volt.
Az 1 millió lakosra számított halálozás Svédországban eddig 510 fő, miközben Norvégiában csak 46, Dániában 104, Finnországban pedig 59. (Összehasonlításul: a magyar mutató 1 millió lakosra 59, azaz megegyezik a finn értékkel.) Ez nagyságrendi különbség.
A svédek egészen mostanáig kitartottak amellett, hogy hosszú távon a számok nagyjából ki fognak egyenlítődni, ma már azonban kevesebben gondolják ezt reálisnak. Anders Tegnell, a svéd járványügyi hatóság híressé vált vezetője mindig elismerte, hogy az idősotthonokban nem sikerült kordában tartani a járványt, ez nagy hiba volt, és az ottani sok áldozat nagyon lerontja a mutatókat, általánosságban azonban kiállt az enyhe védekezési stratégia mellett. Legutóbb azzal érvelt, hogy biztosan lesz világszerte második hullám, és mivel a svéd lakosság jelentős része már átesett a fertőzésen, arra jobban fel lesznek készülve, mint a szomszédos országok.
Más szakértők azonban eleve megkérdőjelezik az adatok alapján, hogy a svéd lakosság nagyfokú immunitást szerzett volna a koronavírussal szemben, és azt is mondják, hogy a számok most már annyira eltérnek, hogy még egy drámai második hullámban is rengeteg embernek kellene meghalnia a többi skandináv országban ahhoz, hogy a svéd arányt utolérjék.
A svédek egyébként hagyományosan szabálykövetők és bíznak a szakembereikben, a Dagens Nyheter lap azonban most már a Tegnell irányában meglévő bizalom esését mutatta ki az Ipsos-szal közösen végzett saját felmérésben. Míg áprilisban a svédek 56 százaléka gondolta megfelelőnek a hivatalok járványkezelését, júniusban ez 45 százalékra apadt, Tegnell támogatottsága pedig 69 százalékról 60 százalékra csökkent.
Érdekes módon Tegnellt még így is jobban kedvelik, mint a kormányt, amely egyébként északi szokás szerint szintén a szakembereknek enged nagy teret a kezelésben, és a szokásosnál kevésbé politizálja át a témát. Stefan Löfven miniszterelnök járvánnyal kapcsolatos támogatottsága azonban mégis 50 százalékról 38-ra olvadt.
A svédek egyébként úgy látják, hogy ez a nyár számukra elúszott. Egy friss felmérés szerint ugyanis a lakosság 25 százaléka most már semmilyen nyaralást nem tervez, 35-40 százalékuk pedig elmegy ugyan nyaralni, de nem lépi át az országhatárt. A megkérdezetteknek csak egyhuszada mondta, hogy külföldre menne nyaralni. Ezek meglehetősen alacsony mutatók a járvány nélküli átlagos évekhez képest.
A svéd közéletet meglehetősen bosszantja, hogy a skandináv rokonok előtt zárva maradtak a határok, és ez már a politikai szintjét is elérte. A helyzet azért különösen ironikus, mert gyakran még Skandinávián belül is Svédország a bezzeggyerek, és most pont őket korlátozzák a többiek.
Mikael Damberg belügyminiszter “csalódottságának adott hangot” a beutazási tilalmak miatt, és remélte, hogy diszkriminatív intézkedések nem lesznek az országok között. Ez a szóhasználat a régióban már kissé erősnek számít.
Diplomáciai szinten persze mindegyik fél hangsúlyozza, hogy a jószomszédi kapcsolatok nincsenek veszélyben, csakhogy már az önmagában szokatlan, hogy ezt hangsúlyozni kell. Ha pedig a svéd járványügyi számokra nézünk, akkor egyelőre az is csak diplomáciai udvariasságnak tűnik, hogy a szomszédok megígérték, amint lehet, megnyitják a határaikat a svédek előtt.
Élet
Fontos