Tavaly is a kelet és közép-európai országokban fogyott a legtöbb sör a világon – derül ki egy napokban közzétett tanulmányból. Az egy főre jutó fogyasztás alapján összeállított 2017-es lista első 15 helyezettje közül 10 állam régióbeli volt, Magyarország viszont nincs köztük.
A rangsort nem meglepő módon ezúttal is Csehország vezeti, utcahosszal. Az ottani egy főre jutó 137 literes fogyasztást megközelíteni sem tudta egyetlen másik állam sem. A második helyen álló lengyelek még 100 litert sem ittak fejenként, a 15. helyre szoruló, szintén elég komoly hagyományokkal rendelkező belgák pedig már csak feleennyit gurítottak le. (Igaz, az ő sörük erősebb.)
A fogyasztás a legtöbb helyen csökkent: 2016-ban például még a németek és az osztrákok is 100 liter felett jártak. Ez egyébként azt is jelenti, hogy térségünk mennyiségi dominanciája tovább nő, hiszen az éllovasok közül az a kevés ország, ahol növekedést mértek (mint például Horvátország vagy Litvánia) épp a térségből került ki.
A csehek egyébként kifejezetten olcsón söröznek, hiszen a 137 literre átlagosan 149 dollárt, azaz nagyjából 38 ezer forintot költöttek el. Ez literenként alig 270 forint. Emiatt a sörre költött összeg alapján összeállított listán már nincsenek is a világ élmezőnyében. Itt az ausztrálok vezetnek 452 dollárral, de az írek közel 350 dolláros költése is kiugró. Az adatok alapján az ausztrálok literenként 1600, az írek pedig 1100 forintot szánnak átlagosan egy literre.
A rendkívül magasnak tűnő értékeket Ausztrália esetében az magyarázza, hogy a kisebb kiszerelések kifejezetten drágák, az írek pedig azért költenek ilyen sok pénzt sörre, mert jellemzően nem otthon, hanem pubokban isznak. Az egész világon náluk a legmagasabb, nagyjából 66 százalék a kocsmákban elfogyasztott sör aránya (rajtuk kívül csak a spanyoloknál és a portugáloknál haladja meg ez az érték az 50 százalékot).
Bár az elmúlt években Magyarországon is megállt, vagy legalábbis lassult a sörfogyasztás visszaesése, a korábbi hanyatlás eredményeként már jó ideje nem tartozunk a világ élvonalába. A KSH és a Magyar Sörgyártók Szövetségének adatai némileg eltérnek, hiszen 2015-re előbbi 6,6, utóbbi 6,1 millió hektoliteres fogyasztást becsült. 2016-os adatot csak a szövetség hozott nyilvánosságra, eszerint tavalyelőtt épp annyi sört ittunk, mint egy évvel korábban.
A globális listán azonban még akkor is a 15. belgák mögé szorulunk jó két literrel, ha a KSH magasabb, fejenként 67 literes becslésével számolunk. Pedig a mostani rangsorban még az egy évtizeddel ezelőtti fogyasztással is Top 10-es lett volna Magyarország, míg a 90-es évek elejének 11 millió hektolitert közelítő fogyasztásával az akkor is világelső csehek közelében jártunk.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
