Kevés olyan terület van, ahol a kormány és a főváros súrlódásmentesen tud együttműködni, de a kerékpározás fejlesztése szerencsére ilyen. Hiába azonban a szándék és az elhatározás, bicikliutat sem lehet túl gyorsan építeni.
A kormány még 2011-ben fogadott el egy határozatot az országos bicikliút-hálózat fejlesztéséről*1364/2011. (XI.8.) Korm. határozat a természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztésével összefüggő kormányzati feladatokról. Ennek első eredménye csak idénre várható: a főváros és Szentendre közötti bicikliút már az átadáshoz közelít. A 850 millió forintból épülő 5 kilométeres szakasz átadási határideje 2020 augusztusa. Más irányból is új kerékpárutak érik el a fővárost: a Budapest-Balaton kerékpárút első szakasza a Kamaraerdőből indulva Etyekig tart, ezt is idén augusztusban tervezte a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő átadni, de ez végül egy évet csúszik. Észak-Pesten is épül a fővárost Dunakeszivel összekötő kerékpárút, ezt jövő tavasszal fogják átadni.
Az alábbi térképen azt lehet látni, hogy a meglévő fővárosi kerékpárutak, illetve az épülő és tervezett országos kerékpárutak egyelőre nemigen találkoznak egymással. Szerencsére a tervek már meg vannak, és néhány éven belül a budapestiek biztonságosan is elindulhatnak kerékpáros túrákra, Budapest is elérhető lesz a biciklis turistáknak, és végre az agglomerációból reális alternatíva lehet a munkába járás két keréken is.
A szándék tehát megvan, az építkezések azonban lassan indultak. Nehezen érthető elsőre, hogy miért kell kilenc évnek eltelnie az első elhatározás és a megvalósítás között. Azonban hiába csak egy két-három méter széles aszfaltcsík, a bicikliút-tervezés és -építés is szinte mindenben egy autópályához hasonló tervezési folyamatot igényel: az áram-, gáz- és vízvezetékek kezelőit, az érintett önkormányzatokat, a környezetvédelmi szervezeteket, útkezelőket be kell vonni, ami elképesztően lassú folyamat.
További bonyolítja a helyzetet, ha a néhány méter széles sávban állami, önkormányzati vagy magántulajdonú földeket kell kisajátítani. Maga a néhány hónapos építkezés már gyerekjáték ennyi szervezés után.
A kormány az azóta már megszüntetett Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központnak 2012-ben biztosított 830 millió forintos uniós támogatást, és ebből indult a „hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése” nevű projekt. A hivatal eltűnt, a munka azonban 2015-re elkészült, és a projekt honlapján még elérhetők az elkészült dokumentumok is.
A cél az volt, hogy olyan, az országot átszelő bicikliutak jöjjenek létre, amelyeket a környéken lakók mindennapos közlekedésre tudnak használni, de szolgálják a kerékpáros turizmust is. Négy ilyen nagy útvonalat vizsgáltak:
Az elkészült tanulmányok alapján ki is jelölték, hogy merre érdemes majd ezeket a kerékpárutakat vezetni. De ahhoz, hogy ezeket sokan használják, az is kellene, hogy a legnagyobb magyar városból, Budapestről elérhetők legyenek. A Duna menti nemzetközi kerékpárút például ma alapvetően Pozsonyban véget ér, a bátrabbak még az úgy-ahogy Győrig használható útvonalakat igénybe veszik, de Budapestre már csak a legbátrabbak merészkednek el.
A fővároson kívüli szakaszokat a kormány meg tudja építeni, ezt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kapta feladatul, és meg is indult a munka. A fővárossal azonban külön kellett megegyezni: 2017-ben arról döntöttek, hogy a fővárosi szakaszok építésének felét fizetik állami forrásból, ezt követően a főváros 800 millió forintot biztosított. A hazai bürokrácia malmai lassan őrölnek, a kormány 2019 májusában döntött arról, hogy szintén ad 800 millió forintot a fővárosi Eurovelo szakaszok tervezésére és építésére.
A főváros a Budapesti Közlekedési Központtal 2019 novemberében kötött megvalósíthatósági megállapodást, ekkor indulhatott az érdemi munka, csakhogy a 2014-ben elkészített megvalósíthatósági tanulmány már aktualizálásra szorult. Ezért egy tervfelülvizsgálattal kezdtek, aminek keretében ismét minden érintettel le kellett ülni átbeszélni az elképzeléseket.
Négy utat választottak ki, amit meg is akarnak építeni e lehető leggyorsabban:
A tervezésre várhatóan az 1,6 milliárdos keret tizedét költik majd el, a kivitelezés a Lánchídtól induló szentendrei bicikliúthoz kapcsolódó szakaszon indulhat el leghamarabb. Ennek kivitelezési tervezési közbeszerzési eljárását még az idén elindítják, és a tervek szerint 2021-ben indulhat az építési engedélyek megszerzése, majd a kiviteli tervek elkészítése. Ezután – várhatóan 2022-ben – lehet a kivitelezési közbeszerzést elindítani, és így 2024-re adhatják át. A többi három szakasz esetében is elkészítik a terveket, amik az építéshez kellenek, így akár azok is elkészülhetnek, ha a kormány és a főváros meg tud egyezni a projektek támogatásáról.
A második világháború előtt több kerékpárút is volt Budapesten, például a Petőfi-hídon vagy a Keleti pályaudvartól Kerepesig, de ezeket megszüntették. Később a biciklire hétvégi szabadidős tevékenységként tekintettek, ebben a szellemben készült el – a korszakban elsőként – a szentendrei kerékpárút is. Az első szakasz az 1980-as évek végén még a KISZ gondnoksága mellett a békásmegyeri lakótelepteleptől indult a Szentendrei út mellett – ezen a mai napig el lehet Szentendrére tekerni.
Az 1990-es évek elején a Duna mentén kezdtek új kerékpárút építésébe, és ehhez kapcsolódóan épült meg 1994-ben a Tímár utcában a kerékpáros út miatt egy felüljáró, ahonnan ma már kitiltották a bicikliseket. Az egész kerékpárút nehezen tudja a nagy forgalmat ma már lebonyolítani. Külön probléma, hogy az óbudai Fő téren is keresztülhalad – az óriási lyukakkal szegélyezett kockaköveken azonban senki nem akar biciklizni, ezért vagy – szabálytanul – a HÉV-megállón át kerülik el ezt, vagy jelentős kitérőt téve a szomszéd utcákon.
Bőven van mit átalakítani tehát ezen a szakaszon, északról délre haladva mutatjuk, milyen változások várhatók:
.
Élet
Fontos