„A magyar kurzarbeitnak a támogatás része tényleg kurz (rövid németül – a szerk.). Ez a konstrukció Németországban 80 százalékos térítést jelent járulékokkal együtt, nálunk ennek a töredékét. A német iparba nyomják a pénzt, itthon viszont csak a tévében látom rendszeresen, hogy ez történik, a cégünknél nem”.

Így értékelte röviden egy közel kétszáz főt foglalkoztató autóipari beszállító vállalat tulajdonos-vezetője a kormányzat munkahelyvédelmi bértámogatási programját. A véleménye korántsem egyedi. Az elmúlt két hétben közel húsz cégvezetővel és vállalattulajdonossal beszéltünk különböző ágazatokból, és többségük továbbra sem érzi azt, hogy a kormány konstrukciója a munkahelyek megtartására ösztönözné a cégeket.

Ennek ellenére közülük is egyre többen veszik igénybe a támogatást, jellemzően azért, mert a válságnak ebben a szakaszában a gazdaság talpra állásában bízva szeretnék megtartani az eddig még nem kirúgott alkalmazottaikat.

Nincs anyagi ösztönző, mégis használják

Abban szinte mindenki egyetértett, hogy a magyar kurzarbeit első, április elején bejelentett verziója teljesen használhatatlan volt. Nem beszéltünk olyan gazdasági szereplővel, aki az akkori feltételekkel igénybe tudta volna venni a segítséget, vagy akár komolyabban elgondolkodott volna ezen. Egyszerűen olyan feltételeket szabtak az igényléshez, és annyira szűkmarkúan határozták meg az egész konstrukciót, hogy a vállalati döntéshozók első olvasás után lemondtak az egyébként már hetek óta várt segítségről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBiztosan nem fogja megmenteni a vállalatokat, amit a kormány kitaláltA kormány úgy próbálja megsegíteni a dolgozókat és a cégeket a rövidített munkaidő támogatásával, hogy leginkább a költségvetés jár jól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözelében sincs a 70 százaléknak a kormány nagy bérátvállalása, és ez nagy bajHosszas ámítás után, késlekedve mutatták be a magyar Kurzarbeit részleteit. A program kegyetlenül kisstílű lett, pedig most nagy szükség lenne a munkahelyek megtartására.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy hét után máris barkácsolni kell a munkahelyvédő programot, de miért lett ennyire szűkmarkú?Van közgazdasági racionalitás amögött, ha nem másoljuk le egy az egyben a német kurzarbeitot, de egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány elmérte az arányokat.

A támogatási rendszer akkor szinte azonnal komoly kritikákat kapott, amiket a kormány részben meg is hallgatott, és nagyjából két héttel az első után kijött a feljavított második verzióval. Ez annyival volt vonzóbb az eredetinél, hogy a cégek ne dobják kapásból a sarokba, hanem legalább elkezdjenek rajta gondolkodni, hogy milyen körülmények között és kiknek érheti meg igényelni.

Ahogy többen is megfogalmazták, a fő gond az, hogy – szemben például a német kurzarbeittal – itthon a vállalatoknak a legtöbb esetben többet kell fizetnie a munkavállalónak, mint amennyit ő ténylegesen dolgozik vagy megtermel. Így egy olyan döntési helyzetben, amikor aközött kell választani, hogy megtartsa-e a cég az alkalmazottakat rövidített munkaidőben állami támogatással, vagy kirúgja a kollégák egy részét, és aki marad, az dolgozzon teljes munkaidőben, sok esetben anyagilag az utóbbival jön ki jobban.

Azaz míg más országok kurzarbeit programjainál egyértelmű anyagi ösztönzők vannak arra, hogy a munkavállalókat megtartsák a vállalatok, itthon nem ez a helyzet.

A cégek sok esetben legfeljebb a felmentési időt spórolhatják meg,^*Rendes felmondás esetén a munkaadó köteles felmenteni a munkavállalót a munkavégzés alól a felmondási idő felére. viszont ezért kockázatot vállalnak, hiszen az állami segítségért cserébe a támogatás idején túl is foglalkoztatniuk kell az érintett alkalmazottat. Márpedig az egyelőre kérdéses, hogy addigra visszatérnek-e a megrendelések, tudnak-e már nekik munkát adni, vagy veszteséget okoz majd a foglalkoztatásuk.

Mészárosék igényeltek, az autógyártók még elemzik

Éppen ezért jó hír, hogy az elmúlt két-három hétben megugrott az igénylések száma, ez ugyanis azt mutatja, hogy

sok, a konstrukcióval szemben egyébként kritikus cég is bízik annyira a jövőben, hogy vállalja ezt a kockázatot.

Az igénylések ugyanis valamikor május elején tényleg megindultak. A kormány által időközönként közzétett adatok is azt mutatják, hogy elkezdett felfutni a program, és a lapunknak nyilatkozó cégvezetők és tulajdonosok közül is számos az előző hetekben igényelte a támogatást, vagy éppen most fontolgatja ezt.

Sőt, a legnagyobb hazai foglalkoztatók közül is több társaság vizsgálja a lehetőségeket. A már említett cégek mellett konkrétan a kurzarbeitra vonatkozó kérdésekkel további nagyjából egy tucat céget kerestünk meg, köztük a hazai autógyártókat is. A Suzuki, a Mercedes és az Audi egyaránt azt válaszolta, hogy egyelőre még nem igényelte a támogatást, de tanulmányozza a programot, és szükség esetén élni is fog vele.

Számos nagy Fejér megyei foglalkoztatónál is rákérdeztünk a programban való részvételre, mivel egy múlt heti prezentációból (pdf) az derült ki, hogy május 8-ig itt igényelték a legtöbb munkavállalóra a támogatást.

A megkeresettek közül azonban kizárólag a Mészáros-csoport válaszolt a kérdéseinkre.

Eszerint a felcsúti vállalkozó többségi tulajdonában álló tőzsdei cég, az Opus Global Nyrt. leányvállalatai közül egyedüliként a Wamsler SE nyújtott be kérelmet a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatására. Ennek keretében 454 munkavállalójuk négy órában történő foglalkoztatását tervezik három hónap időtartamra. Bár Mészároséknak rengeteg cége van Felcsútra bejegyezve, a Wamsler pont nincs ezek között, azaz a Fejér megyei igénylések nem hozzájuk köthetőek.

Kell az újraindításhoz a bejáratott munkaerő

A programmal szemben kritikus és kissé megengedőbb cégvezetők is kivétel nélkül ugyanazzal a két dologgal magyarázták, hogy az anyagi ösztönzők hiánya ellenére miért veszik mégis igénybe a támogatást ahelyett, hogy leépítenének. A ritkábban előkerülő érv egyfajta szociális szempont volt, amit egy kelet-magyarországi cég első embere úgy fogalmazott meg, hogy sokkal inkább etikai, mintsem gazdasági okokból igényelte a támogatást. Így ugyanis az embereknek még négy hónapig biztosan van jövedelme, ami ugye a munkanélküli segély folyósításánál is hosszabb idő.

Egy másik, több száz embert foglalkoztató autóipari beszállító vezetője ugyanerről azt mondta:

pár ember így megtarthatja a munkáját, de ehhez nekem is hozzá kell tennem. Ami pedig többe kerül nekem, mint amennyiért a munkavállaló megdolgozik.

Annak a pár embernek a megtartása azonban most sokaknak különösen fontos, és ez a másik, lényegében mindenki által hangoztatott érv az igénylés mellett. Bár elképzelhető, hogy minden második munkavállaló szélnek eresztése kényelmesebb, sőt akár olcsóbb megoldás is lenne, de ez esetben a bejáratott, a céget és a munkát is már ismerő alkalmazottakról kellene lemondania a vállalatnak, és adott esetben – ha beindul a gazdaság – új embereket keresni helyettük.

A magyar kurzarbeit pedig, ha anyagi ösztönzőnek nem is túl jó, annak a lehetőségét megteremti a munkáltató számára, hogy ha lesz élénkülés, akkor a stabil munkaerejét tudja aktivizálni.

Nagy előny, hogy egyben van a munkavállalói gárda, ha tényleg újraindul a gazdaság, nem kell újra beruházni, toborozni, betanítani, embereket hozzászoktatni a vállalati kultúrához – mondta lapunknak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Ő szintén azt tapasztalja, hogy a feldolgozóipari cégeknél jelentős részében megvan a szándék a már bevált és a válság korábbi szakaszában még el nem küldött emberek megtartására.

A megtépázottabb iparágak szereplői közül arra szinte senki nem számít, hogy rövid távon a válság előtti szintre sikerül visszaállniuk. Ezeknél a vállalatoknál azonban a jelenlegi munkaerő-állomány megtartása az esetek nagy részében nem is azt jelenti, hogy aki a járvány előtt náluk dolgozott, az négy hónap múlva is ott lesz, hiszen sok helyen a már későn érkezett állami segítség előtt is voltak leépítések. Abban viszont bíznak a cégvezetők, hogy akiket mostanáig megtartottak, azok munkájára szükség lehet már középtávon is.

Az ügyintézéssel nincs gond

Az igénylések közelmúltban látott felfutása valószínűleg a következő hetekben is folytatódik majd. A lapunknak nyilatkozó cégek közül is többen jelezték, hogy még dolgoznak a kérelem benyújtásán. A folyamat ugyanis még a második verzióban megvalósított adminisztratív könnyítésekkel sem egyszerű. Az egyik jelentős magyar könyvkiadó, a Kossuth kiadói csoport vezetője, Kocsis András szerint emiatt csak korlátozottan tudják igénybe venni a bértámogatást.

„Mivel munkaadó és munkavállaló csak közösen pályázhat, egyenként végigmegyünk, hogy ki igényli, és ki nem” – mondta.

Ez utóbbit említette egy nagyvállalat vezetője is nehézségként, kiemelve, hogy ezer emberre egyenként megigényelni nem annyira egyszerű, mint az elsőre tűnhet, tényleg mindenkinél külön ellenőrizni kell, hogy nem zárja-e ki valami a támogatásból.

Az ügyintézés tapasztalatai azonban összességében eddig pozitívak. Akik kapcsolatba kerültek az illetékes kormányhivatal foglalkoztatási főosztályával, kivétel nélkül azt mondták, hogy kaptak segítséget, sőt lényegében folyamatos volt a hivatal és a cégek között a kapcsolattartás az igénylések beadásáig. A kérelmeket pedig az utolsó hibák kijavítását követően jellemzően el is bírálták a jogszabályban rögzített nyolc munkanapon belül, vagyis az adminisztráció gördülékenyen megy.

Akinek kéne, nem kap, akinek nem kéne, kéri

A nagy felfutás ellenére továbbra is elég széles az a vállalkozó kör, akinek szüksége lenne állami segítségre, de a magyar kurzarbeit még mindig szigorú feltételei közé nem fér be. Bár a kormányzati szereplők szerint a kereskedelemben is sokan igénybe vették a támogatást, ebből a szektorból mi szinte csak negatív visszajelzést kaptunk. Egy online és bolti kiskereskedelemmel is foglalkozó cégnél például azt mondták, hogy a második – már felhasználóbarátabb – verzióval sem tudtak mit kezdeni, mivel az üzleteik forgalma lényegében lenullázódott. Ők és mások is az online és a bolti munka közötti átcsoportosítással próbáltak játszani több-kevesebb sikerrel.

Még azoknál a feldolgozóipari társaságoknál sem evidencia, hogy mindenkire meg tudják igényelni az állami segítséget, akiknek első ránézésre a programot szánta a kormányzat. Beszéltünk olyan vállalatvezetővel, akinek a cége a fizikai munkásokra kért támogatást, az adminisztratív irodai alkalmazottakra azonban annyira nem érte volna meg, hogy velük inkább 75 százalékos munkaidő- és bércsökkentésben állapodtak meg.

Különösen ennek fényében érdekes, hogy bár a szigorú feltételek egyik oka egész biztosan a potyautasok kiszűrése volt, így is vannak olyan cégek, amelyeknél nehezen érthető, miért igényelnek állami segítséget. László Zoltán lapunknak azt mondta, tudtukkal néhány olyan vállalat is alkalmazza a kurzarbeitot, amelyeknél nem látják ennek a szükségszerűségét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMind a három másik visegrádi ország nagyobb támogatást ad a bajba került cégek dolgozóinak, mint MagyarországUtólag látszik majd, hogy mire volt elég az egyes országokban a kurzarbeit, de a feltételeket összehasonítva a magyar szigorúbb és kevesebbet ad, mint a cseh, a lengyel, vagy a szlovák.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat bértámogatás koronavírus kurzarbeit Olvasson tovább a kategóriában