Mit hasznosíthatunk a klímavédelemben a mostani tapasztalatokból? Hogyan lenne érdemes visszaépíteni a gazdaságot? Valóban jó a távmunka a környezetnek? Egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszélgetett Litkai Gergely Bart István klímapolitikai szakértővel, a Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezető igazgatójával a G7 és a Dumaszínház podcastjában, az Ezutánban.
A beszélgetést az alábbi lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni, emellett az adások a G7 szokásos csatornáján is megjelennek, erre érdemes feliratkozni akár Spotify-on, akár bármilyen podcast-alkalmazásban.
Bart István hangsúlyozta, a klímavédők nem egy ilyen átalakítást akartak; a klímavédelemnek az a célja, hogy megmaradjon az az élet, amit élünk, nem az, hogy megszűnjön. Ami a gazdasági intézkedéseket illeti, rövid távon az a fontos, hogy megmaradjanak a munkahelyek, hosszabb távon az állami támogatásokhoz ugyanakkor lehet zöld követelményeket társítani.
Egy zöld beruházásösztönző politikának idehaza mindenképpen része kell, hogy legyen az épületenergetika, egyrészt a szigetelés, másrészt a megújuló energiaforrások kihasználásának támogatásával. Ezáltal csökkenne a rengeteg ember egészségét károsító szállópor-kibocsátás, amelyet tovább mérsékelne, ha állami segítséggel felgyorsulna a közlekedés villamosítása.
Az épületenergetika már csak azért is fontos, mert a mostani körülmények között (fűtési, majd hamarosan hűtési igény) egyáltalán nem biztos, hogy az otthonról dolgozás jót tesz a környezetünknek, az ebből fakadó szén-dioxid-kibocsátás még nőhet is – hívta fel a figyelmet Bart István.
A klímapolitikai szakértő bízik abban, hogy az üzleti repülőutak gyakorisága már soha nem tér vissza a járvány előtti szintre, amit az is segítene, ha megszűnne a nemzetközi légi közlekedés áfamentessége. A magyarországi turizmust sem biztos, hogy a korábbi szerkezetében vissza kell építeni, mert ugyan nekünk nemzetközi szinten nem jelentős az olaj- vagy az acéliparunk, de a „tinédzseritató ágazatnak” sem elhanyagolható az ökológiai lábnyoma, hiszen a bulituristák jellemzően repülővel jöttek az országba.
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
