Mit hasznosíthatunk a klímavédelemben a mostani tapasztalatokból? Hogyan lenne érdemes visszaépíteni a gazdaságot? Valóban jó a távmunka a környezetnek? Egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszélgetett Litkai Gergely Bart István klímapolitikai szakértővel, a Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezető igazgatójával a G7 és a Dumaszínház podcastjában, az Ezutánban.

A beszélgetést az alábbi lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni, emellett az adások a G7 szokásos csatornáján is megjelennek, erre érdemes feliratkozni akár Spotify-on, akár bármilyen podcast-alkalmazásban.

Bart István hangsúlyozta, a klímavédők nem egy ilyen átalakítást akartak; a klímavédelemnek az a célja, hogy megmaradjon az az élet, amit élünk, nem az, hogy megszűnjön. Ami a gazdasági intézkedéseket illeti, rövid távon az a fontos, hogy megmaradjanak a munkahelyek, hosszabb távon az állami támogatásokhoz ugyanakkor lehet zöld követelményeket társítani.

Egy zöld beruházásösztönző politikának idehaza mindenképpen része kell, hogy legyen az épületenergetika, egyrészt a szigetelés, másrészt a megújuló energiaforrások kihasználásának támogatásával. Ezáltal csökkenne a rengeteg ember egészségét károsító szállópor-kibocsátás, amelyet tovább mérsékelne, ha állami segítséggel felgyorsulna a közlekedés villamosítása.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegmenthetjük úgy is a gazdaságot, hogy teszünk a klímaváltozás ellenA kormány rengeteg pénzt el fog költeni a gazdaság felélesztésére, ami jó alkalmat kínál arra, hogy tegyen a klímaváltozás megfékezése érdekében is.

Az épületenergetika már csak azért is fontos, mert a mostani körülmények között (fűtési, majd hamarosan hűtési igény) egyáltalán nem biztos, hogy az otthonról dolgozás jót tesz a környezetünknek, az ebből fakadó szén-dioxid-kibocsátás még nőhet is – hívta fel a figyelmet Bart István.

A klímapolitikai szakértő bízik abban, hogy az üzleti repülőutak gyakorisága már soha nem tér vissza a járvány előtti szintre, amit az is segítene, ha megszűnne a nemzetközi légi közlekedés áfamentessége. A magyarországi turizmust sem biztos, hogy a korábbi szerkezetében vissza kell építeni, mert ugyan nekünk nemzetközi szinten nem jelentős az olaj- vagy az acéliparunk, de a „tinédzseritató ágazatnak” sem elhanyagolható az ökológiai lábnyoma, hiszen a bulituristák jellemzően repülővel jöttek az országba.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzután: Katasztrófasorozat jön, de ezt nem közvetítik majd a híradókIndul a G7 és a Dumaszínház új podcastja, az Ezután. Litkai Gergely beszélget Feledy Botond külpolitikai szakértővel arról, hogy mit várhatunk a koronavírus utáni világban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast járvány koronavírus podcast Olvasson tovább a kategóriában