A gyerekek mentális és érzelmi készségeit nagy mértékben befolyásolja a családi hátterük. Ez a hatás most a sokkal több otthon töltött idő miatt még inkább felerősödhet, ami a hátrányos helyzetű gyerekek fokozott lemaradását eredményezheti. Chetti Nicoletti és Emma Tominey arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen negatív következményei lehetnek a család összezártságának, és hogyan segíthet az állam ezeket elkerülni.
A koronavírus-járvány miatt világszerte az iskolák bezárására kényszerültek, aminek következtében rengeteg gyerek tölti otthon a mindennapjait, és rengeteg szülő kényszerül arra, hogy átvegye a tanár szerepét. Ez sokszor nem könnyű feladat azoknak a szülőknek, akik a munka és más tevékenységek mellé próbálják most beszorítani a gyermekeik oktatását is. Sajnos ez sokszor stresszhelyzethez vezethet otthon, főleg, ha már korábban is stresszes körülmények között élt a család.
Emellett a munkaerő-piaci bizonytalanság, a járvány miatti félelem is növeli a háztartások stressz-szintjét, és a gyerekek sem viselik jól az elzártságot a barátaiktól és osztálytársaiktól. Azokban a hátrányos helyzetű háztartásokban, ahol a szülők mentális és érzelmi készségei alacsonyabb szintűek, már korábban is veszélyeztetettebbek voltak a gyerekek, de mivel most csak a családdal érintkeznek, ezért ez a befolyás még inkább eszkalálódik. Ezen túl is nagyobb az esélye pszichológiai problémák kialakulásának fiúknál vagy tinédzsereknél, akik egyébként is sérülékeny helyzetben vannak.
A kutatók három fő területet határoznak meg, amik nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek mentális és érzelmi egészsége sérüljön. Az egyik legfontosabb az anya mentális egészsége. Azok a gyerekek, akiknek az anyja mentális problémákkal küzd, jóval stresszesebb környezetben kénytelenek felnőni. Ha náluk is kialakulnak mentális vagy érzelmi problémák, akkor az anya nehéz helyzete miatt ez idővel csak rosszabbodni fog. A jelenleg kialakult helyzetben egyre nő a veszélye, hogy a szülők mentális egészsége csökken, főleg alacsony jövedelmű családoknál, ahol a válság bizonytalanabb körülményeket teremt.
A másik tényező, hogy mennyi és milyen időt tudnak együtt tölteni a szülők a gyerekekkel. A gyerekek fejlődésének fontos mozgatórugója, hogy a szülők mennyit foglalkoznak a tanításukkal, mennyi hasznos időt töltenek velük. Akikkel nem töltenek elég időt, hátrányba kerülnek a társaikkal szemben, és ez fokozottan igaz most, hogy egész nap csak a családdal vannak a kijárási korlátozások miatt.
Végül a szülők nevelési módszere is nagy hatással van a gyerek fejlődésére. Ez halmozottan igaz otthoni oktatás mellett, amikor a nap 24 óráját a szülőkkel tölti a gyerek. A szigorú nevelés, kiabálás vagy tettlegesség fokozottan növeli a gyerekek hajlamosságát mentális vagy érzelmi problémák kialakítására, főleg, ha már alapból hátrányos helyzetű gyermekről van szó.
Az állam azonban segíthet, hogy ezek a tényezők kevésbé érvényesüljenek, és ezzel felzárkóztathatja a hátrányos helyzetű gyerekeket érzelmi és mentális fejlődésükben. A legfontosabb, hogy csökkentsék a családokra és azon belül is az anyákra nehezedő stresszt, amivel elkerülhető vagy csökkenthető a mentális betegségek megjelenése a családokban.
Mivel az egyik legnagyobb stresszfaktor a munkából vagy annak elvesztéséből származik, ezért a kormány legfontosabb feladata, hogy biztonságot adjon a hátrányos helyzetű családoknak.
Ezt jól kialakított szociális védőhálóval lehet elérni, ahol a munka elvesztése nem okoz akkora nehézséget a családoknak.
Ezen kívül fontos, hogy könnyen elérhető mentális segítséget biztosítsanak mind a szülőknek, mind a gyerekeknek, ha szükség van rá.
Szintén fontos, hogy az állam valamennyi terhet levegyen a szülőkről az otthoni oktatás szempontjából is. A szerzők szerint az olyan kezdeményezések, mint itthon a köztévén vetített oktató műsorok vagy az Index iskolatévéje sokat tud segíteni azoknak a szülőknek, akiknek nehezen fér bele az idejébe, hogy a gyerekek oktatásával is ők foglalkozzanak.
Élet
Már egészen messziről is átjárnak a magyarok Szlovákiába élelmiszerért
Tényleg megéri 80-100 kilométerről rendszeresen kijárni cigiért, sörért, sajtért és sok minden másért? Egyre többen gondolják úgy, hogy igen.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Fontos
A románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?
Románia fogyasztásorientált gazdasági stratégiával hagyta le egy főre eső GDP-ben Magyarországot. A magyar gazdaságpolitika viszont még inkább a beruházásokra fókuszálna.
Most látszik, mennyire megütötte az oroszokat, hogy nem veszik a gázukat Európában
Az európai piac összeomlása miatt lett közel negyed évszázadnyi nyereséges működés után 2023-ban veszteséges a Gazprom orosz gázóriás.
Nem a Gazprommal lesz a politikai haszonszerzés eszköze a Fradi és a magyar labdarúgás
Mert már régen az. A magyar futballban soha nem alakult ki valódi szponzoráció. A Fidesz hatalomra kerülését követően a baráti pénzeket a politikai motiváció váltotta fel.
