Egyelőre az egész gazdaságra kiterjedő trendről még nem beszélhetünk, de egyre több cégről hallani, ahol különféle biztonsági intézkedésekkel igyekeznek tenni az ellen, hogy Magyarországon is kitörjön a koronavírus-járvány.
Egy magyar nagyvállalatnál például arról tájékoztatták a munkavállalókat, hogy a következő hetekben a külföldi üzleti utakat és a külföldi vendégek látogatásait is elhalasztják. Arra kérték őket, hogy ha lehetséges, a tárgyalásokat oldják meg online.
Egy német szolgáltatóipari multinál a fertőzött országokból hazatérő kollégákat arra kérték, hogy két hétig dolgozzanak otthonról, ha viszont ezt nem tudják megoldani, akkor fizetik a távolmaradásukat. Egy másik cégnél, egy multi budapesti szolgáltatóközpontjában szintén két hét home office-ra kötelezték azokat, akik Kínában, Dél-Koreában, Szingapúrban és Észak-Olaszországban jártak. A járvány esetleges itthoni kitörésétől tartva pedig már mindenkinek minden este haza kell vinni a laptopját, a csoportvezetők pedig jelentést készítenek arról, hogy ki dolgozhat tartósan otthonról, és kit köt a munkája az irodához.
Az Mfor.hu szintén ehhez hasonló esetekről ír. Az IBM-nél a lap szerint üzleti utakat tiltottak le, és ott azt is jelenteni kell, ha valaki magánügyben utazna. Az IT Services Hungary-nél nem lehet üzleti ügyben Olaszországba és Bécsbe utazni, a magánügyben utazókat pedig két hét home office-ra kötelezik hazatérésük után. A német Knorr-Bremse fékgyárában mérik a munkavállalók testhőmérsékletét, és automatikusan hazaküldik azokat, akiknek láza van.
Látszik tehát, hogy
az egyik leggyakoribb lépés a cégek részéről a munkavállalók hazaküldése.
Ez nyilván elsősorban inkább a szolgáltatószektorban opció, de az ipari cégek szellemi munkát végző munkavállalóit is haza lehet küldeni. A KSH napokban megjelent távmunkával kapcsolatos tanulmányából kiderül, hogy jelenleg ezeken a területeken fordul elő leginkább a távmunka Magyarországon.
A tanulmányból dióhéjban az derül ki, hogy:
- 2018 első negyedévében az alkalmazottak 3,7 százaléka, 144 ezer fő dolgozott távmunkában,
- főleg felsőfokú végzettséggel rendelkező, szellemi munkát végzőkre volt jellemző az ilyenfajta munkavégzés, leginkább az IT-ben és természettudományos területeken,
- leginkább Budapesten és megyei jogú városokban, a 35–39 éves korosztályban dolgoznak távmunkában,
- a távmunkát túlnyomó többségben (89 százalék) otthonról végzik,
- a távmunkában dolgozók 62 százalékának nem figyelik a munkaidejét, csak az elért eredményeket,
- és kétharmaduk valójában home office-ban van, amit jogilag az különböztet meg a távmunkától, hogy nem rendszeres. Távmunkát ilyen értelemben csak kicsivel kevesebb mint 30 ezer ember végzett 2018 elején.
A koronavírus terjedése azonban érdekes kísérletet kényszeríthet ki, amiben többek között az is kiderülhet, hogy
a magyar gazdaságnak vannak-e olyan területei, ahol lehetett volna, de eddig nem próbálkoztak ezzel a munkaszervezési megoldással.
A KSH tanulmányában van még egy érdekes összefüggés, ami különösen aktuális lehet abban az esetben, ha a koronavírus miatt egyre több cég vált át távmunkára.
A kutatásból ugyanis az is kiderült, hogy azok nem szeretik a home office-t Magyarországon, akiknek nincs vele tapasztalatuk. Akik szoktak otthonról dolgozni, azok sokkal pozitívabban értékelik az otthonról történő munkavégzést, mint azok, akik még sosem próbálták ki.
A tanulmány alapján megkérdezettek szerint a távmunka előnye, hogy a munkavállaló rugalmasabban kezelheti a munkaidejét, házimunkát is végezhet munka közben, vagy ügyintézést is beiktathat a napjába. A hátrányok között emlegették, hogy könnyebben épül le a távmunkában dolgozók szociális élete, mivel nem találkoznak a munkatársaikkal, valamint a munka- és a szabadidő lehatárolása is extra erőfeszítést igényel.
Ha a koronavírus miatt egyre több cég folyamodik a távmunka alkalmazásához, kiderülhet, hogy mennyire jön be ez a munkarend azoknak, akik eddig személyes tapasztalat nélkül utasították el a home office-t. A fenti tendencia alapján pedig könnyen lehet, hogy lendületet is kapna ez a fajta munkavégzés Magyarországon.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
