Nemzetközi összevetésben kifejezetten bizalmatlanok a magyarok a hazai választásokkal szemben. A Gallup az amerikai elnökválasztás körüli vitákkal összefüggésben kérdezte meg közel három tucat ország lakóit arról, hogy mennyire hisznek a rendszer tisztaságában, és Magyarország az utolsók között végzett: mindössze hat államban mértek az itteninél is rosszabb eredményt.
A felmérés alapján a megkérdezettek 42 százaléka mondta, hogy nem bízik a választások tisztességességében, és ennél alig több, mindössze 45 százalékuk nyilatkozott pozitívan*a többiek nem akartak, vagy nem tudtak válaszolni a kérdésre.. Összehasonlításképpen a választások tisztaságát elfogadók aránya a régiós országok közül Szlovákiában 54, Szlovéniában 66, Lengyelországban pedig 71 százalék, míg a listavezető finneknél közel kilencven.
A magyarok bizalmatlansága egyébként nem új keletű. Hasonló felmérést már 2008-ban is csinált a Gallup, akkor még a mostaninál is rosszabb eredmény jött ki, akkor még kisebbségben voltak azok, akik bíztak a rendszer tisztaságában (ennek lehet némi köze a szoros 2002-es, illetve 2006-os választások utáni, politikusok szájából is elhangzó gyanúsítgatásokhoz – igaz, azóta a Fidesz a saját érdekei mentén módosította a választási rendszert). Hiába nőtt azóta az emberek bizalma itthon, közben a lengyeleknél vagy éppen a szlovákoknál sokkal nagyobb ugrást mértek.
A Gallup felmérésében Magyarországnál is bizalmatlanabb országok közül Mexikó, Törökország és Chile helye a rangsorban talán nem meglepő, az Egyesült Államoké azonban első ránézésre akár az is lehetne. A helyzet azonban az, hogy
az amerikaiak amúgy sem túl magas bizalma Donald Trump megválasztását, és különösen az azt kísérő botrányokat követően súlyosan megrendült a választási rendszerben.
Négy éve tízből hét amerikai nem hitt a választás tisztaságában, ami Gallup által valaha mért legrosszabb eredmény. Ehhez képest a mostani 59 százalék nem is annyira kiábrándító, sőt, pontosan megegyezik a 2016-os választások előtti utolsó mérés eredményével. Mindezt úgy, hogy amikor tavaly tavasszal a legutóbbi adatfelvétel zajlott, már nyolc ügynökség erősítette meg a 2016-os elnökválasztásba történt idegen beavatkozással kapcsolatos vádakat. Trump úgy lett elnök 2016-ban, hogy több millió szavazattal kevesebbet kapott, mint Hillary Clinton, és az orosz titkosszolgálatok választási befolyásolási kísérletei sem javították a bizalmat.
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
