Nemzetközi összevetésben kifejezetten bizalmatlanok a magyarok a hazai választásokkal szemben. A Gallup az amerikai elnökválasztás körüli vitákkal összefüggésben kérdezte meg közel három tucat ország lakóit arról, hogy mennyire hisznek a rendszer tisztaságában, és Magyarország az utolsók között végzett: mindössze hat államban mértek az itteninél is rosszabb eredményt.
A felmérés alapján a megkérdezettek 42 százaléka mondta, hogy nem bízik a választások tisztességességében, és ennél alig több, mindössze 45 százalékuk nyilatkozott pozitívan*a többiek nem akartak, vagy nem tudtak válaszolni a kérdésre.. Összehasonlításképpen a választások tisztaságát elfogadók aránya a régiós országok közül Szlovákiában 54, Szlovéniában 66, Lengyelországban pedig 71 százalék, míg a listavezető finneknél közel kilencven.
A magyarok bizalmatlansága egyébként nem új keletű. Hasonló felmérést már 2008-ban is csinált a Gallup, akkor még a mostaninál is rosszabb eredmény jött ki, akkor még kisebbségben voltak azok, akik bíztak a rendszer tisztaságában (ennek lehet némi köze a szoros 2002-es, illetve 2006-os választások utáni, politikusok szájából is elhangzó gyanúsítgatásokhoz – igaz, azóta a Fidesz a saját érdekei mentén módosította a választási rendszert). Hiába nőtt azóta az emberek bizalma itthon, közben a lengyeleknél vagy éppen a szlovákoknál sokkal nagyobb ugrást mértek.
A Gallup felmérésében Magyarországnál is bizalmatlanabb országok közül Mexikó, Törökország és Chile helye a rangsorban talán nem meglepő, az Egyesült Államoké azonban első ránézésre akár az is lehetne. A helyzet azonban az, hogy
az amerikaiak amúgy sem túl magas bizalma Donald Trump megválasztását, és különösen az azt kísérő botrányokat követően súlyosan megrendült a választási rendszerben.
Négy éve tízből hét amerikai nem hitt a választás tisztaságában, ami Gallup által valaha mért legrosszabb eredmény. Ehhez képest a mostani 59 százalék nem is annyira kiábrándító, sőt, pontosan megegyezik a 2016-os választások előtti utolsó mérés eredményével. Mindezt úgy, hogy amikor tavaly tavasszal a legutóbbi adatfelvétel zajlott, már nyolc ügynökség erősítette meg a 2016-os elnökválasztásba történt idegen beavatkozással kapcsolatos vádakat. Trump úgy lett elnök 2016-ban, hogy több millió szavazattal kevesebbet kapott, mint Hillary Clinton, és az orosz titkosszolgálatok választási befolyásolási kísérletei sem javították a bizalmat.
Adat
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
