Kevés olyan mezőgazdasági termék van, amelyhez annyi érzelem köthető, mint a bor. A borok nemzetközi kereskedelmét pedig nem csak azok minősége, hanem az aktuális trendek és a marketing is jelentősen befolyásolja. Ma már szinte minden magyar áruház polcán ott vannak az ausztrál vagy chilei borok. Egyre nehezebb ezért az export, mivel egyre több szereplő van jelen a világ minden pontján.
Bár a bor kereskedelme növekszik, a bortermelés nem annyira: 2000 és 2016 között 3 százalékkal csökkent a Szőlőtermesztők és Bortermelők Nemzetközi Szervezetének adatai alapján. Nagyon eltérő azonban az egyes országok esetében ez a változás: Brazíliában kétharmadával esett vissza a termelés,
a második legnagyobb visszaesést 41 százalékkal Magyarországon regisztrálták.
A legnagyobb bortermelőknél is érezhető volt a visszaesés: a franciáknál 21, az olaszoknál 1, a spanyoloknál 5 százalékkal kevesebb bort termeltek 2016-ban, mint az ezredfordulón. A legnagyobb növekedést a nálunk is egyre népszerűbbé váló chilei (+52%) és ausztrál (+62%) borok érték el. Ám egy ország még náluk is gyorsabban növekedett: Oroszország a klímaváltozás hatásait kihasználva másfél évtized alatt több mint megduplázta a bortermelését.
Magyarország így is a világ 15. legnagyobb termelője volt 2016-ban, de amíg 2000-ben a teljes termelés 1,5 százalékát adtuk, 2016-ban már csak a 0,9 százalékát.
Az Eurostat kereskedelmi adatbázisából azt is meg lehet tudni, hogy mennyire kelendő a magyar bor a világpiacon. Hiába jelentős ugyanis a termelés, külföldön már nem olyan kelendő a magyar bor. Ahogy az alábbi grafikonon látható, euróban kifejezve a 2019-as adatok alapján alig észrevehető a magyar borexport a többi EU tagállammal összevetve.
A magyar borok a teljes EU-n belüli borkeresekedelem csupán 0,9 százalékát tették ki 2019-ben. Ennél is lehangolóbb a kép, ha az EU-n kívüli országokba nézzük a kivitelt: ennek már csak 0,1 százalékát adta Magyarország. Hogy mennyire rosszul állunk ebben, azt talán az illusztrálja legjobban, hogy a nem éppen borairól híres Lengyelországból vagy Dániából is több bort tudtak az EU-n kívül eladni, mint Magyarországról.
Az export mennyiségben és értékben is nagyon koncentrált: Szlovákián, Csehországon és Németországon kívül nem igazán van kereslet a magyar borra. A szomszédos országokba ráadásul csak nagyon olcsón lehet a borokat eladni:*1 kg-ot vettünk 1 liternek: http://web2.slc.qc.ca/jmc/w05/Wine/results.ht 1 liter exportált bor átlagos értékesítési ára csupán 330 forint volt, de a legtöbbet vásárló Szlovákiába csak 201 forintért sikerült egy litert eladni.
A jelentősebb piacok közül az Egyesült Államokba (1694 Ft/liter) és Kínába (1463 Ft/liter) lehetett a legjobb áron értékesíteni. Ha minden országot figyelembe veszünk, akkor Észak-Macedóniába (18 ezer forint/liter), Bermudára (10 ezer), Uruguayba (28 ezer) és Izlandra (20 ezer) sikerült a legdrágábban értékesíteni. De mindez összesen csak 1400 liter volt, így akár az alacsony számok miatti kerekítési hibák is okozhatják a kiemelkedő értékeket.
A magyar értékek pedig akkor igazán érdekesek, ha összevetjük a többi uniós országéval.
A magyar bornál csak a szlovákot lehet külföldön olcsóbban eladni, ráadásul a magyar bor ára 2010 és 2019 között alig tizedével emelkedett, messze elmaradva az inflációtól.
A hazai bortermelés csökkenése 2010-ben érte el a mélypontját, azóta ismét növekedett a KSH adatai szerint. A kivitel a nagyon alacsony árak ellenére is szinte folyamatosan növekedett, de emellett egyre több bort importálunk. A hazai fogyasztók egyre kevesebb bort isznak.
A csökkenő termelés miatt már egyre inkább importra szorulunk borból: míg 2000-ben a fogyasztás 99 százalékát a hazai termelés tette ki, 2017-ben már csak 93 százalék volt ez az arány. A trendek alapján úgy néz ki, hogy nem nagyon tudta a hazai borászat felvenni a versenyt a nemzetközi termelőkkel. A magyar bor csak néhány térségbeli országban és csak nagyon olcsón kelendő, és még itthon is egyre inkább kiszorul a piacról.
Adat
Átformálta a lakáspiacot a kormány a sok százmilliárdos támogatásokkal
A legalább három gyermeket nevelőknél látványos a lakástulajdonosok arányának növekedése, a falvakban pedig fogyni kezdtek az üresen álló házak.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
