“Olyan a szobád, mint a Cséry-telep!” – fedte meg egykoron a nagymamája azokat a budai úrilányokat, akik rendetlenül hagyták szobájukat. A mondást az Index idézte fel egy 2008-as cikkében a hányattatott sorsú budapesti szemétlerakóról, amely azóta is Budapest egyik legnagyobb környezetszennyezéssel sújtott területe.

Az egykor marhák legeltetésére használt pestszentimrei Cséry-telep Budapest egyik legnagyobb szemétlerakója volt. A terület kármentesítésére évtizedek óta grandiózus tervek vannak közparktól a magyar Disneyland felépítéséig, a telep felszámolása azonban évtizedek óta megoldatlan.

A 18. kerületi telep története szomorú lenyomata a magyarországi környezetvédelem korlátoltságának. Hiába ígérgetik a rekultivációt évtizedek óta, hiába derült ki rég, hogy rákkeltő anyagokkal szennyezett a talaj, pár éve még egy fővárosi cég helyezett el veszélyes hulladékot illegálisan az egyébként fővárosi tulajdonban álló területen. Még azt követően sem történt érdemi előrelépés, hogy hatósági kötelezést adtak ki a telep rendezésére. Közben a talajon keresztül egyre több lakott területet érint a veszélyes anyagok terjedése.

Csődbe ment gróf

Az egykori szemétlerakó Cséry Lajos grófról kapta a nevét, aki 1872-ben vásárolt itt földbirtokot, hogy teheneket tenyésszen és gyümölcsfákat telepítsen. Az 1890-es évektől kezdték el kezelni a főváros hulladékát, amelyet vasúttal szállítottak a területre. Cséry vállalkozása húsz évvel később csődbe ment, a telepet átvette a főváros. Ezt követően a hatvanas évekig hordtak ide mindenféle hulladékot, ekkoriban Budapest egyik legnagyobb lerakója volt.

Szennyvíziszapot azonban ezt követően is szállítottak ide, szippantós autók hivatalosan a 2000-es évekig jártak ide. Már az évtized elején is téma volt az 54 hektáros (mintegy 75 focipályányi) hulladéktelep rekultivációja. A XVIII. kerületi önkormányzat 2003-ban meg is állapodott a fővárossal, hogy építenek itt egy szennyvíziszap-komposztálót, ami a – végül 2010-ben átadott – csepeli víztisztítóból a Cséry-telepre szállított alapanyagot kezelte volna. Cserébe a terület rendezését ígérte a főváros, többek között egy közpark létrehozásával.

Nagyjából így helyezkedik el a Cséry-telep.

A beruházás azonban elbukott a lakosság ellenállásán és a forráshiány miatt. A helyiek ellenkezését az váltotta ki, hogy komoly teher lett volna a szennyvízzel Csepel és Pestszentimre között ingázó teherautók tömege. A kerületi önkormányzat végül 2009-ben jelentette be, hogy nem épül meg a szennyvíziszap-komposztáló.

Pedig ekkoriban már egyre égetőbbé vált a Cséry-telep kármentesítése. A telepre évtizedeken keresztül teljesen ellenőrizetlenül raktak le részben veszélyes hulladékokat, ami komolyan szennyezte a talajt. A telepről készült 2009-es szakértői anyag szerint a területet a környezet “súlyos leromlása” jellemzi, ami a környékbeli lakott területeken is egészségügyi kockázatokat okozhat.

Az anyag elkerülhetetlennek nevezte a terület kármentesítését, mivel a terület alatti talajvíz általánosan szennyezett, a rákkeltő anyagok közül többek között arzént, nikkelt és PAH vegyületeket mértek benne.

Ugyanebben az évben még ambiciózusabb tervek jelentek meg a Cséry-telep rekultivációjáról. A kerületet 1994 és 2010 között vezető MSZP-s Mester László azt vetette fel 2009-ben, hogy a területen logisztikai központ vagy egy “Disneyland jellegű vidámpark” épülhetne. Ezt közösen javasolta alpolgármesterével, a szintén MSZP-s Szaniszló Sándorral, aki most októbertben tért vissza a kerület vezetésébe, miután a polgármesterré választották meg.

2010 után ellenzéki képviselőként Szaniszló sokat foglalkozott a Cséry-telep ügyével. Ő javasolta például 2011-ben Tarlós István főpolgármesternek, hogy költöztessék a Vidámparkot a Cséry-telepre a Városligetből. Aztán Szaniszló volt az, aki 2013-ban felvételeket készített arról, ahogy a főváros szennyvíz-szállításért felelős társasága, az FTSZV illegálisan hord veszélyes hulladéknak minősülő szennyvíz iszapot a telepre.

2013-as felvétel a szennyezésről.

Az esetből komoly botrány lett, mivel az FTSZV-nek 2007 után már nem volt engedélye bármiféle hulladék lerakására. A felvételek megjelenése után Tarlós István főpolgármester soron kívüli vizsgálatot rendelt el, pár nappal később pedig az FTSZV több vezetőjét felmentették^*Vagy legalábbis “munkaviszonyuk megszűnt” az eset miatt.. A fővárosi vezetés azt közölte, hogy az olajos iszapot öt éven keresztül hordták illegálisan a telepre.

Katasztrófakeselyűk

Ennél komolyabb következmények azonban nemigen körvonalazódtak. Az illetékes környezetvédelmi hatóság^*a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség munkatársa azt mondta, hogy a veszélyes hulladékok lerakása ellenére nem alakult ki “pluszszennyeződés”. Pesti Imre akkori fővárosi kormánymegbízott pedig azt állította, hogy nem került a talajba olyan szennyeződés, ami veszélyeztette volna az ott lakókat. Szerinte aki mást állít, rémhírt terjeszt, “katasztrófakeselyűknek” nevezte őket. Pedig a kerület fideszes polgármestere, Ughy Attila is jelezte^*Őt kerestem a kerületi Fideszen keresztül, de a szervezet nem válaszolt nekem., hogy szükséges a rekultiváció a lakott területek közelsége miatt. 

Ráadásul hiába helyezett el veszélyes hulladékot illegálisan bizonyítottan rákkeltő anyagokkal szennyezett területre egy köztulajdonban álló cég, a vezetője, Wohner Zsolt továbbra is fővárosi cégnél dolgozhatott. Wohner a Vízműveknél folytatta, majd a fideszes vezetésű budafoki önkormányzatnál lett a városfejlesztési és -üzemeltetési iroda vezetője, ahol egyébként megjelenése után volt cégtársa milliárdos közbeszerzést nyert el^*Wohner akkor azt közölte, hogy a személyes jó kapcsolat nem segített a nyertes cégnek, hogy az elmúlt néhány évben sikeresen szerepeljen az önkormányzat által kiírt pályázatokon. Amikor a cikkhez megkerestem Wohnert, nem válaszolt a cikket érintő kérdésemre, a Cséry-telep ügyéről pedig nem akart nyilatkozni, mert azzal kapcsolatban jelenleg is bírósági eljárás zajlik.. 

A szennyezés után György István akkori főpolgármester-helyettes bejelentette, hogy a városvezetés elkészítette a projekt uniós támogatási pályázatát, a kormány pedig garanciát vállalt a beruházásra. Azt mondta, akkor már több mint egy éve kapcsolatban álltak az Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel, hogy előkészítsék a kármentesítést.

György István akkori főpolgármester-helyettes 2013-ban. Fotó: Mohai Balázs/MTI

Hogy ez a folyamat most hol tart, arról semmit sem sikerült megtudnom. Sem a főváros, sem az MNV nem reagált a megkeresésemre, a sajtóban pedig nem találtam nyomát annak, hogy mi lett ennek a fejleménye. Egyedül György István válaszolt, de ő is csak azt ismételte el, hogy 2013-ban tárgyaltak az MNV-vel. Arra hivatkozva, hogy 2014 nyara óta nem főpolgármester-helyettes, nem válaszolt arra, hogy ez milyen lépéseket takart és mi lett a kifutása a tárgyalásnak.

Elérte a lakott területet

A 2013-as botránynak így mindössze két, nem túl jelentős következménye lett. A szennyezés után végül elhordtak 487 tonnát a Cséry-telepre odahordott veszélyes hulladékból. Ez azonban a 2007 óta illegálisan lerakott veszélyes hulladéknak is mindössze az egy százaléka volt. “Pár markológéppel kivájtak négy-öt nagyobb gödröt, egy-két méter mélységben vitték el onnan a földet, de szerintem ez még az egy százalékát sem érte el a szennyezett földnek” – mondta nekem a XVIII. kerületi polgármester, Szaniszló Sándor telefonon.

A másik fejlemény pedig az volt, hogy a környezetvédelmi hatóság kötelezte a fővárost és Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt a terület felmérésére és a szennyezés lehatárolására. A Cséry-telep rekultiválásának előkészítésére a parlament 100 millió forintot biztosított a főváros számára. Ezt még 2013-ban jelentették be, és az előkészítésről szóló fővárosi előterjesztésben az szerepelt, hogy a telep nagy része szennyezett. Valamint az is szerepelt benne, hogy a talajvízszintjétől függően a hulladék alsó része érintkezik a talajvízzel,

így folyamatos a szennyező anyagok “migrációja”, ami által a szennyezés már elérte a lakott területek határát.

Ez különös veszélyt jelentett a Cséry-telep környékén, mivel sokan használnak kutakat. A terület csatornázását csak ekkortájt fejezték be, de sokan ezt követően is a – részben engedély nélküli – kertbe fúrt kútjaikat használták. A kútfúrás ugyan komoly összegbe került, de utána már ingyen lehet vízhez jutni. Azonban hiába lehetett már legkésőbb 2014-ben nyilvánvaló mindenki számára, hogy a lakosság szennyezett, rákkeltő vizet használhat locsolás mellett akár közvetlen fogyasztásra is, a 100 millió forintos előkészítő tanulmány nyertesét csak 2016-ban hirdették ki, és 2018 februárjában van a teljesítés záró dátuma.

“Kiemelt gondot fordít”

A nyertes konzorciumot vezető cég a Perfektum Projekt Kft. volt, amelynek tulajdonosáról, Czeglédy Gergőről a Direkt36 írt részletes cikket. Czeglédy az MSZP óbudai elnöke, cégcsoportja az elmúlt években számos megrendelést nyert el állami és önkormányzati cégektől^*A cikk állításaival kapcsolatban megkerestem Czeglédyt, aki szerint a cikk telis-tele volt olyan állításokkal és következtetésekkel, amelyek nem igazak. Szerinte “a sorok között egy olyan hazugság rejlik, mintha a Fidesz kegyence lenne, holott körülbelül 150 darab közbeszerzési jogorvoslati eljárása, illetve további körülbelül 30 folyó vagy lezárt polgári vagy közigazgatási pere bizonyítja, hogy a Fidesszel csak háborúja van, mert egy pofátlan, vérségi elven felépülő, a más színűeket élni nem hagyó rendszer”..

Szerettem volna megismerni ezt a tanulmányt, de a főváros erre a kérésemre sem reagált. A főváros honlapján mindenesetre megtaláltam a szakmai anyag “részteljesített” változatát. Ez megerősítette, hogy szennyezett anyagok kerültek a talajvízbe. Az anyag szerint a szennyezés a talajvízben már lakott területre ért, és elszivárgása “jelenleg is tartó folyamat”.

Épülőben lévő ortodox templom Pestszentimrén egy 2011-es fotón. Fotó: H. Szabó Sándor/MTI

Az októberben megválasztott kerületi polgármester, Szaniszló Sándor azt mondta nekem, hogy ő olvasta a teljes szakértői anyagot, de csak egy példány van belőle a fővárosi városházán. Szerinte az állt benne, hogy

a talajvízben lévő szennyeződés hónapról hónapra terjed, és a mintegy 20 ezer lakosú Pestszentimre területének fele érintett a szennyezésben.

Ennek ellenére továbbra sem történt semmilyen látványos előrelépés a telepen, bár a parlamentben néha előjött az ügy. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter 2017-ben például azt mondta az egyik, Cséry-telepet érintő kérdésre, hogy Magyarország “kiemelt gondot fordít” a természet védelmére, emiatt is nyújtott 140 millió forint támogatást a kármentesítés előkészítésére (itt minden bizonnyal az évekkel korábbi 100 milliós támogatásra utalt, bár ez csak feltételezés, mivel az agrárminisztérium sem reagált a kérdéseimre).

A főváros megbízására elkészített tanulmány szerint ez a 100 vagy 140 milliós összeg azonban teljesen elhanyagolható a kármenetesítés szempontjából. Az anyagban ugyanis az szerepelt, hogy a kármentesítés a szabálytalan hulladéklerakó teljes felszámolásával 126 milliárd forintba kerülne.

A Fazekas által felhozott kiemelt gondosságból fakadó támogatás a teljes kármentesítés nagyjából 0,1 százalékára lenne elég.

Ha nem is a teljes kármentesítés lenne a cél, akkor is egyértelmű, hogy a XVIII. kerületnek vagy az egyre inkább kiherélt fővárosnak esélye sem lenne a telep rendbehozatalára a kormány segítsége nélkül. Fazekas a parlamenti felszólalásában viszont kizárta a kormányzati szerepvállalás lehetőségét, hiába beszélt kormányzati garanciáról pár éve a főpolgármester-helyettes. Fazekas kijelentette, hogy a rekultiváció egyetemleges felelőse a főváros és az MNV.

Ezt részben az illetékes környezetvédelmi hatóság, a Pest Megyei Kormányhivatal természetvédelmi főosztálya is megerősítette. A 2018 februári határozatában az MNV-t és a fővárost egyetemlegesen kötelezte a beavatkozás elvégzésére. Ebben a szennyezéssel érintett területek helyrajzi számát is megadja. Szerettem volna megtudni, hogy pontosan mit takar a beavatkozásra kötelezés, és mi valósult meg eddig belőle, de sem a kormányhivatal, sem az MNV, sem a főváros nem reagált a megkeresésemre.

Nem szükséges azonnal intézkedni

A médiában megjelent információk alapján annyi derült ki, hogy a Kormányhivatal kiadott egy közleményt, amely szerint a legköltséghatékonyabb – és nem teljes körű – beavatkozás is 25 milliárdba kerülne, és tíz évig tartana. Illetve azt is közölték, hogy az elmúlt években kiépült egy 22 egységből álló talajvíz-figyelő rendszer, amely monitorozza a szennyezést.

Azt az érintettektől nem tudtam meg, hogy hogyan alakulnak a mérési adatok, amelyeket a Kormányhivatal kapja meg. Szaniszló Sándor azt mondta nekem, fővárosi képviselőként neki sem adtak ki adatokat, így ő sem ismeri ezeket. Emiatt is “kérték meg” a Greenpeace-t, hogy végezzen méréseket. Az egy évvel ezelőtti közlésében a Kormányhivatal azt írta, hogy olyan jelentős változás nem történt, “amely azonnali intézkedést indokolna”.

Szaniszló Sándor (középen) egy nyári sajtótájékoztatón. Fotó: Máthé Zoltán/MTI

A környezetvédő szervezet tavaly decemberben végzett mérései is megerősítették, hogy a lakott területek alá értek a veszélyes anyagok, és “többfelé rákkockázatú anyagot is találtak határértékek felett a kútvizekben”. A Greenpeace a Kormányhivatalt is megkereste, amely azt a választ adta 2019 februárjában, hogy

“2008 óta folyamatban van a környezeti kármentesítés”.

Ez főleg azért feltűnő kijelentés, mert a főváros szerint 2007 és 2012 között folyamatosan hordtak a területre veszélyes hulladékot, és több szakértői anyag szerint is folyamatosan terjednek a talajvízben a rákkeltő anyagok.

Karácsony alkuerejében bíznak

A legújabb fejlemények közé tartozik, hogy lassan lezárul a 2013-as szennyezés miatt indult büntetőügyi eljárás. A kerületi ügyészség nyolc ember ellen emelt vádat. A vádirat szerint közülük hatan az FTSZV vezetői voltak, ketten pedig sofőrök. A vád szerint ők közreműködtek abban, hogy a Cséry-telepen szabálytalanul helyezzenek el veszélyes hulladékot 2013 májusa és szeptembere között (a főváros korábbi vezetése szerint ugye öt éven keresztül folyt hasonló). Öt vádlott ismerte be a bűnösségét, közülük egy kapott felfüggesztett börtönbüntetést, a másik négy társát közmunkára ítélték. A maradék három vádlott ellen még tart az eljárás.

Az önkormányzati kampányban mindkét esélyes főpolgármester-jelölt is beszélt a Cséry-telep kármentesítéséről. Tarlós István a Cséry-telep teljes, 125 milliárdosra becsült kármentesítését olyan projektek között említette, amelyek meg is valósulnak vagy legalább elindulnak a következő ciklusban. Karácsony Gergely pedig személyesen is elment a telephez, és arról beszélt, hogy kármentesíteni kell a telepet, mert “az életünkről szól”.

A választás után mindenesetre meg is jelent egy hír arról néhány kisebb médiumban, hogy elindul a Cséry-telep rekultivációja. Ez azonban nem teljesen fedi a valóságot. A Strabag ugyan valóban elnyert egy közbeszerzést egy hulladékkezelő központ építéséről, amely uniós támogatással, mintegy hét milliárd forintból valósul meg. Ez azonban nem a klasszikusan vett Cséry-telepen, hanem annak szomszédságában, egy jóval kisebb területen fekszik.

Hogy mégis milyen tervei vannak a fővárosnak, azt nem tudtam meg. A kampányában a telep rekultivációját ígérő Szaniszló Sándor most azt mondta nekem, hogy ez egyedül kormányzati segítséggel lesz lehetséges a több mint százmilliárd forintra becsült költség miatt. Azt mondta, abban bízik, hogy Karácsony Gergely ki tud harcolni a kormánnyal való hasonló egyezséget, mint ami most az atlétikai-vb stadionjáról körvonalazódik.

A cikk elkészülését az Energiaklub segítette.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet Budapest Cséry-telep Fazekas Sándor környezet környezetszennyezés MNV XVIII. kerület Olvasson tovább a kategóriában