Nemzetközi összevetésben kifejezetten kevés magyar intézi a napi bevásárlást vagy a heti nagybevásárlást az interneten keresztül. A Kantar nevű piackutató egy még nyáron készített felmérése szerint itthon tavaly az úgynevezett FMCG termékek (vagyis az olyan gyorsan forgó fogyasztási cikkek, mint az élelmiszerek, italok, vegyiáruk) teljes forgalmának mindössze 1,5 százaléka zajlott az interneten keresztül. A trend azonban látványosan növekvő, sőt a láncok tapasztalatai szerint vannak olyan időszakok és termékek, ahol kifejezetten vonzó az online bevásárlás.

Nem vagyunk egy Dél-Korea

Országonként egyébként eléggé eltérő, hogy az emberek mennyire kaptak rá az online bevásárlásra. Ázsiában például kifejezetten sokan veszik a napi élelmiszereket is interneten keresztül, ami nem csoda, a Távol-Keleten ugyanis ennek elég komoly hagyományai vannak. Dél-Koreában például már az online üzletek komolyabb elterjedése előtt is nyújtottak hasonló szolgáltatást a kiskereskedelmi láncok. A helyieknek már egy évtizeddel ezelőtt is lehetőségük volt virtuális kirakatokban bevásárolni, miközben például a metróra vártak.

Ennek fényében nem meglepő, hogy Dél-Koreában vásárolnak a legtöbben FMCG-termékeket az interneten keresztül: ott az online adja a teljes forgalom közel ötödét. A Kantar előrejelzése szerint azonban már nem sokáig lesznek világelsők, nagyon gyorsan jön fel ugyanis Kína. A világ legnépesebb országában ugyan csak minden hetedik élelmiszerre szánt jüant költik el az interneten keresztül, de tavaly harmadával bővült a piac. Így a várakozások szerint 2025-ben már a teljes forgalom közel harmadát adhatják az internetes bevásárlások, ami jóval magasabb a Dél-Korea esetében prognosztizált 24 százaléknál.

Ázsia egyébként ebből a szempontból nem kicsit előzi Európát. Itt a legmagasabb arányt összehozó briteknél is csak 7,2 százalék az online forgalom részesedése, az országok többségében pedig a 2-3 százalékot sem éri el. A közvetlen régiónkban a csehek vásárolnak a legbátrabban az interneten, de náluk is csak a bevétel bő 3 százaléka érkezik a világhálón keresztül.

Interneten születnek vagy csak oda költöznek

Elég jól látszik az is, hogy Ázsiában és Európában igencsak eltérő módon alakult ki az online bevásárlások piaca. A Távol-Keleten olyan kereskedők dominálják a szektort, amelyeknek nincs is hagyományos boltjuk, mint például az Alibaba. Kínában konkrétan 99 százalék feletti a részesedésük, de Tajvanon is tízből kilencen ilyen vállalatnál vásárolnak.

Ezzel szemben Európában inkább a hagyományos láncok költöznek az internetre, illetve kezdenek webáruházakat is üzemeltetni. Az itteni rekorder briteknél például csak minden hetedik interneten elköltött font kerül tisztán online kereskedőhöz, a többit a hagyományos láncok húzzák be.

Bár Magyarország esetében ilyen megoszlást a Kantar nem közölt, egész biztos, hogy nálunk is nagyon hasonló a helyzet, hiszen a piacot elég látványosan a hagyományos láncok – a Tesco, az Auchan, a Spar vagy éppen a G-Roby – online üzletei uralják. Más kérdés, hogy a nemzetközi elemzés szerint egyelőre nem túl nagy az a forgalom, amit uralni lehet, hiszen az mindössze a teljes FMCG-bevétel 1,5 százaléka.

Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy ez az 1,5 százalék kifejezetten komoly növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. Olyannyira, hogy

az értelmezhető online bevásárlási piaccal rendelkező országok közül valószínűleg sehol nem emelkedett nagyobb mértékben a forgalom, mint nálunk.

Ásványvíz, tej és ami nehéz

Aki pedig ráveszi magát az internetes bevásárlásra, az a lapunk által megkérdezett láncok tapasztalatai szerint átlagosan sokkal többet költ, mint aki a hagyományos módon vásárol. Egészen pontosan nagyjából háromszor annyit, durván 20-25 ezer forintot, esetenként pedig akár 50-60 különböző terméket is vesz.

Nem meglepő módon

a nehezebb, illetve nehezebben szállítható termékeket kifejezetten szeretik mással hazavitetni az emberek.

A Sparnál az ásványvizet és az alkoholmentes italokat említették, míg a Tescónál a víz mellett például a tejet mint top online termékeket. Ugyanakkor a tapasztalatok alapján az is látszik – legalábbis az Auchannál erről számoltak be –, hogy ahogy egyre rutinosabbak a vásárlók, és egyre jobban megbíznak a szolgáltatásban, úgy nő a friss élelmiszer aránya is a rendeléseikben. Ezt erősíti, hogy a Tescónál tavaly már a legkeresettebb termékek között volt a banán és a csirkemell is.

Ez egyébként logisztikai kérdéseket is felvet. A nagyobb kiszerelésű, viszont kevésbé értékes termékek – mint amilyen a tej vagy az ásványvíz – ugyanis nem bírják el túl könnyen a szállítás költségét^*A logisztikai szaknyelvben ezt úgy mondják, hogy alacsony az értéksűrűségük, azaz értékükhöz képest túl sok helyet foglalnak, így nem éri meg messzire szállítani őket., a romlandó termékeknél pedig különösen vigyázni kell a minőségre. Korábban részben ezekkel magyarázták, hogy miközben ma már ezermilliárd forintos nagyságrendben rendelünk online termékeket, az FMCG részesedése miért mégis ilyen alacsony.

Úgy tűnik azonban, ezeket a félelmeiket a magyar lakosság is egyre inkább levetkőzi, különösen, ha a kényelmi szempontok is ebbe az irányba mutatnak. A láncok tapasztalatai szerint az ünnepnapok előtt és rossz idő esetén is szívesebben vásárolnak be az interneten keresztül az emberek, illetve a Sparnál azt mondták, hogy valamiért a hétfők és a csütörtökök is erősebbek a hét többi napjánál.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNeked kényelmes, de a boltnak csak veszteséget okoz az élelmiszer-házhozszállításNem megy a piac, még Németországban sem, mert az eddigi modellek túl nagy költséggel dolgoznak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat auchan fmcg online bevásárlás Spar Tesco Olvasson tovább a kategóriában