Az elérhető iratok szerint úgy tűnik, hogy tényleg kifejezetten sokat költött az Audi azokra a Győr külterületén található korábbi szántókra, ahol később az autógyártó logisztikai központja felépült. Ez ugye az az ingatlanügylet, amely az elmúlt napokban a nagy port kavart Borkai-ügy kapcsán többször is előkerült, mint – a szivárogtató szerint – a videókkal és fotókkal dokumentált kiruccanások anyagi fedezete. A HVG által már hét éve feltárt sztori szerint a botrány egyik kulcsszereplője, Rákosfalvy Zoltán és egy hozzá köthető cég 2011-ben olcsón vásárolt fel szántókat ott, ahol már akkor valószínűsíteni lehetett, hogy az Audi logisztikai központját kialakítják. Később pedig ezek eladásán legalább 4-5 milliárdot keresett a vállalat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRövid út vezet a Borkai-ügytől a Fidesz-KDNP legfelső köreiigA Borkai-ügy kevés konkrétan megnevezett korrupciógyanús ügylete közül csak az Audi-telek adásvételén 4-5 milliárd forintot kereshetett valaki.

Dupla annyiért

Az Audi cégbírósághoz benyújtott irataiból az látszik, hogy az autógyártó 2014-2015 fordulóján nagyjából két tucatnyi telekkel rendelkezett, amiket összesen 70 millió euró körüli értéken tartottak nyilván^*Bár a cégek minden évben kötelesek beszámolni a vagyoni helyzetükről, olyan részletes bontást soha senki nem ad, amiből kiderülhet, hogy egy-egy ingatlant mennyiért vett. Ezeket ugyanis összevontan kezelik, és csak azt árulják el, összesen mennyi ingatlanjuk van (vagy még ezt sem, attól függ, mennyire részletes a leadott mérlegük). Így az évente leadott beszámolókból az Audinál sem látszik, hogy mennyiért vettek telkeket.
Igen ám, de a vállalat ebben az időszakban végrehajtott egy olyan ügyletet, amihez a hagyományos beszámolóhoz képest egy sokkal részletesebb úgynevezett vagyonleltárt is le kellett adnia (konkrétan azt a leányvállalatát olvasztotta magába, amely a győri ipari parkban lévő telkek megvételében is szerepet vállalt). Ebben a dokumentumban pedig tételesen felsorolják a cég minden vagyonelemét. Az Audinál ez nem is egy dokumentum volt, mivel valószínűleg akkora lett volna a fájl, hogy nem lehetett volna elektronikusan beküldeni. A leltárt 8-10 részletben töltötték fel, és mindegyikben közel háromszáz oldalon keresztül sorolják táblázatos formában a cég vagyonelemeit.. A logisztikai központnak szánt két terület pedig egy hektárra vetítve még úgy is kifejezetten drágának tűnt, hogy ezek voltak a legtávolabb a várostól, és itt még értéknövelő beruházások megvalósítására sem igazán volt idő.

A cég a nagyjából százhektárnyi területet nem sokkal a vétel után közel 26 millió eurós (jelenlegi árfolyamon 8,6 milliárd forintos) értéken tartotta nyilván. Ez egymillió euróval még annál is több, amekkora összeggel a nagyjából négy évvel korábban a gyár bővítéséhez az államtól vásárolt telek szerepelt a vállalat könyveiben. Pedig az az ingatlan 270 hektáros és jóval kedvezőbb helyen, belterületen van, az pedig már csak hab a tortán, hogy korábban természetvédelmi terület volt, ami komoly vitákat is kavart anno.

Egyébként ez a három telek^*A gyár bővítéséhez vásárolt és a logisztikai központhoz vett kettő. adta az Audi által használt földterület nagyjából háromnegyedét. A cég ugyanis akkor durván 500 hektárt birtokolt Győr környékén, és egy hektárra átlagosan nagyjából 140 ezer eurót költött. Pontos összeget azért nehéz mondani, mert időközben sok teleknél változtatták a határokat, módosult a helyrajzi szám, és a régi tulajdoni lapokat már nem lehet elérni. Esetenként azt sem könnyű meghatározni, hogy az akkori telkek helyén most melyek vannak, de különböző adatbázisokból igyekeztük összeszedni az összes releváns adatot.

A legtöbb változás pont azoknál a telkeknél volt, amelyeken^*részben később a logisztikai központ felépült. Ám nagyjából így is vissza lehet fejteni, hogy ezek

az átlagos, hektáronként 140 ezer eurós érték majdnem dupláján, negyed millió eurónál is magasabb hektáronkénti értéken

szerepeltek az Audi könyveiben. Bár vannak olyan telkek, amiknél egy hektár ennél is többre jön ki, azok azonban sokkal kisebbek, belterületiek, és utak, esetenként vasúti sínek mennek át rajtuk. A hasonlóan nagy telkek pedig sokkal kisebb értékűre jönnek ki fajlagosan: a már említett 270 hektáros területnél 92, egy másik, 80 hektárosnál pedig ennél is kevesebb, 84 ezer euró ez az összeg.

Ha volt is, elévülhetett a bűncselekmény

Úgy tűnik, hogy az Audi tényleg nem vette olcsón az érintett telkeket, és az Index csütörtöki cikke szerint az ingatlanok magas ára a cég vezetését is zavarta. A Rákosfalvyékhoz köthető cég viszont keresett az ingatlanügyletekkel, méghozzá nem is keveset. Ahogy korábban megírtuk: a vállalat, amely felvásárolta az ipari park környéki szántókat,

4-5 milliárd forintot kaszálhatott rajtuk, amit azóta szép fokozatosan évi néhány százmilliónként vesz ki a tulajdonos a vállalatból.

Az a tulajdonos, amely egy Luxemburgba bejegyzett cég, és amelynek egyik igazgatótanácsi tagja Rákosfaly Zoltán.

Az pedig végképp erősen kérdéses, hogy jogi következményei lehetnek-e az ügynek. Bár az eset elég komplex, van rá esély, hogy még ha meg is állapítanak bűncselekményt, maga az ingatlanokkal való trükközés akkor is elévült már.

Mindenesetre a Transparency International Magyarország (TI) feljelentést tett az ügyben. Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója lapunknak azt mondta, hogy az elévülés kérdése elég sokismeretlenes egyenlet. Már az sem egyértelmű, hogy milyen jogszabályokat kell figyelembe venni.

Az elévülési időt a Büntető Törvénykönyv (Btk.) alapvetően az elkövetett bűncselekményre kiszabható szabadságvesztés hosszához igazodóan határozza meg. Btk.-ból azonban kettő is vonatkozhat ezekre a cselekményekre, hiszen 2013 nyaráig még a régi, 1978-ban elfogadott büntetőkódex volt hatályban, azóta pedig az új, 2012-es büntetőtörvényt kell alkalmazni – magyarázta a jogi igazgató.

Az ugyanakkor biztosnak tűnik, hogy az elévülési idő csak akkor kezdődik el, amikor a bűncselekmény elkövetése^*Mármint ha ezt tényleg bűncselekménynek minősítené a bíróság. befejeződött, tehát valószínűleg az olcsón felvásárolt telkek jóval drágábban történt továbbértékesítésekor. Ez a céges adatok alapján jórészt 2014-ben történhetett, azaz nagyjából öt éve.

Márpedig az öt év egy elég fontos határ, sok bűncselekménynek ugyanis épp ennyi az elévülési ideje. Ligeti Miklós azt mondta, hogy a megtévesztéssel – vagy jogi szakkifejezést használva csalárd módon – megkötött telekügyletek büntethetősége azon múlik, hogy mikor került sor az egyes ügyletkötésekre, és mekkora kára keletkezett az egyes telkek, földdarabok korábbi tulajdonosainak. Befolyásolja továbbá az is az elévülést, hogy megállapítható-e az elkövető terhére az üzletszerű elkövetés, az ugyanis szigorúbb büntetést és ezáltal hosszabb elévülési időt eredményez.

A csalásnál azonban így is komoly esély van az 5 éves időkorlátra.

A TI mindennek ellenére azért tett feljelentést, mert meg van győződve arról, hogy a bizonytalan elévülésű csalás mellett a súlyosabb bűncselekménynek minősülő vesztegetésre is sor került, márpedig ennek a büntethetősége még bizonyosan nem évült el.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMutyigyanús biznisz termeli a százmilliókat a Borkai-botrány ügyvédjénekRákosfalvy Zoltán a Vajna-örökös után az ország legnagyobb kaszinókirálya, a koncessziókat pályázat nélkül szórta ki a kormány.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat Audi Audi-telkek Borkai Zsolt Borkai-botrány Rákosfalvy Zoltán Olvasson tovább a kategóriában