„Elsősorban azokat a településeket segíteném, ahol a kormánypárti polgármesterek győztek”, mondta Kósa Lajos. Ha nem Tarlós István lesz a budapesti főpolgármester, akkor érvénytelen a kormány fővárossal kötött megállapodása, mondta Gulyás Gergely.^*Közjogi szempontból aggasztó módon a Miniszterelnökséget vezető miniszter konkrétan azt mondta, hogy Orbán és Tarlós megállapodása „kettejük között érvényes”. Tehát nem a miniszterelnök és a főpolgármester kötött megállapodást, hanem személyesen Orbán és személyesen Tarlós. Ez egyik oldalról jelzi, hogy a kormány legfeljebb akadályt lát az önkormányzati rendszerben (ezzel a logikával egyszerűbb lenne, ha a kormány/párt egyszerűen helytartókat küldene a települések élére), másrészt azt is mutatja, hogy Orbán és Tarlós megállapodásának semmilyen jogi érvénye nincs. Kubatov Gábor szerint Szegednek több jut majd a fejlesztési forrásokból, ha nem választják újra Botka Lászlót. Ez csak néhány a hasonló nyilatkozatok közül, vagyis a Fidesz egyértelműen megüzente a magyaroknak, hogy ne számítsanak sok jóra, ha nem fideszes polgármestert választanak maguknak.

De tényleg így van ez? Ha valaki több pénzt szeretne a településének, az szavazzon a Fideszre? Megnéztük statisztikai módszerekkel, hogy – a rendelkezésre álló adatok alapján – megéri-e kormánypárti polgármestert választani.

Az jött ki, hogy lényegében nem számít a polgármester hovatartozása.

Bár vannak ismert történetek, amikor a kormány valóban büntetett nem fideszes településeket (ilyen intő példa a Felcsút-Óbarok rivalizálás), de azért érdemes szkeptikusan kezelni a fenyegetést. Korábbi elemzésünkből kiderült, hogy hiába van már kilenc éve kormánypárti polgármestere Budapestnek, a főváros költségvetését így is a régióban kirívóan alacsony szintre vágta vissza a kormány.

Az pedig, hogy esetleg több fejlesztési forrás kerül egy településre, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a lakó ebből többet fog látni. Ha a pénzek költését korrupt módon irányítják a Fidesz gazdasági hátországához, vagy értelmetlen és később drágán fenntartható projektekre költik ezeket, abból keveseknek származik előnye. Elég az Elios-ügyre, a gyulai polgármester beszámolójára vagy a városok nyakán maradó üres stadionokra gondolni. A fejlesztési projekteket rendszerint nem is a településekről, hanem a központból irányítják – gyakran már előre megvannak a kivitelezők is -, ezért nem sokat számít, hogy ki a polgármester.

Az elemzéshez összeszedtük, melyik településeken győztek fideszes, független vagy ellenzéki polgármesterek a legutóbbi önkormányzati választásokon.^*Budapest esetében a kerületekkel számoltunk, nem a fővárossal. A kisebb településeket továbbra sem tartja elég jelentős falatnak a pártpolitika, a 2500 fő alatti települések közel kilenctizedében független polgármestert választottak.^*Bár helyben gyakran tudni lehet, hogy mely független polgármesterek állnak közelebb vagy távolabb a kormánypártoktól. A közepes és nagyobb városokban, illetve a fővárosi kerületekben viszont már tarolt a Fidesz, amelynek 567 városvezetője a magyar lakosság 53 százalékának települését irányítja.

Ellenzéki vezetője csak 54 önkormányzatnak van, de ezek jellemzően nagyobb városok vagy kerületek, ezért a lakosság 10 százaléka ellenzéki irányítású településeken él.^*Egy átlagos független vezetésű település lakossága 1401 fő, a fideszeseké 9089 fő, az ellenzékieké pedig 18 711 fő.

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy mennyi kiadása jutott egy önkormányzatnak egy polgárára 2016-ban, aszerint, hogy mennyien laknak az adott településen. A pöttyök színe a településvezetés pártállását mutatja, a függőleges tengely az egy főre jutó kiadásokat, a vízszintes tengely és a buborék mérete pedig a lakosságot.

Nem tűnik úgy, hogy a fideszes vezetésű önkormányzatok több pénzből gazdálkodhatnának, mint az ellenzékiek vagy a függetlenek. A településméret viszont sokat számít: a kisebb települések között igen nagy a szórás az önkormányzati kiadásokban, a nagyobb városokban viszont az átlagnál alacsonyabbak az egy főre jutó kiadások.

Az önkormányzatok több forrásból juthatnak bevételhez. Vannak saját bevételeik, amelyek közül a legfontosabb a helyi iparűzési adó (hipa), a többi saját bevételt az „egyéb” kategóriába sorolják. Ezen kívül kapnak az államtól is működési és fejlesztési támogatást. Ezek így oszlanak meg átlagosan pártállás szerint:

Ezeket a számokat leginkább a településméret határozza meg, a kisebb településeken például jellemzően nagyobbak a működési támogatások.

A fideszes vezetésű települések átlagosan valóban lényegesen több fejlesztési támogatáshoz jutnak, mint akár az ellenzéki, akár a független polgármesterek által vezetettek. A független és ellenzéki településeken viszont több iparűzési adót és egyéb forrást teremtenek elő a városvezetők. Érvényesülhet tehát egy olyan hatás is, hogy a kormánypárti települések sokkal inkább a központi támogatásokra szorulnak, az ellenzékiek viszont rákényszerülnek, hogy máshonnan szerezzenek forrásokat.

Jobban látszik a különbség, ha az egyes településméretek szerint nézzük meg, hogy hogyan alakulnak a kiadási és támogatási adatok. Valójában csak a nagyobb városoknál látszik úgy, hogy előnyben vannak a kormányzati települések az egy főre jutó kiadásokban, a kisebbeknél már az ellenzéki települések teljesítenek jobban. A fejlesztési támogatásoknál volt látható egyedül 2016-ban, hogy mintha a fideszes falvakba és városokba több kerülne, de ezek összege kisebb, mint az iparűzési adóból származó bevétel, amely pedig az ellenzéki településeken magasabb, főként a nagyobb városokban.

De nem csak a településméret számít, hiszen az önkormányzatok lehetőségeit a saját forrásaik, főként a saját iparűzési adó bevételek^*Korábban a település lakóinak szja-bevételeiből is részesedtek az önkormányzatok, de ezt a Fidesz-kormányzat elvette tőlük. befolyásolják. Ehhez több változót is figyelembe kell venni.

Megvizsgáltuk ezért, hogy a települések fejlettsége, demográfiai viszonyai, mérete vagy a polgármester pártállása-e a döntő abban, hogy milyen jól megy a településnek, mennyi kiadás jut az önkormányzat egy lakosára, mennyi állami működési és fejlesztési támogatáshoz jut.

Eredményeink szerint statisztikailag kimutathatóan nincs érdemi hatása a polgármester pártállásának a település kiadásaira, de még az állami fejlesztési források nagyságára sem.

A vizsgálathoz egy egyszerű korrelációs vizsgálatot végeztünk néhány mutatón, az eredményt az alábbi ábra foglalja össze. (Bővebben a számításokról a csillagra^*A települések gazdasági fejlettségének méréséhez több adatot is használtunk. Az egy főre jutó bruttó jövedelmet, illetve a dolgozók arányát (ez utóbbit a személyi jövedelemadó bevallást leadók arányával becsültük). A települések gazdasági teljesítményét az ott működő cégek árbevétele határozza meg. A demográfiai viszonyokat a 14 év alatti és a 65 év feletti lakosság mutatja. Ugyanilyen jellemző adat, hogy mennyien vállalnak tartósan közmunkát, és hogy hány lakosa van a településnek.
Statisztikailag két változó közötti összefüggés a korreláció. Ez egy 0 és 1 közötti pozitív vagy negatív előjelű szám, ami azt mutatja meg, hogy a két változó mennyire függ lineárisan egymástól. Amikor a korreláció nullához közelít, akkor a két tényező nem függ egymástól, amikor pedig az 1 felé, akkor teljesen együtt mozognak. Akkor beszélhetünk erős kapcsoltról, ha 0,7 feletti az érték, 0,2 alatt pedig elhanyagolható a kapcsolat.
A pártállás (van/nincs) és a települések gazdálkodására vonatkozó számszerű változók korrelációjának csak korlátozottan van értelme – a leginkább akkor, ha egymással hasonlítjuk össze őket. kattintva.)

A számításba vett változók közül a polgármester pártállása a leggyengébb magyarázó erővel bíró mutatók közé tartozik.^*Persze azért is, mert a pártállás nem egy számszerű változó. Az egy főre jutó önkormányzati kiadások, működési állami támogatások esetében ugyan a fideszes polgármesterek kicsivel jobban teljesítenek, de ez egyáltalán nem erős összefüggés.

A fejlesztési támogatásoknál egy kicsit nagyobb a fideszes polgármesterek előnye, de ebben nagyobb szerepe van, hogy főként közepes vagy nagyobb településeket vezetnek. Az iparűzési adó bevételek esetében is látható, hogy a települések mérete, a cégek árbevétele, a bruttó átlagfizetés sokkal fontosabb, mint a polgármester pártállása.

Az önkormányzatok legtöbb funkcióját – így az oktatási és egészségügyi intézményeket – egyébként is elvették a Fidesz-korszakban, ami miatt arányaiban jóval kevesebb költségvetési támogatásból gazdálkodhatnak. Ez felértékelte az önkormányzatok saját bevételteremtési szerepét. A települések gazdasági fejlettségének sok előre meghatározott oka van (például a korábban megtelepedett iparágak és a földrajzi-történelmi útfüggőség), de azért jelentős szempont a helyi önkormányzat működésének minősége is.

Amelyik polgármester igazán jól végzi a dolgát – pártállástól függetlenül -, annak a települése talán nem is szorul rá az átláthatatlan módon, gyakran korrupt érdekek vagy szimpátiák alapján osztott központi fejlesztési támogatásra, mert ki tudja pótolni a helyi cégek adójából. Sőt, ez a kényszer akár erős ösztönző lehet egy nem fideszes polgármesternek, hogy jobban végezze a dolgát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem sok mindenről dönthet már a főpolgármester-választás győzteseKevesebb mint felére estek Budapest bevételei 2011-hez képest, a 346 milliárdos költségvetés az egyik legalacsonyabb a közép-európai fővárosok mezőnyében.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet helyi iparűzési adó önkormányzati támogatás önkormányzati választások polgármester települések Olvasson tovább a kategóriában