A kormány, úgy tűnik, a lehető legtöbb sportágban szeretne bármi áron nemzetközi sporteseményeket rendezni. Összeszedtük az eddigi jogszabályba és törvénybe foglalt vállalásokat, és ebből kiderül, hogy 2026-ig már odaígértek további 138 milliárd forintot ilyen célokra. Ezek ráadásul csak és kizárólag a licencdíjak és a rendezés költségei, a sok száz milliárdos stadionépítések nincsenek is benne.
A nagy igyekezet azonban számos értelmetlennek és feleslegesnek tűnő eseményhez vezet. A versenyek listáját áttekintve két típusú nemzetközi sporteseményt támogat a magyar állam: aminek nem sok köze van a sporthoz, és ami sem nézőket, sem számottevő nemzetközi figyelmet nem vonz. Az pedig egyáltalán nem lesz meglepő, hogy a jogszabályok alapján nyoma sincs, hogy költség-haszon elemzést, vagy bármilyen kézzel fogható eredményt elvárnának a szervezőktől.
Összegzésünk nem teljes körű, mivel voltak olyan sportesemények is, amelyeket a kormány az egyes sportszövetségeken keresztül támogatott, vagy a minisztériumok, állami cégek is kötöttek támogatási vagy szponzorációs szerződéseket – ezeknek nincs nyoma a költségvetésben. Tehát az így összeállított lista egy alsó küszöbérték, ennél csak több közpénz mehet el sporteseményekre.
2014 és 2020 között a magyar állam legalább 207 milliárdokat költ közvetlenül sportversenyek rendezésére.
De nem lesz leállás később sem. Számos esemény költségeit már 2026-ig garantálták, és több pályázat folyamatban van. Az alábbi ábránk azt mutatja, hogyan szálltak el a sportversenyek rendezési költségei az elmúlt években.
A 2020 utáni visszaesés csak annak köszönhető, hogy sok versenynek még nem áll rendelkezésre a költségvetése, vagy nem született még végleges döntés a támogatásról. A vizes vb a 2017-ben csillagászati, 84 milliárdos magasságba emelte a versenyrendezési költségeket, de a 2019-es és 2020-as 35-35 milliárd is sokszorosa a korábbi évekének.
És hogy mennyire sok az évi 35 milliárd forint? A költségvetés idei évre tervezett 14 ezer milliárd forintjához képest nem tűnik soknak. De az államnak rengeteg területen kell költenie, és számos, valóban fontos dologra ennyi sem jut. A családok támogatását szóban fontosnak tartó kormányzat például 2019-ben 36 milliárdot szán a bölcsődék működtetésére a teljes országban. Szociális segélyezésre 35 milliárdot terveznek idén elkölteni.
Az egyes támogatott sportok toplistáját olyan sportok vezetik, amiknek nincs is sok köze a mozgáshoz és az egészséges élethez: a legtöbbet szennyező motorsportokra költ az állam, élen a Froma-1-el. Arról, hogy a tetemes állami támogatás milyen zavaros körülmények között kerül egy osztrák céghez, korábbi cikkünkben írtunk.
Az úszás került a második helyre, köszönhetően a méregdrága 2017-es vb-nek. Ennek az volt a különlegessége, hogy a rendezés idején nem nőtt a turisták száma, hanem csökkent. Külföldi fizető néző alig-alig tévedt a versenyre, a csillagászati, 130 milliárd körüli összköltséghez 800 milliós bevétel társult – annak a nagy részét is magyar szurkolók fizették. Gyűjtésünknél a Duna Aréna költségén felüli kiadásokat vettük rendezési költségnek. Az új vb-t 2027-ben rendezi Magyarország, várhatóan ez is jóval többe kerül majd 50 milliárd forintnál.
A 2023-as atlétikai vb költségeit itt nem is tudtuk figyelembe venni. Ennek rendezési jogát már elnyertük, de a költségek még nem ismeretek. Ennek szervezése is sok tízmilliárdos tétel lesz várhatóan, de ehhez kapcsolódóan az olimpiainak szánt stadiont is megépítik az olimpiai helyszínen, várhatóan ez is egy százmilliárdot messze meghaladó projekt lesz. Mindezek alapján nem hogy csökkenni, várhatóan alaposan növekedni fognak a sportversenyek költségei a közeljövőben.
A táblázatot böngészve az tűnhet fel, hogy ha valaki a kormánytól az Európa-bajnokság vagy világbajnokság szavakkal megy pénzt kérni, az kap. Hiszen a robotikai világdöntőként hívott World Robot Olympiad 2,4 milliárdos támogatása mutatja, hogy költség-haszon elemzés, vagy csak a józan logika nem számít, hogy mire és mennyit adnak.
Egészen elképesztő a Giro d’Italia kerékpárverseny magyarországi 3 napjának 7,8 milliárdos ára. Ez az összeg már csak azért is irreálisan magas, mert például kerékpárút fenntartásra 2019-ban összesen egy milliárd forintot szánnak, az országos kerékpárutak fejlesztésére pedig 10,9 milliárdot. Mivel egy kilométer kerékpárút az elmúlt években 50 millió forintból kijött*4200 km kerékpárutat építettek 200 milliárd eu-s forrásból a 2014-2020-as időszakban, a Giro árából 156 km kerékpárutat lehetne építeni, ami gyakorlatilag a Balaton-Budapest távolság. Nem kell sokat magyarázni, hogy ennek mennyivel nagyobb sportértéke lenne, nem mellesleg a kerékpáros turizmus fejlesztésére is nagyságrendekkel nagyobb hatása lenne (más kérdés, hogy a 110 kilométeres útnál jóval magasabb, 27 milliárdos költséggel tervez a kormány).
A sportértéke és a látogatottsága is igen kérdéses több eseménynek, a V4 E-sport fesztivál például egy videojáték verseny, ehhez ez is kap 2 milliárd forintot az adófizetőktől. A sportolást a zászlajára tűző kormány érthetetlen, miért támogat ilyen jelentős összeggel egy olyan eseményt, ami az aktív sportok helyett éppen hogy a képernyők elé ülteti a fiatalokat.
Az idén ősszel Budapesten zajló World Urban Games is 3 milliárd forintba került. Ez olyan kevés érdeklődést vált ki, hogy még csak jegyet sem szedtek, ingyenesen látogatható. (Viszont Orbán Viktor fotózkodhatott a teraszán a versenyre látogató egykori orosz rúdugróval, Jelena Iszinbajevával.)
Végül pedig azt is mutatjuk, hogy 2014 óta az egyes sportesemények éves támogatása hogyan alakult:
Hiába vonták vissza a lakossági tiltakozás miatt az olimpiai pályázat ötletét, a kormány látványosan megy tovább a korábbi úton. Az olimpiához szükséges létesítmények közül a drágábbakat már gyakorlatilag mind megépítették.
A 2015-ben készült budapesti olimpiai megvalósíthatósági tanulmány szerint a világverseny megrendezése 169 milliárd forintba kerülne akkori árakon. Az infrastruktúra fejlesztésre persze jóval többet kellene költeni, azzal együtt már 774 milliárdra becsülték a projektet. Az árak azóta nőttek is, és a magyarországi sport- és infrastruktúra fejlesztések szinte kötelező jelentős drágulása mellet ez borítékolhatóan a sokszorosára is nőne, ha valóban belevágna az ország.
Az összehasonlítás azonban azért fontos, mert Magyarország már olyan sok pénzt ölt főként érdektelen világversenyek rendezésébe, hogy öt év alatt egy olimpiai szervezés árát fizeti ki a magyar állam. Az olimpia rendezés garantált pénzügyi veszteség egy országnak, ennek alapos szakirodalma van. Az azonban igaz, hogy egy ilyen versenyt rendező várost megjegyeznek a világban. De a robot, e-sport, a csak kevesek által követett rétegsportok és a néhány napos Giro d’Italia szakaszokkal ez sem lesz meg, hiába költünk rájuk egy olimpiányi pénzt.
Közélet
Fontos