Már hazánkban sem ritkaság, hogy este nem valamelyik tévécsatorna műsora elé ül le a család, hanem az okostévén, esetleg a nem annyira okos lapostévére kötött számítógépen nézi a filmet, sorozatot. Nálunk egyelőre két jelentősebb piaci szereplő, a Netflix és az HBO GO versenyez a nézők kegyeiért, de feljövőben van az Amazon saját szolgáltatása, a Prime is. Mellettük viszont még legalább két nagyon nagy és egy közepesen nagy szereplő is éledezni látszik, nem beszélve a megannyi kisebb, tematikus streaming oldalról és szolgáltatásról.

Hát én immár mit válasszak?

A Magyarországon elérhető fenti hármasból jelenleg a Netflix a legdrágább, még az alapszintű csomagért is havi 9 dollárt, azaz közel 2700 forintot kell fizetni. Ezért ráadásul még nem jár a Full HD felbontás sem, meg kell elégedni a hagyományos minőséggel. Nem véletlen, hogy ennél jóval népszerűbb a szolgáltató standard elnevezésű csomagja, amely a közelmúltban végrehajtott áremelés nyomán havi 13 dolláros, azaz majdnem 3900 forintos tételt jelent. Ezért cserébe már Full HD felbontásban és akár egyszerre két készüléken is élvezhetjük a filmeket és sorozatokat.

Az HBO GO és az Amazon Prime nagyjából egy ligában játszik, előbbinél 1490, utóbbinál 1390 forintba kerül egy-egy hónap. Igaz, azok a kábeltévés előfizetők, akiknek a csomagjában szerepel az HBO, az online felületen ingyenesen nézhetik a tartalmakat, csupán regisztrálniuk kell.

Ezek csak a száraz anyagiak, a választás sok esetben viszont azon múlik, hogy milyen filmeket és sorozatokat lehet elérni egy-egy felületen. Innentől válik érdekessé a dolog, hiszen az HBO például értelemszerűen a saját tartalmait kínálja, míg az Amazon és a Netflix a saját gyártás mellett komoly összegeket fordít más stúdiók alkotásainak licencdíjára is. Ha valaki mindhárom szolgáltatónál talál kedvére valót, közel hétezer forintot kell elköltenie.

A bőség zavara még nagyobb lesz

Már a fenti hármas kínálatát elnézve is könnyű zavarba jönni. Nehéz pontosan megtippelni, hogy mennyi tartalom érhető el az egyes felületeken, de álljon itt egy év eleji adat, ami segít kontextusba helyezni, hogy milyen hatalmas mennyiségről van szó. A Quartz.com saját becslése szerint a Netflix csak 2018-ban 1500 órányi saját tartalmat töltött fel az oldalra, és akkor még nem beszéltünk a külön megvásárolt filmekről és sorozatokról. A becslést az is nehezíti, hogy a szolgáltató kínálata nem állandó, bizonyos alkotások csak időszakosan érhetőek el a nézők számára.

Egy biztos: a streaming már most is elképesztően nagy biznisz, és tovább fog nőni. A Netflix például már most is több mint 150 millió előfizetővel büszkélkedhet, de nem kell szégyenkeznie az HBO GÓ-nak sem, mert bár a cég pontos számot nem közöl, kis túlzással kijelenthető, hogy potenciálisan 140 millió előfizetőt ér el. Az Amazon Prime a Consumer Intelligence Research Partners (CIRP) felmérése szerint hasonló liga: bár pontos számot nem közöltek, az biztos, hogy idén év elején csak az Egyesült Államokban több mint százmillió ember használta a szolgáltatást.

Ha mindez nem lenne elég, két hasonló kaliberű piaci szereplő körvonalai látszódnak már a horizonton. Az ősszel induló Disney+ a Disney-birodalom legújabb zászlóshajója lehet, amellyel ráadásul alaposan feladja a leckét a konkurenseknek. A Disney ugyanis olyan franchise-ok tulajdonosa, mint a Star Wars-filmek vagy a Marvel moziuniverzum. Míg cikkünk írásának pillanatában például a Netflixen elérhető több is ezek közül a filmek közül, a Disney+ indulásával ez várhatóan megszűnik – hogy azonnal vagy bizonyos idő elteltével, egyelőre nem ismert. Így azok, akik eddig a már meglévő előfizetésükkel nézték ezeket a filmeket, bizonyára új felhasználói fiók megnyitására kényszerülnek. És még nem beszéltünk a kisgyerekes szülőkről, akik gyaníthatóan minden így elköltött fillérre kiváló befektetésként tekintenek majd, ha a gyerekek szórakoztatásáról van szó.

A másik nagy játékos az Apple lehet, amely kissé kilóg ebből a sorból, hiszen legfőbb célja, hogy a hardvereihez kösse a felhasználókat. A szintén ősszel startoló Apple TV+ streamingszolgáltatás a most elérhető tájékoztatás szerint elsősorban saját gyártású tartalmakat kínál majd. Hatalmas előnye a világszerte forgalomban lévő százmilliónyi Apple-eszközön való azonnali megjelenés lehet, illetve az, hogy a cég feneketlen bankszámlájának segítségével olyan sztárokat tudott leigazolni, mint például az USA első számú talkshow-háziasszonya, Oprah Winfrey. Igaz, azt kikötötték, hogy erőszakos, illetve szexuális tartalmaknak nem lesz helyük a kínálatban. Persze eközben a konkurencia sem tétlenkedik, a Netflix tavaly szerződtette le Barack és Michelle Obama produkciós cégét, míg az HBO szintén komoly összegeket fektet be olyan címek megszerzésébe, mint a Jóbarátok vagy a legendás Doctor Who sorozat.

Ráadásul itt, Kelet-Közép-Európában még viszonylag szegényes a piac, hiszen nálunk nem érhetőek el olyan cégek szolgáltatásai, mint a tengerentúlon vígan megélő Hulu vagy Roku, de például az – Amazon-birodalomhoz tartozó – IMDB által kínált Freedive sem. A szuperhősös filmek rajongóinak is be kell érniük a Marvel alkotásaival, mivel a konkurens DC-nek ugyan van egy teljesen saját streamingszolgáltatása, a DC Universe, ám az egyelőre szintén csak az USA területéről – illetve amerikai VPN szervereken keresztül – érhető el. Bár még el sem indult, nem árt a fél szemünket rajta tartani a Quibi nevű szolgáltatón sem, amelynek gyökereit valahol Hollywood és a Szilícium-völgy találkozásánál kell keresni. Egyelőre nem sokat tudni az álomgyári veterán Jeffrey Katzenberg által gründolt cég kínálatáról, legfeljebb annyit, hogy ők elsősorban az okostelefonos felhasználókat célozzák meg, rövidebb, de annál exkluzívabb tartalmaikkal.

Mi lesz még itt?

Mint látható, kínálatból már most sincs hiány, a kérdés azonban inkább az, hogy a nézők mihez kezdenek ennyi lehetőséggel.

„Mindenki arról beszél, hogy mennyit költünk tartalmakra. Azonban fogyasztóként már sokszor most is úgy érezheti az ember, hogy túl nagy kínálatból kell választani, viszont korlátozott idő áll rendelkezésünkre az ilyen típusú média fogyasztására”

– magyarázta a Wirednek nyilatkozva Dan Rayburn, a Frost & Sullivan piackutató cég médiaelemzője. Eddig ráadásul csak a nagy piaci szereplőkről volt szó, pedig az iparági szakemberek és trendfigyelők egyetértenek abban, hogy még bőven nincs vége a streamingszolgáltatók megjelenésének. A nagyok ugyanis a tömegekre céloznak, így viszont értékes piaci rés nyílik a kisebb, tematikus szolgáltatók előtt.

„A műsorkínálat bősége és a kisebb közönségek célzott elérése lehetővé teszi, hogy jóval szélesebb palettáról válasszunk” – mondta Amanda Lotz, a Michigani Egyetem médiakutatással foglalkozó professzora. Ennek azonban az az ára, hogy megszűnhetnek az olyan kulturális referenciapontok, amelyek összekötnek minket másokkal.

Hogy miért? „Reálisan nézve a helyzetet, valószínűtlen, hogy a fogyasztók két-három előfizetésnél többet vennének igénybe” – magyarázta Rayburn. Vagyis lényegében senki sem éri majd el a teljes kínálatot.

„Ha ez a trend folytatódik, a társadalmak kulturális alapjai töredezetté válhatnak” – figyelmeztetett Jennifer Holt, a Kaliforniai Egyetem médiatudományi tanszékének professzora. Hozzátette:

„persze ennek megvan az az előnye, hogy nagyobb közönséget érhetnek el olyan témák és nézőpontok, amelyek kevésbé szerepelnek a fősodorban. De paradox módon az a helyzet fog előállni, hogy éppen ezeket a műsorokat nehezebb lesz megtalálni és elérni. A hetvenes-nyolcvanas években még mindenki tudta, hogy a kedvenc műsorait melyik csatornán vetítik, a streamingszolgáltatások elszaporodásával ez viszont ködbe vész majd.”

Mit hoz a jövő?

A Datafloq adatelemzéssel foglalkozó piackutató cég előrejelzése szerint, ha a fenti trend folytatódik, kegyetlen konkurenciaharc várható a már amúgy is eléggé felosztott piacon. A nagy kérdés pedig az lesz, hogy a fogyasztók mire szavaznak majd: több szolgáltatónak is fizetnek vagy lecövekelnek valamelyik kedvencük mellett? A cégek szempontjából pedig az a kérdés, hogy milyen konstrukciókkal, ajánlatokkal tudják magukhoz édesgetni a nézőket.

Nem valószínű, hogy az árverseny döntene, épp ellenkezőleg. A Datafloq elemzői ugyanis arra számítanak, hogy

a szolgáltatók árai emelkedni fognak a jövőben.

A Netflix már végre is hajtotta az első emelését, és minden bizonnyal nem az utolsót, mivel az eddigi tapasztalatok szerint a nézők hajlandóak fizetni a jó minőségű tartalmakért. Ezért cserébe azonban a szolgáltatóknak olyan extrákat is hozniuk kell, mint például a 4K vagy magasabb felbontás, illetve a rendszeres tartalomfrissítés. Mindkét tétel óriási összegeket tud felemészteni, így ez hatékonyan megszűrheti majd a mezőnyt, természetesen a globális megacégek javára.

A kábelszolgáltatóknak sem lesz könnyű dolguk, ha tartani akarják a lépést a streaming óriásaival. Ennek következtében pedig távolról sem elképzelhetetlen, hogy a mai tévészolgáltató cégek idővel maguk is megjelennek a streaming piacán. Bár az on-demand műsorszórás már ma is elérhető a set top boxokon, okostévéken keresztül, ezeknek a cégeknek fel kell készülniük a fogyasztók következő generációjának érkezésére, akik közül sokan már hallani sem akarnak kábeltévé-előfizetésről.

Hibrid modellek megjelenése is várható, amikor bizonyos szolgáltatásokkal egy csomagban kínálják majd a streaminghozzáféréseket. Ez lehet internet-előfizetés, hardvervásárlás, applikációletöltés, de voltaképpen bármi más is, hiszen a streaminghez csupán internet-hozzáférésre és egy képernyőre van szükség. Csak győzzük eldönteni, hogy mit, mikor és hol szeretnénk nézni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegéri lemondani a kábeltévé-előfizetést?Az amerikaiak 35 százalékának már nincs kábeltévé-előfizetése, itthon azonban még nem olyan egyértelmű, hogy jó döntés csak a streamingszolgáltatókra hagyatkozni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech amazon prime hbo go kábeltévé netflix streaming Olvasson tovább a kategóriában