Elég jó esély van rá, hogy a 2027-es budapesti vizes világbajnokságot nem a tavalyelőtti vébére 43 milliárd forintból felhúzott Duna Arénában rendezik meg. Ennek ellenére még igaz lehet az, amit a magyar pályázati csapatot vezető Fürjes Balázs kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sporteseményekért felelős államtitkár vasárnap a Nemzeti Sportnak mondott, jelesül, hogy nem lesz szükség az eseményhez nagyberuházásra. A kérdés persze, hogy mit tartunk nagyberuházásnak. Többmilliárdos projektből ugyanis biztosan több is lesz, a vb költségei pedig a korábbi tapasztalatok alapján nem valószínű, hogy 50 milliárd alatt megállnak.
A pályázathoz közel állók körében egyébként
az újabb magyar siker nem okozott különösebben nagy meglepetést.
Bár az eredményt csak most vasárnap hirdették ki a dél-koreai világbajnokság helyszínén, az ügyre jobban rálátók már hetekkel korábban biztosra vették, hogy a 2025-ös és a 2027-es esemény közül az egyiket Budapest kapja. Végül utóbbi lett a magyar fővárosé, hat év múlva Kazanyban lesz a vb. Az orosz város szintén tíz év után visszatérő helyszín, hiszen 2015-ben is ők adhattak otthont a rendezvénynek.
A pályázás kimenetele azonban csak az utolsó hetekben volt ennyire egyértelmű, fél éve még elég sokesélyesként indult a verseny. A pályázati szakasznak hét ország*Az Egyesült Államok, Ausztrália, Szerbia, Ukrajna, Kína, Oroszország, Magyarország. vágott neki, és elég komoly sportdiplomáciai harcok voltak a rendezési jogokért, nagyon erős lobbitevékenység zajlott a háttérben. Nem véletlenül emelte ki Fürjes a már idézett interjúban Gyárfás Tamás szerepét. Úgy tudjuk, Gyárfás – az itthoni rendőrségi ügyei ellenére – a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) végrehajtó bizottságának tagjaként a háttérben tényleg segítette a magyar pályázatot.
Ami valamiért nagyon fontos volt a kormányzatnak. A 2017-es – rendkívül látványos korrupciót hozó – vb igencsak elhasználta itthon a „vizes világbajnokság” kifejezést mint brandet, az illetékes fideszes körökben mégis ragaszkodtak az újabb pályázathoz, és nagyon sokat tettek azért, hogy el is nyerjük a rendezés jogát.
Pedig az egyébként kifele (a nézők és a nemzetközi szövetség irányába) valóban sikeres vb hazai botrányai a kormányzati politikusok egy részét is zavarták. Egyesek szerint ezeknek is szerepe volt abban, hogy az eseményt is felügyelő Seszták Miklós fejlesztési minisztert kivágták a kormányból, és a világbajnokság kommunikációján minimális munkával és még kevesebb eredménnyel bődületesen sokat kaszáló Kuna Tibor bukásában is szerepet játszhattak a balhék.
Mindenesetre épp az előző vb kiadásaiból elég könnyen lehet számszerűsíteni, hogy mennyibe is kerülhet a következő rendezés. A 2017-es eseményre végül mindennel együtt kicsit több mint 107 milliárd forintot költöttek. A fejlesztések között elég sok volt azonban a hosszabb távú beruházás, amit így egy újbóli rendezés esetén nem kell ismét megvalósítani.
Számításaink szerint azonban 42 milliárd így is olyan dolgokra ment el, amelyeket 2027-ben is ki kell majd fizetni. Ezek közül a legnagyobb tételek azok a beruházások, amelyeket ugyan a tavalyelőtti világbajnokságra is megcsináltak, de aztán el is bontottak. A szinkronúszó-versenyek városligeti helyszínének kialakítása például közel 5,4 milliárd forintba került, a Parlamenttel szemben felállított óriás ugrótorony pedig durván 3,2 milliárdba. Utóbbinál különösen szembetűnő volt a túlárazás, ráadásul szó volt arról, hogy a 2 milliárdból kialakított talapzatot a Dunában hagyják, végül azonban ezt is elbontották.
Már ebből is látszik, hogy ha – amint Fürjes Balázs fogalmazott – nagyberuházásokra nem is lesz szükség, többmilliárdos fejlesztésekre igen. Ráadásul hiába vannak, illetve lesznek meg a főbb helyszínek – amire az államtitkár vélhetően a nagyberuházást értette – 2027-re, ezeken is nagyon komoly átalakításokat kell végrehajtani. A tavalyelőtti világbajnokság úszószámainak otthont adó Duna Aréna lelátójának nagy részét például visszabontották, márpedig ezt újraépíteni masszívan milliárdos tétel.
Erre pedig még akkor is szükség lehet, ha ezúttal itt mondjuk csak a vízilabdameccseket játsszák, és az úszóversenyek máshol kapnak helyet, vagy épp fordítva. Ugyanis még az sem elképzelhetetlen, hogy a 2027-es vb egyes versenyei abban a multifunkcionális csarnokban lesznek, amely a 2022-es, szintén budapesti rendezésű kézilabda Európa-bajnokságra készül. Ehhez persze ezt a létesítményt is komolyan át kell alakítani, építeni kell bele például egy ideiglenes medencét, ami szintén nem olcsó mulatság. Az ilyen megoldások egyébként egyre gyakoribbak: a mostani vb-n, Kvangdzsuiban például a vízilabda-meccseket a helyi Nambu Egyetem focipályáján kialakított medencében játsszák.
Mindent egybevéve így szinte biztos, hogy
a 2027-es vb költségei még a 2017-es világbajnokságra jellemzőnél sokkal kevesebb korrupcióval is elérhetik majd az 50 milliárd forintot.
Arról még nagyon korai lenne beszélni, hogy a szervezést kire bízzák, de a jelenlegi rendszert látva jó eséllyel erre is egy külön céget hoznak majd létre. Ez persze addig sokat változhat, már csak azért is, mert 2027-ig még két parlamenti ciklus van. Mindenesetre egyelőre még az előző vb szervezőjét sem sikerült leépíteni, sőt minden korábbi híresztelés ellenére a Bp2017 Kft.-nél így két évvel a világbajnokság után is még mindig több mint harminc ember dolgozik.
A finoman szólva sem túl transzparensen működő vállalat tavaly bő féléves késéssel adta le beszámolóját a vb évéről, a 2018-as esztendőről pedig még nem sikerült beszámolniuk, hiába telt le a törvényi határidő közel két hónapja. A társaság ellen az idén eddig három végrehajtást jegyeztek be, a legutóbbit július 10-én. Ezek közül az egyiket a 24.hu indította, miután a társaság a jogerős bírósági ítélet ellenére sem adta ki a lap által kért szerződéseket, közérdekű adatokat.
Közélet
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Rejtélyes közvetítőnek is csurran-cseppen az ezermilliárdos orosz-magyar olajbizniszből
A magyarországi orosz olajimport számottevő része egy olyan közvetítő cégen keresztül érkezett, amely rendre Mol-közeli ügyletekben tűnt fel.
Fontos
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
