Az organikus élelmiszerek nagyobb termőterületet igényelnek, és ez gyakran erdőirtáshoz vezet. A géntechnológiával nemesített rezisztens fajták segítenék a vegyszerhasználat mellőzését, de sajnos ezeket élesen szembeállítják az organikus gazdálkodással, ami nem szakmai, hanem üzleti döntés – mondja Dudits Dénes agrármérnök, akadémikus.

– Magyarországon az emberek jelentős része elutasítja, hogy olyan élelmiszereket forgalmazzanak, amelyek génmódosított növényi vagy állati alapanyagokból (GMO) készülnek. Úgy gondolják, hogy ez már olyan fokú beavatkozás a természetes folyamatokba, amely veszélyeket hordoz. Mi a különbség biológiai értelemben egy génmódosított kukorica vagy szója és egy GMO-mentes verzió között?

– A GMO az angol „Genetically Modified Organism” szóösszetétel kezdőbetűiből áll, ami magyarul ”genetikailag módosított szervezetet” jelent. 

A mai mezőgazdaságban és élelmiszerpiacon nincs „GMO-mentes verzió”, mivel minden termesztett növényfajtánk vagy tenyésztett állatunk valamilyen genetikai módosítás eredménye, legyen az keresztezés, szelekció vagy éppen mutáció.

A helyes megjelölés az lenne, ha géntechnológiával vs. hagyományos módon nemesített növényekről, állatokról beszélnénk. A géntechnológiával történő nemesítés lehetővé teszi, hogy a tulajdonságokat nem csak a saját, hanem idegen fajból származó génekkel javítsuk (transzgenikus növények). Természetesen ilyen génátvitel lehetséges hagyományos fajkeresztezéssel is, de ez hosszadalmas és számos nem kívánt tulajdonság is megjelenhet az utódokban.

Mondvacsinált a „mesterséges” és „természetes” folyamatok szétválasztása, különösen a pontos definiálás hiányában.

Az biztos, hogy az agrártevékenység a biológiai folyamatokat az emberi szükségletek kielégítése érdekében mesterséges rendszerben hasznosítja, azért, hogy hét milliárd embert tápláljon.

– Egy hal génje például magától sosem kerülne be mondjuk egy gabonába, de ha ezt az ember képes megtenni, akkor nem félő, hogy nem tudjuk megjósolni, milyen változásokat indítunk be?

– Ez ugyan egy extrém példa, de ám legyen. Több próbálkozás történt, hogy a tengeri halak úgynevezett jegesedést gátló fehérjéinek génjeit beépítsék olyan növényekbe, mint a tavaszi búza, a burgonya, és ezzel érjenek el fagyérzékenység csökkenést. Ezeknek a transzgenikus növényeknek egy Celsius-fokkal javult a fagytűrése. Természetesen mind a kutatási fázisban, mind az engedélyezési fázisban nem jósláson alapszik a hatások értékelése. A GM-növényeket nagyon sokoldalúan tanulmányozzák és az európai élelmiszerbiztonsági hatóság (EFSA) csak olyan termékeket enged forgalmazni, amelyek nem jelentenek nagyobb kockázatot, mint a hagyományos élelmiszerek. Így importálhat Magyarország évente 600 ezer tonna GM-szóját, amit nemcsak takarmányként használunk fel, de az élelmiszereinkben is megtalálható évek óta, minden baj nélkül.

– A haszonnövényeknél melyek a génmódosítás leggyakoribb céljai?

– A kukoricának 23 ezer génje van, és ezek zöme a gazda számára fontos tulajdonságot határoz meg. A kutatás és fejlesztés nyilván azokra a génkombinációkra koncentrál, amelyek a termésbiztonságot növelhetik. Nincs olyan növényi betegség, amivel szemben génbeépítéssel ne alakítottak volna ki rezisztenciát. Igen elterjedtek a gyomirtószernek ellenálló GM növények. Példaként a Basta gyomirtószer-rezisztens Liberty Link kukoricahibrideket említeném, amelyeket egy közös, magyar-német szabadalom alapján fejlesztettek ki, és 20 millió hektáron termesztik Amerikában. Manapság sok szó esik a klímaváltozásról. Biztosak lehetünk abban, hogy a GM-növények sokban segíthetik a kedvezőtlen hatások mérséklését. A felmelegedés és az aszály hatásait már napjainkban is tapasztalhatjuk. Ezért lehetne jelentősége például annak a szárazságtűrő búzának, amit a Gabonakutató Non-Profit Kft. és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai hoztak létre egy lucernagén búzába történő beépítésével. Mint az ábrán látható, a GM búzák kalászolnak alacsony talajnedvesség mellett, míg a transzgén nélküli növények csököttek.

A talaj csökkentett víztartalmát (20%) a lucerna aldóz- reduktáz gént kifejező GM búzanövények (AKR 284) kisebb károsodással tudják elviselni.

A bemutatott növényeket üvegházi kísérletben vizsgáltuk. Fontos lenne a szabadföldi értékelés, amit idehaza a GMO-ellenesség miatt nem lehetett megcsinálni. Ezért az előállítók egy francia céggel kötöttek szerződést, amely Amerikában értékeli ezeket a növényeket. Persze jó haszon reményében.

– Milyen hatékonysággal érjük el a génmódosítások céljait manapság?

– Nem nehéz megállapítani, hogy a géntechnológiával történő nemesítés hatékonyabb, és precízebb, mint a hagyományos módszerekkel történő fajtaelőállítás. A GM-kukoricánál több a termés, visszaesik a csőkárosodás , mint azt az alábbi ábra is mutatja.

A GM kukoricák agronómiai, környezeti és toxikológiai hatása 21 év szántóföldi adatainak értékelése alapján. Jelentősen kisebb a csőkárosodás és a termés 10-25%-al is több lehet.

– Ha megváltoztatjuk egy haszonnövény génállományát, akkor megváltoztatjuk az általa előállított fehérjék készletét is?

– Minden fajtaelőállítási művelet megváltoztatja a növények génállományát a gének ezreit érintően. A géntechnológiai beavatkozás viszont csak egyetlen gén fehérjét érint. Ezért lehet vele jól célzott hatásokat elérni, mint például gluténmentes búzát létrehozni génszerkesztéssel. De lehet jobb a növény zsírsavösszetétele is, több telítetlen zsírsavat tartalmazhat például a szója. Nyilván csak kedvező hatások elérése a cél. Ilyen lehet a rostgazdag növényi táplálék. Talán a legismertebb az „aranyrizs”, amellyel sok ember vakságát, halálát lehetne megelőzni. Ezek a növények több béta-karotint szintetizálnak, ami az A-vitamin hiányt meg tudja szüntetni. Bár sok év késéssel, ma már termeszthetők ilyen rizs növények.

– Ha egy állat GMO-takarmányt kap, akkor a húsa eltérő összetételű vagy minőségű lesz?

– A takarmányként elfogyasztott GM szója fehérjéi (az összes, nem csak a beépített gén terméke) aminosavakra bomlanak, és ezekből építi fel az állat a saját fehérjéit. Tehát amikor rántott húst fogyasztunk, akkor disznóhúst és nem szójafehérjét eszünk.

– Mekkora most a világ haszonnövény-termesztésében a GMO aránya?

– Amennyiben 2016-ban 185,1 millió hektáron termesztettek GM növényt, ez 3-4 százalékos részesedést jelent világ termőterületéből.

– A glifozát nevű gyomirtóval szemben nagy az ellenállás világszerte, sokan állítják, hogy a GMO termesztésnél nő a felhasznált glifozát mennyisége, ez bekerülhet az élelmiszerláncba, és betegségeket okozhat.

– Mivel (elsősorban Amerikában) megjelentek a glifozátrezisztens gyomok, a farmereknek technológiát kellett váltaniuk. Így kerültek előtérbe az említett, Basta gyomírtószerrel szemben ellenálló hibridek. A glifozátot a talaj mikroorganizmusai lebontják, a felezési ideje 45 nap. Hat hónapon belül a hatóanyag 90 százaléka természetes anyagokká alakul át (szén-dioxiddá, ammóniává, foszfátokká, glioxalátokká).

– A fejlett világban óriási trend a bio/organikusan termesztett alapanyagokhoz való ragaszkodás, a vásárlók jóval többet hajlandóak fizetni ezekért a termékekért. Az organikus termesztés mennyivel növeli meg a szükséges földterületet?

– Mivel a biogazdálkodás kisebb terméshozamot biztosít, nő a területigény. Az alábbi ábrán látható, hogy az eddig használt módszerekkel elért terméshez (1.0) viszonyítva az organikus növénytermesztés a terméshozam milyen mértékű csökkenésével (20-35 százalék) jár. A széna és a szálastakarmány esetében viszont adhat termésnövekedést.

Az eddig használt módszerekkel elért terméshez (1.0) viszonyítva az organikus növénytermesztés a terméshozam csökkenésével jár, míg a széna és szálastakarmány esetében adhat termésnövekedést.

– Mindezek fényében melyik a környezettudatos hozzáállás, a GMO vagy az organikus élelmiszer-alapanyag választása?

– A biodivat nem igazán felel meg a környezettudatosságnak, hiszen a kisebb termés nagyobb területen állítható elő. A többlet földet gyakran az erdők rovására biztosítják. A klímaváltozás hatásai még élezhetik is a helyzetet.

Sajnos az organikus gazdálkodást élesen szembeállítják a géntechnológiával. Ez üzleti és nem szakmai döntés, hiszen éppen a géntechnológiával nemesített rezisztens fajták segítenék a vegyszerhasználat mellőzését.

– Ha bemegyünk egy magyar élelmiszer áruházba, hol találkozhatunk GMO termékekkel?

– A GM szóját tartalmazó húsáruknál.

– Mivel Magyarországon tilos GM-növényeket termeszteni, van-e praktikus értelme az ezirányú tudományos munkáknak, kísérleteknek (a tudományos eredmények publikálása mellett)?

– A GM-növények termesztésének tiltása ellentétes a gazdák érdekeivel. Politikai döntés, ami kárt okoz. Nehezíti a környezetvédelem eredményességét, és versenyképesség csökkenéshez vezet.

Magyarországon 3,5 tonnával kevesebb kukorica terem hektáronként, mint az Egyesült Államokban. Ebben a lemaradásban lehet egy tényező a GM-hibridek tiltása.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet bio élelmiszer Dudits Dénes élelmiszer géntechnológia GMO interjú mezőgazdaság organikus gazdálkodás Olvasson tovább a kategóriában