Manapság egy ember átlagosan hetente 5 gramm műanyagot nyel le, amely egy bankkártya tömegével egyezik meg – állítja a Természetvédelmi Világalap (WWF) új tanulmánya. Az évente 250 grammra, azaz negyed kilóra rúgó mennyiség körülbelül 100 ezer, 1 milliméternél kisebb darabkából jön össze. Ezek 90 százalékát ivóvízzel – palackozottal és csapból jövővel egyaránt – fogyasztjuk el, míg a maradékot leginkább sörrel, sóval és kagylóval.
Az adatokat az ausztráliai Newcastle-i Egyetem kutatói állították össze, akik több mint 50 témába vágó kutatást tekintettek át. Azt találták, hogy a világ átlagában egy ember hetente akár 1769 műanyag darabkát fogyaszt el a vízzel, 182-t kagylóval, 11-et sóval és 10-et sörrel. Európában a csapvíz 72 százaléka tartalmaz műanyagot, fél literenként majdnem két darab mikroszkopikus szálat – írja a kutatás eredményeit ismertető Telegraph.
A műanyagok emberi szervezetre gyakorolt hatásáról még nem sokat tudni, de vannak olyan kutatási eredmények, amelyek arra utalnak, hogy bizonyos szint felett a mikroszkopikus méretű műanyag szálak légúti gyulladást okoznak. Bizonyos típusú műanyagok olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyek befolyásolják a termékenységet, valamint genetikai mutációkat és rákot okozhatnak.
Az ötvenes évek óta a műanyaggyártás a kétszázszorosára nőtt a világban, 2000 óta az éves növekedési ütem négy százalék. A műanyagok harmada a természetben végzi, ezen belül nyolc millió tonna a tengerekben. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor 2050-re az óceánokban nagyobb tömegben lesz műanyag, mint hal. Ezek a hulladékok sokféle módon keserítik meg az állatok életét, évről-évre egyre több tengeri és part menti állat pusztul el a lenyelt vagy a testük köré tekeredett műanyagok miatt.
Az elmúlt néhány hét, hónap hírei alapján végképp bizonyossá vált, hogy a műanyagok már mindenhova eljutottak, ugyanúgy megtalálhatók a Föld legmélyebb pontján (a Mariana-árokban), mint a Pireneusok franciaországi csúcsain és a Jeges-tenger jégmezőin. A Földközi-tenger kiemelkedően magas műanyag-szennyezettségével a napokban a WWF is foglalkozott.
Frissítés: a WWF közleményt adott ki a témában, amelyben a magyarországi helyzetre is kitér. Eszerint az eddig vizsgált hazai folyók közül a Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot. A Dunában két mérést végeztek, és egy köbméterben 50 műanyagrészecskét találtak – az eddigi magyarországi mérések közül ez a legnagyobb érték, ráadásul a Budapest alatti szakaszon a koncentráció emelkedett. A Dunában a legnagyobb mennyiségben a fogyasztási cikkekhez, csomagolóanyagokhoz felhasznált polietilént, polipropilént és polisztirolt mutatták ki.
A Tiszán a 300 mikrométernél nagyobb műanyagok darabszáma egy köbméter vízben 4,9 volt, a Tisza-tóból származó mintában 23,1 részecskét találtak. Az Ipoly egy köbméter vizében 1,7 részecskét mértek. A viszonylag alacsony mikroműanyagszint vélhetően annak köszönhető, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. A Rábában már jóval több, köbméterenként 12,1 mikroműanyag-részecskét mutattak ki, ami akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet.
Élet
Már egészen messziről is átjárnak a magyarok Szlovákiába élelmiszerért
Tényleg megéri 80-100 kilométerről rendszeresen kijárni cigiért, sörért, sajtért és sok minden másért? Egyre többen gondolják úgy, hogy igen.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Fontos
Nem a Gazprommal lesz a politikai haszonszerzés eszköze a Fradi és a magyar labdarúgás
Mert már régen az. A magyar futballban soha nem alakult ki valódi szponzoráció. A Fidesz hatalomra kerülését követően a baráti pénzeket a politikai motiváció váltotta fel.
Soha nem volt még ilyen enyhe az év eleje Magyarországon
Nemcsak globálisan, Magyarországon is kiugróan magas volt az átlaghőmérséklet 2024 első harmadában. Februárban és márciusban is megdőlt a hőmérsékletrekord.
Átformálta a lakáspiacot a kormány a sok százmilliárdos támogatásokkal
A legalább három gyermeket nevelőknél látványos a lakástulajdonosok arányának növekedése, a falvakban pedig fogyni kezdtek az üresen álló házak.
