Manapság egy ember átlagosan hetente 5 gramm műanyagot nyel le, amely egy bankkártya tömegével egyezik meg – állítja a Természetvédelmi Világalap (WWF) új tanulmánya. Az évente 250 grammra, azaz negyed kilóra rúgó mennyiség körülbelül 100 ezer, 1 milliméternél kisebb darabkából jön össze. Ezek 90 százalékát ivóvízzel – palackozottal és csapból jövővel egyaránt – fogyasztjuk el, míg a maradékot leginkább sörrel, sóval és kagylóval.
Az adatokat az ausztráliai Newcastle-i Egyetem kutatói állították össze, akik több mint 50 témába vágó kutatást tekintettek át. Azt találták, hogy a világ átlagában egy ember hetente akár 1769 műanyag darabkát fogyaszt el a vízzel, 182-t kagylóval, 11-et sóval és 10-et sörrel. Európában a csapvíz 72 százaléka tartalmaz műanyagot, fél literenként majdnem két darab mikroszkopikus szálat – írja a kutatás eredményeit ismertető Telegraph.
A műanyagok emberi szervezetre gyakorolt hatásáról még nem sokat tudni, de vannak olyan kutatási eredmények, amelyek arra utalnak, hogy bizonyos szint felett a mikroszkopikus méretű műanyag szálak légúti gyulladást okoznak. Bizonyos típusú műanyagok olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyek befolyásolják a termékenységet, valamint genetikai mutációkat és rákot okozhatnak.
Az ötvenes évek óta a műanyaggyártás a kétszázszorosára nőtt a világban, 2000 óta az éves növekedési ütem négy százalék. A műanyagok harmada a természetben végzi, ezen belül nyolc millió tonna a tengerekben. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor 2050-re az óceánokban nagyobb tömegben lesz műanyag, mint hal. Ezek a hulladékok sokféle módon keserítik meg az állatok életét, évről-évre egyre több tengeri és part menti állat pusztul el a lenyelt vagy a testük köré tekeredett műanyagok miatt.
Az elmúlt néhány hét, hónap hírei alapján végképp bizonyossá vált, hogy a műanyagok már mindenhova eljutottak, ugyanúgy megtalálhatók a Föld legmélyebb pontján (a Mariana-árokban), mint a Pireneusok franciaországi csúcsain és a Jeges-tenger jégmezőin. A Földközi-tenger kiemelkedően magas műanyag-szennyezettségével a napokban a WWF is foglalkozott.
Frissítés: a WWF közleményt adott ki a témában, amelyben a magyarországi helyzetre is kitér. Eszerint az eddig vizsgált hazai folyók közül a Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot. A Dunában két mérést végeztek, és egy köbméterben 50 műanyagrészecskét találtak – az eddigi magyarországi mérések közül ez a legnagyobb érték, ráadásul a Budapest alatti szakaszon a koncentráció emelkedett. A Dunában a legnagyobb mennyiségben a fogyasztási cikkekhez, csomagolóanyagokhoz felhasznált polietilént, polipropilént és polisztirolt mutatták ki.
A Tiszán a 300 mikrométernél nagyobb műanyagok darabszáma egy köbméter vízben 4,9 volt, a Tisza-tóból származó mintában 23,1 részecskét találtak. Az Ipoly egy köbméter vizében 1,7 részecskét mértek. A viszonylag alacsony mikroműanyagszint vélhetően annak köszönhető, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. A Rábában már jóval több, köbméterenként 12,1 mikroműanyag-részecskét mutattak ki, ami akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet.
Élet
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?
Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.
Fontos
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
