A szerző a HOLD Alapkezelő senior privát vagyonkezelője, az anyag eredetileg az Alapblogon jelent meg.
A sokak által bármikor visszaválthatónak gondolt lakossági állampapírok korántsem válthatók vissza minden körülmények között. Erről írtam legutóbb, és a bejegyzésem végén ígéretet tettem arra, hogy megvizsgálom az akkor még nemzeti kötvényként ismert, mostanára már Magyar Állampapír Plusz-ra keresztelt kötvényt is ebből a szempontból, amikor megjelenik a hivatalos „Nyilvános ajánlattétele” és „Ismertetője”.
Mivel június 3-tól (azaz mától) jegyezhető is a papír, a kérdés igencsak aktuális. Vajon tényleg ez lesz az első valóban likvid, bármikor a lejárati idő előtt visszaváltható lakossági állampapírunk? Jogos lenne a sajtóban egyre elhíresültebb „szuperállampapír” megnevezés?
A rövid válaszom az, hogy részben igen, részben nem. Elolvasva a Nyilvános ajánlattételt a következő kép rajzolódik ki a papír likviditásával kapcsolatban.
Mivel a MÁP Plusz az első évben félévente, majd utána 4 évig évente fizet kamatot, így tehát az 5 éves élettartama alatt 5*5 munkanapban (és persze a lejárat napján) tökéletesen és előreláthatóan likvid lesz. Az összes többi napon ugyanolyan korlátozott likviditással fog működni, mint a többi lakossági állampapír, annyi különbséggel, hogy békeidőben az államkincstár 0,25 százalékos díjért lejárat előtt is visszaváltja. A forgalmazók saját maguk dönthetik el, mennyiért váltják vissza. Nem békeidőben ugyanaz a megoldás valószínűsíthető, mint amit az előző cikkemben leírtam a lakossági állampapírok lejárat előtti visszaválthatóságáról (leszámítva persze a kamatfizetéseket követő 5 munkanapot).
Külön érdekesség, hogy mivel az első évben kifizet fél évre (éves) 3,5 százalékot, majd a következő fél évre 4 százalékot, azaz az egyéves hozama 3,75 százalék (egy kicsivel még jobb is, mert kamatos kamatos kamatot fizet), majd az első év végén tökéletesen likviden visszaváltható, gyakorlatilag teljesen dominálja majd az Egyéves Magyar Állampapírt, aminek pusztán 3 százalék lesz a kamatfizetése és pontosan ugyanakkor jár le, mint a PMÁP Plusz. Vagyis innentől magára vessen az, aki Egyéves Magyar Állampapírt vesz, mert e papír megvételének innentől kezdve semmilyen pénzügyi racionalitása nincs (talán a fedezet elfogadási gyakorlat kivételével, ami egy igen speciális eset), ha hiszünk abban, hogy a Magyar Állam utólagosan nem változtatja meg a már kibocsájtott PMÁP Plusz Nyilvános Ajánlattételét, ami, valljuk be, durva visszanyúlás lenne az időben. Persze sajnos az is tény, hogy láttunk már hasonlót jogalkotói szinten.
Jogos tehát szuperállampapír kifejezés? Részben nem az, hiszen még ez sem tökéletesen likvid. Részben azonban nagyon is jogos, mert jóval likvidebb, mint az összes többi lakossági állampapír, ráadásul ki kellene, hogy végezze a mostanáig nagyon népszerű Egyéves Állampapír-t is, már ha feltételezzük, hogy a lakossági vevők mérlegelik a fent leírtakat.
A legnagyobb kockázata e papírnak tehát már nem a likviditása lesz, hanem az, hogy semmilyen módon nem reagál a kamatozása az infláció esetleges növekedésére, de ezt a témát meghagyom egy következő cikkre. Addig is mindenkinek érdemes mérlegelnie, hogy megismerve a fentieket, milyen súlyban használja ezt az eszközt a saját portfóliójában.
Pénz
Fontos