A kilencvenesek években a volt szocialista országok szinte egyszerre nyitották meg gazdaságaikat a nemzetközi kereskedelem és tőkeáramlás előtt. A friss piacgazdaságok hamar bekapcsolódtak a globális termelésbe és kisvártatva az európai feldolgozóipar gerincévé váltak. A közgazdászokat gyakran foglalkoztató kérdés, hogy mindezek következtében mennyire lettek kiszolgáltatottak a külpiacoknak ezek az országok, amit nemrégiben a lengyel nemzeti bank munkatársai vizsgáltak meg alaposabban.
Röviden összefoglalva az ő válaszuk is az, hogy nagyon. Lengyelországban például az 1995 és 2014 közötti átlagos évenkénti gazdasági növekedés a hozzáadott értéket alapul véve 3,7 százalék volt, aminek nagyjából a fele volt köthető a külpiacokra termelt javakhoz. Ez az arány Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában még magasabb volt: rendre 70, 78, illetve 80 százalék. Mindeközben a nyugati országokban, amelyekhez a nyitottá és exportorientálttá vált posztszocialista gazdaságok igyekeznek felzárkózni, egy kivételtől (ez Németország) eltekintve jóval kisebb súlya van az exportnak a növekedésben – például Franciaországban 34, Spanyolországban 32, az Egyesült Királyságban pedig 26 százalék.
Mindezt szemléletesen mutatja az alábbi ábra oszlopainak narancssárga része:
A hozzáadott érték növekedése és annak összetevői, 1995 és 2014 közötti átlag (%) Forrás: Hagemejer&Mućk (2019): Export-led growth in Central and Eastern Europe
A kutatók szerint a posztszocialista országok egyre intenzívebb részvétele a nemzetközi értéktermelésben növelte a kelet-közép-európai régió gazdasági aktivitását. Eközben viszont a nyugat-európai országokban az onnan kiszervezett tevékenységek hiányát lehetett érzékelni. Érdemes kiemelni azt is, hogy a globális termelési láncokban részt vevő országok között gyakran félkész termékek mozognak: a tanulmányban szereplő becslés szerint a Kelet-Közép-Európából exportált javaknak legalább a hatvan százalékát ezek teszik ki. Mindezt figyelembe véve következtethetünk arra, hogy a volt keleti blokk országaiban tapasztalt konvergenciát is jelentős részben az az exporttevékenység hajtja, amit a multinacionális cégek helyi fiókvállalatai generálnak, sokszor a még készülőfélben lévő áruk összetevőinek mozgatásával, amelyeket korábban jobbára még a nyugati országokban hoztak létre.
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
