A vasárnapi EP-választáson a legnagyobbat a Jobbik bukta. Bő egy éve még második legerősebb pártként azt kommunikálta, hogy kormányváltásra készül, a mostani választáson azonban csak ötödik lett. Tavaly még a szavazatok 19,8 százalékát szerezte meg, most csak a 6,4 százalékát.
A látványos összeomlás nem kerülte el azokat a településeket sem, amelyek korábban leginkább jobbikosnak számítottak. Abban a tíz városban*Tapolca, Barcs, Vásárosnamény, Törökszentmiklós, Gyöngyös, Marcali, Mátészalka, Sátoraljaújhely, Ózd, Fegyvernek., ahol a legjobb eredményt érte el a Jobbik 2018-ban, elvesztette szavazóinak több mint 80 százalékát (33 ezer szavazóból lett 6,5 ezer, ami egyébként az országoshoz hasonló arány).
Ezekben a városokban a részvétel hasonlóan arányult az országos átlaghoz (mindkét esetben nagyjából öt százalékponttal elmaradt tőle). A Fidesz tavaly is nyert a vizsgált városokban, de a Jobbik valamennyire meg tudta szorítani. Tavaly átlagban a választók több mint 30 százaléka szavazott a Jobbikra, ez viszont mostanra 12 százalékra zuhant.
A 2018-as választás során a tíz leginkább jobbikos városban a szavazati arányok átlagos megoszlása (százalék)
| Választás 2018 | Választás 2019 | |
| Fidesz | 42,7% | 49,0% |
| Jobbik | 30,6% | 12,2% |
| MSZP-P | 10,3% | 6,8% |
| LMP | 5,4% | 1,3% |
| DK | 5,1% | 17,5% |
| Momentum | 2,5% | 5,8% |
| Más pártok | 3,4% | 2,4% |
| Mi Hazánk | 0 | 5,0% |
A Jobbik korábban magasan a második legerősebb pártnak számított ezekben a városokban, de most szinte mindenhol megelőzte a Demokratikus Koalíció, Törökszentmiklóson vagy Fegyverneken pedig még a Mi Hazánk is. Sátoraljaújhelyen például 2018-ban még ötször annyian szavaztak a Jobbikra, mint a DK-ra (25,6% vs. 5,5%), de vasárnap már a DK kapott háromszor annyi voksot (7% vs. 20,6%).
Ebben a tíz városban a Fidesz és a DK növelte leginkább a szavazatszámát. Míg a 2018-ban az erős Jobbik miatt más városokhoz képest gyengébben szereplő Fidesz átlagosan 42,7 százalékot kapott, az EP-választáson már 49 százalékot. Most több ilyen városban is 50 százalék fölé nőtt a támogatottsága.
A Demokratikus Koalíció kampányrendezvénye Tatabányán. Fotó: Bodnár Boglárka/MTI
A DK-nak ennél is nagyobb mértékben nőtt a támogatottsága: egy év alatt ötödikből másodikká lépett elő a vizsgált helyeken. Míg 2018-ban 5,1 százalékot kapott a leginkább jobbikos városokban, ez most 17,5 százalékra nőtt. Ebben a volt jobbikosoktól megszervezett szavazatokon kívül szerepet játszhatott az is, hogy az MSZP-P és az LMP támogatottsága 7 százalékponttal csökkent, bár a DK és a Momentum közösen jóval többel szerzett többet, összesen 16 százalékponttal.
Ugyan a Mi Hazánk a korábban említett Törökszentmiklóson és Fegyverneken is jól szerepelt, 15 százalék körüli eredménnyel, a többi vizsgált városban ennél jelentősen kevesebben szavaztak rá. A tíz, korábban leginkább jobbikos városban átlagosan öt százalékot szereztek, amely elmarad a Fidesz és a DK növekedésétől, de még a Momentum eredményétől is.
A 2018-ban leginkább jobbikos 20 falu eredményei hasonló képet mutatnak. Ezekben átlagosan több mint 41 százalékot szerzett a Jobbik egy éve, de vasárnap már csak alig több mint 18 százalékot kapott. Ezekben a falvakban is leginkább a DK szárnyalása a feltűnő. 2018-ban még csak három százalékot kapott, most pedig ennek több mint négyszeresét, több mint 14 százalékot. A DK mellett a Fidesz és a Mi Hazánk járt leginkább jól a Jobbik összeomlásával.
A 2018-as választás során a 20 leginkább jobbikos községben a szavazati arányok átlagos megoszlása (százalék).
| Választás 2018 | Választás 2019 | |
| Jobbik | 41,2% | 18,3% |
| Fidesz | 39,7% | 46,9% |
| MSZP-P | 9% | 5,5% |
| LMP | 3,4% | 1,5% |
| DK | 3% | 14,2% |
| Momentum | 1,2% | 5,1% |
| Más pártok | 2,3% | 2,4% |
| Mi Hazánk | 0 | 6,1% |
A Fidesz 39,7 százalékról 46,9 százalékra növelte támogatottságát, a választáson először induló Mi Hazánk pedig 6,1 százalékot szerzett. Ezzel az 5,1 százalékot gyűjtő Momentumot és az 5,5 százalékos MSZP-t is megelőzte. A részvételi adatok hasonlóan alakultak a 2018-as választáshoz, mindkét esetben 3-4 százalékpont körül maradtak el az országos átlagtól.
Adat
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
