A szlovén főváros eltökélte, hogy hulladékmentes lesz, és mára 80 százalékkal kevesebb szemét megy a lerakókba
Ljubljana volt az első európai főváros, amely azt tűzte ki célul, hogy hulladékmentes legyen. Közel húsz éve még az összes hulladék a szemétlerakóban végezte, és 2002-ben döntötték el, hogy ezen változtatni fognak a Guardian cikke szerint.
Ekkor kezdték el szelektíven gyűjteni a papírt, az üveget és a műanyagot, először csak közterületeken felállított hulladékgyűjtőkben. Négy évvel később kezdték el gyűjteni a szerves hulladékot. Az Európai Unióban 2023-ig mindenhol kötelező lesz külön gyűjteni a lebomló hulladékot, a szlovén főváros tehát közel két évtizeddel előzte meg az uniós kötelezettséget.
A lebomló hulladékot már a háztartásoknál gyűjtötték, a többi szelektíven gyűjthető szemétnek pedig 2013-tól van gyűjtőhelye minden lakóépületnél. Ezzel párhuzamosan a szemétgyűjtés gyakoriságát a felére vágták vágták vissza, hogy így próbálják meg rávenni az embereket arra, hogy hatékonyabban válogassák a szemetüket.
2008-ban az összes városi hulladék 29 százaléka hasznosult újra, mára pedig a 68 százaléka. A lerakóba szállított szemét mennyisége 80 százalékkal csökkent, ezáltal a 300 ezres Ljubljana lett a vezető európai főváros újrahasznosításban. A városban az egy főre jutó lakossági szemét évi 115 kilogramm (az EU-átlag 486 kilogramm, a magyar pedig 385).
A város célja, hogy 2025-re az összes hulladék 75 százaléka hasznosuljon újra. Ebben nagy segítséget jelenthet a négy éve megnyitott szerves hulladékot feldolgozó üzem, amely az egyik legmodernebbnek számít Európában és az ország negyedét szolgálja ki. Az újrahasznosítás szerepét mutatja, hogy minden közintézményben italos kartonokból készített WC-papírt használnak.
A feldolgozás mellett azonban komoly szerepe van az újrahasználásnak és a megelőzésnek. A városban két olyan központ is működik, ahová a lakosság elviheti már nem használt tárgyait. A központban kitisztítják, megjavítják őket, majd alacsony áron értékesítik. A központoknak óriási a forgalma, napi ezer ember látogatja őket.
Élet
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Fontos
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
