(A szerző az MTA KRTK KTI főmunkatársa, a CRCB igazgatója. A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Magyarország piacgazdaság, ahol a vállalkozások sikerének alapja a kreativitás, az innováció és a kemény munka. Egy ilyen rendszerben a közbeszerzések semmiben sem különbözhetnek a többi piaci tranzakciótól: a versenytárgyalások lebonyolítása, a szerződések céljai, a piaci árak szerepe, a szállítási kondíciók és minőségi szempontok érvényesülése és a többi nem különbözhetnek önmagában attól, hogy itt a vevő oldalon nem magáncégek a megrendelők, hanem maga az állam. A fentiek alapján kellene tehát interpretálnunk a közbeszerzési piacon részt vevő magyar vállalkozók sikereit is. Ezeket első közelítésben az innováció, a kreativitás megnyilvánulásaként és eredményeként kell értelmeznünk.

Az alábbiakban egy olyan vállalkozóról lesz szó, aki az utóbbi években olyan gyors karrierre volt képes, hogy neve nemcsak belföldön, hanem már külföldön is fogalommá vált. Idézzünk itt a róla írt Wikipédia szócikkből:

„…pályáját a kilencvenes évek elején kezdte el, amikor az állami gázprogram kapcsán egy (…) gépészettel foglalkozó társával elkezdték bekötni a faluban élőknek a gázt. A vállalkozás fejlődésnek indult, egyre jelentősebb munkákat kaptak a közeli településeken is, lakóparkokban, nagyobb épületekben dolgoztak. A sikereit annak köszönhette, hogy közvetlen stílusú, társasági ember, ugyanakkor kemény tárgyaló, és e nélkül nem tudott volna érvényesülni. A kétezres évek közepén azonban hullámvölgybe kerültek, a cég ekkoriban egyre kevesebb megrendelést kapott, megjelentek a megyében és a faluban is a konkurens gázosok, (…) majdnem csődbe is mentek: 2007-ben már alig volt bevételük, a cég veszteséges lett, pedig korábban több mint tízmilliós nagyságrendű eredményt is el tudott érni.”

Ő pedig nem más, Mészáros Lőrinc gázszerelő-vállalkozó, akinek felívelő vállalkozói pályája, vállalatbirodalmának kiépülése, meggazdagodása a modernkori magyar gazdaságtörténet egyedülálló története. Ilyen pályára még a kiegyezés utáni korszakot vizsgáló gazdaságtörténeti, ipartörténeti munkák sem nagyon szolgáltatnak példával (lásd itt). Még a csepeli Weiss-Manfréd Művek – egyébként viharos sebességű – növekedése sem zajlott le olyan gyorsasággal (lásd itt), mint az övé.

Az alábbiakban néhány ábra segítségével szeretnénk bemutatni azokat az eredményeket, amelyeket Mészáros Lőrinc a közbeszerzési piacon ért el 2011 és 2018 között.^*A cikkben a 2005 és 2018 közötti években megkötött közbeszerzési eljárásokat, összesen 214 667 közbeszerzési szerződés adatait elemezzük. Az adatbázis felépítésére és az itt bemutatott elemzésre a CRCB kutatási programja keretében került sor. A kutatást magyar állampolgárok pénzügyi támogatása tette lehetővé. Nem foglalkozunk sem a vállalkozásainak juttatott állami támogatásokkal, sem diverzifikált (bankokat, szállodákat, ipari üzemeket, külföldi sportklubokat is magában foglaló) vállalatbirodalmának kiépülésével, sem a földüzletekkel, amelyek eredményeként Magyarország legnagyobb földbirtokosa lett, sem azzal, vajon hogyan tudja a nap 24 órájában igazgatni vállalatbirodalmát.

Csupán a közbeszerzési piacon elért eredményeire koncentrálunk. Összesen nyolc ábrát fogunk ismertetni. Mészáros Lőrinc és családtagjai által tulajdonolt cégek közül hármat veszünk figyelembe. Ezek a Mészáros és Mészáros Kft., a Fejér-B.Á.L. Kft és az R-Kord Kft. A közbeszerzések adatait a Közbeszerzési Hatóság jóvoltából állnak rendelkezésünkre.^*A közbeszerzési szerződések adatait a Közbeszerzési Hatóság közzéteszi a https://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/keres/hirdetmeny/ honlapon. Ezeket bárki elérheti, letöltheti, majd adatbázisba rendezheti, mi is így tettünk. Az elemzett közbeszerzési szerződések listáját természetesen külön közöljük (itt), hogy bárki ellenőrizhesse számításainkat.

Az első ábrán azt láthatjuk, hogy Mészáros Lőrinc, miközben már a kilencvenes évek elején megnyitotta gázszerelő vállalkozását, viszonylag későn, 44 éves korában lépett be a magyar közbeszerzési piacra: 2011-ben nyerte első közbeszerzési szerződését. Ezt követően egyre több szerződést sikerült nyernie. Ezek száma különösen 2016 után emelkedett meredeken: 2017-ben 19, 2018-ban pedig már 27 tenderen hirdették ki nyertesként. Kettő kivételével mind építőipari projektekről van szó.

Egy gyorsan fejlődő és sikeres vállalkozással érdemes együtt dolgozni. Ha egy ilyen vállalkozás indulni kíván egy közbeszerzésen, akkor legalább két okból is érdemes konzorciumi tagként csatlakozni hozzá. Egyfelől a konzorciumban való indulás lehetővé teszi, hogy nyerés esetén a közös munka során át lehessen venni azokat a modern módszereket, innovatív megoldásokat, amelyeket ez a vállalkozás használ. Széleskörű közgazdasági irodalom tárgyalja egyébként a cégek közötti különféle együttműködés hatását a technológia transzferre (vagy spillover-re), és aztán a cégek termelékenységére (lásd például itt és itt). Másrészt a leendő konzorciumi partnerek, már amiatt is érdemesnek láthatják, hogy csatlakozzanak egy-egy sikeres vállalkozáshoz, hogy így ők is nagyobb eséllyel nyerhessenek.

A következő ábra jól mutatja azt, hogy egyre vonzóbb lehet Mészáros cégeivel indulni közbeszerzésen, de lehet az is, hogy maga Mészáros keresi egyre inkább más cégek együttműködését. Ennek célja lehet a fent említett szinergia is: Mészáros cégei olyan erőforrásokkal, kapcsolatokkal rendelkeznek, amelyek a többi konzorciumi partnernek nincsenek meg, és az utóbbiak is olyan erőforrásokkal, amelyek pedig Mészáros számára jelentenek hiányt.

De az is lehet, hogy itt egyszerűen a projektek méretével összefüggő hatással állunk szemben: Mészáros cégei egyre nagyobb projektekre jelentkeznek, amelyeket egyedül már nem is tudnának megvalósítani. Ezt a magyarázatot támasztja alá, hogy Mészáros és konzorciumi partnerei egyre nagyobb arányban részesednek 2011 óta a Magyarországon megkötött közbeszerzési szerződésekből: míg 2011-2016 között évente kevesebb, mint 1 százalékot, addig 2017-ben az összes éves közbeszerzési érték már 5,4 százalékát, 2018-ban pedig 3,7 százalékát nyerték meg. Eközben a szerződések átlagos értéke jelentősen nőtt 2011-2013-hoz képest.

Mészáros és társai 2011 után közel 11 százalékát nyerték el az összes közbeszerzés értékének (összesen 498 milliárd forintot). Ennél is nagyobb arányban voltak azonban sikeresek az EU támogatásból finanszírozott projektek esetén. Itt az összes közbeszerzési érték mintegy 20%-át tudták elnyerni, 426 milliárd forintot. Ebből is látszik, hogy Mészáros és társai szinte kizárólag az EU támogatásból megvalósult projekteken indultak és nyertek 2011 óta. Az általuk nyert közbeszerzések értékének 85,6%-a EU támogatásokhoz kapcsolódik.

Milyen jellemzők adják a Mészáros által elnyert szerződések különlegességét? Most csak kettőt fogunk ezek közül említeni.

Egyrészt érdekes Mészáros és társai árazási gyakorlata: azokban a közbeszerzésekben, amelyekben nyertek, a nyertes árak közel 38 százaléka volt 100 ezer forintra kerekített, míg a többi közbeszerzésnél ez csak az esetek 21 százalékára volt igaz. Az utolsó két évben jelentősen nőtt ez az arány (52 százalékra), miközben a többi cég szerződéseinél ez csökkent (16 százalék).

Az gondolhatnánk, hogy ez a jelenség egyértelműen összefügg a szerződések értékével. Pedig nem. Az építőipari projekteknél a „Mészáros hatás” a szerződéses értéktől függetlenül is érvényesül (lásd itt). A csalásfelderítés irodalma (például itt, itt, itt, és itt) fontos és vizsgálandó jelnek tekinti a kerekített értékeket,^*(even or rounded-dollar amounts) mint gyanús jelenséget, ami valamilyen, csalással kapcsolatos anomáliára hívja fel a figyelmet. Esetünkben a költség alapú árkalkuláció hiánya valószínűsíthető.

A Harvard Egyetem kutatóinak vizsgálata a kerekített árak negatív következményeire talált bizonyítékot vállalati fúziók és felvásárlások esetén: a kerekített árakon megadott árajánlatokat komolytalannak tekintik az eladók és kevésbé is fogadják el, mint a precíz ajánlati árakat. A közbeszerzéseknél ez úgy nézhet ki, hogy a kerekített árakon megadott ajánlati árak tekinthetők komolytalannak, kitaláltnak. Ha az ilyen árakat egy állami intézmény számottevően magasabb arányban fogadja egy kitüntetett ajánlattevő esetén, akkor ez valamilyen rendellenességre utal, és felveti a korrupció lehetőségét.

A másik érdekes jellemző, hogy a projektek előzetesen becsült értékéhez képest mennyivel magasabbak vagy alacsonyabbak a győztes pályázó árai. A becsült értéket a közbeszerzést kiíróknak kell megadniuk. A magyar és az EU szabályozás is azt ajánlja, hogy ezt az eljárás megindítása előtt, egy előzetes piackutatás alapján kell meghatározni. A következő arányt számoltuk ki:

(nyertes nettó szerződéses ár – becsült nettó érték) / becsült nettó érték * 100.

Ennek a mutatónak a nyertes cégenként kiszámolt átlaga azt adja meg, hogy egy-egy nyertesnél a végső szerződéses árak átlagosan hány százalékkal haladták meg közbeszerzések előzetesen számolt becsült értékét. Van-e számottevő különbség ebben a többi magyar vállalkozó és Mészáros által nyert közbeszerzések árai között? A kapott eredmények arra mutatnak, hogy van, mégpedig jelentős. Az egész időszak alatt a magyar vállalkozók nyertes árai átlagosan 6 százalékkal alacsonyabbak voltak a becsült értéknél, addig Mészáros és társai által nyert közbeszerzéseknél az előbbiek 8,6 százalékkal voltak magasabbak. A két csoport ára között tehát mintegy 15 százalékpontos különbséget találtunk Mészárosék javára. Ez a különbség az időben nőtt: míg 2011-13-ban 7 százalékpontos, 2014-16-ban 13 százalékpontos, 2017-18-ban már 15 százalékpontos volt. A „Mészáros hatás” itt is érvényesült a szerződéses értéktől, a szektortól és a szerződés dátumától függetlenül is (lásd itt).

Az építőiparban tevékenykedő más cégeknek 2017-ben, és 2018-ban nyert szerződéseivel összehasonlítva a szerződéses árak a Mészáros cégek által nyert tendereknél haladták meg leginkább a becsült értéket. Az eredmények vagy arra utalnak, hogy Mészáros cégei vagy a többi cégnél sokkal magasabb minőséget tudtak kínálni – ami aztán jogosan indokolta a becsült értéket a szokásosnál is jobban meghaladó szerződéses árakat, vagy valamilyen, a projektekre jellemző összetételhatás áll e jelenség mögött, vagy valamilyen módon befolyásolni tudták a közbeszerzési döntéseket úgy, hogy az ajánlatkérők esetükben inkább elfogadták az általuk kínált, a becsült értéket a szokásosnál nagyobb arányban meghaladó ajánlati árakat. Szóval valamilyen módon el tudták fogadtatni az ajánlatkérő állami intézményekkel azt, hogy ők a becsült értékhez képest drágábban dolgoznak.

A végére hagytuk azt, ami talán legjobban mutatja Mészáros cégeinek kimagasló kvalitásait. Ki lehet ugyanis számítani, hogy ha egy cég indul egy közbeszerzésen, akkor hányszor nyer, és hányszor veszít. Ennek alapján megadható egy-egy cég nyerési esélye (nyert tenderek száma / vesztett tenderek száma).^*Az elemzés során ennek egy módosított formáját használtuk, mert volt olyan helyzet, amikor ha egy cég elindult, akkor minden esetben nyert. Ezért az esélyek kiszámításánál a következő formulát használtuk: (nyert szerződések száma plusz 1) / (elvesztett tenderek száma plusz 1). Az eredmények arra mutatnak, hogy ebből a szempontból Mészáros cégei az építőiparban a legjobbak: ha indulnak egy közbeszerzésen, akkor náluk a legmagasabb a nyerés esélye. Ezt látjuk a következő ábrán. E téren kissé megelőzik a Közgépet is, amely mára ugyan eltűnt, de korábban jelentős szereplője volt a magyar közbeszerzési piacnak. Mészáros cégei messze jobbak az olyan külföldi tulajdonban lévő cégeknél is, mint a Colas, a Strabag, vagy a Swietelsky.

Ha csak az EU támogatásokból finanszírozott projekteket nézzük, akkor Mészáros jobban teljesít, sőt kimagaslóan: 19-szeres eséllyel nyerte ezeket a tendereket 2011-2018 között (56 nyert tenderre 2 vesztett jutott). Ha az esélyek változását időszakonként vizsgáljuk (ezt mutatja a következő ábra), akkor azt kapjuk, hogy míg az építőipari közbeszerzések jelentős szereplőinél a nyerési esélyek alig-alig változtak, addig Mészáros cégei 2017-2018-ban kilőttek és már 23,5-szörös eséllyel nyerték a közbeszerzéseket (46 nyert közbeszerzésre csak egy vesztett jutott).

Miért nyernek Mészáros cégei ilyen kimagasló eséllyel? Mert ennyivel jobban tudnak innovatív, költségcsökkentő és magasabb minőséget eredményező működésre? Azaz, mert ennyivel gyakrabban tudnak azonos minőséget alacsonyabb áron, illetve azonos áron magasabb minőséget nyújtani, mint a többiek?

Egyáltalán, milyen tanulságok vonhatók le a fenti eredményekből?

Tegyük fel azt, hogy a bemutatott ábrák egy magyar vállalkozónak, és a tulajdonában lévő vállalkozásoknak a piacgazdaság körülményei között elért eredményeit mutatják. Ebből arra kellene következtetnünk, hogy Mészáros Lőrinc cégeinél a termelékenységnek (a munka-, a tőke- és a teljes tényező termelékenység^*total factor productivity hatásai együttesének) is kimagaslónak kell lennie. Ezért nyerhetnek e cégek egyre több közbeszerzési szerződést, ezért érdemes velük indulni más cégnek konzorciumban, ezért tudják emelni jóval a becsült érték fölé árakat, és ezért lehet náluk kimagaslóan magas és növekvő e nyerés esélye.

Ha mindez a piaci versenyből származó siker, akkor úgy kellene folytatnunk ezt a gondolatmenetet, hogy nemcsak Mészáros Lőrincnek, de a magyar államnak, és ezzel a magyar állampolgároknak is az érné meg legjobban, ha Mészáros cégei jövőben még több közbeszerzést nyernének. Ezen túl pedig az lenne kívánatos, ha minél több magyar vállalkozás hasonulna Mészáros cégeihez, akár úgy, hogy ők vennék át Mészáros innovatív módszereit, vagy maga Mészáros venné át ezeket a cégeket. Mivel az eredmények arra mutatnak, hogy a Mészáros cégek messze a legsikeresebbek a közbeszerzési piacon, és e mögött az előbbi feltételezés szerint kimagasló termelékenységük állhat, ezért ezek a lépések növelnék leginkább a magyar állampolgárok jólétét, hiszen ezek a lépések a többi cégre jellemzőnél hatékonyabb termelési tényező-kombináció elterjedését jelentenék.

Természetesen alternatív magyarázatok és ezekkel összefüggő következtetések is lehetségesek. De csak akkor, ha elvetjük azt, hogy az előzőekben a piacgazdaság körülményei között elért eredményekről van szó.

Ekkor a Mészáros cégek közbeszerzési piacon elért sikeressége és cégeinek termelékenysége között nincs semmilyen összefüggés, és

a közbeszerzési sikeresség mögött rendre más tényezők, mint például az alacsonyabb versenyerősség, vagy a miniszterelnökkel való jó személyes kapcsolatok állnak.

Ekkor a közbeszerzési sikerességet tisztán az az egyszerű helyzet magyarázza, hogy Mészáros Lőrinc nem más, mint Orbán Viktor közeli barátja. Ezekre a kérdésre nem itt fogjuk megadni az empirikusan megalapozott választ. Ehhez tisztázni kell a közbeszerzési sikeresség, a közbeszerzési verseny erőssége és a cégek termelékenysége közötti kapcsolatokat, és az ezektől függetlenül érvényesülő baráti kapcsolat hatását, valamint a Mészáros-féle cégek saját tőkéjének alakulását. A közgazdaság-tudomány erejét éppen az adja, hogy mindezekre a kérdésekre egyértelmű válasz adható a közbeszerzési szerződések ökonometriai módszerekkel történő vizsgálata során.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet közbeszerzés Mészáros Lőrinc Olvasson tovább a kategóriában