Jobban ment a magyar gazdaság a harmadik negyedében, mint elsőre becsülték: a KSH 3,9 százalékról 4,1 százalékra javította az éves GDP-növekedés ütemét, ha a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatokat nézzük. Az elmúlt három évben ez a legjobb éves növekedési adat. Elsősorban a piaci szolgáltatások bővülésének köszönhető az új lendület, de az építőipar idei beindulása is még nagyban hozzájárul növekedéshez. A mezőgazdaság az év többi negyedévéhez hasonlóan most is visszafogta a növekedést.
A szolgáltatóipar teljesítménye 3,8 százalékkal nőtt egy év alatt, ami 2013 vége óta a leggyorsabb növekedést jelenti. Mivel a szolgáltatószektor a magyar GDP-termelés több mint feléért felel, itt egy relatíve kisebb teljesítményjavulás is nagy eredményt jelent. Leggyorsabban az információ-kommunikáció ágazat (8,2 százalék) és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek (8,1 százalék) bővültek, de a kereskedelem-vendéglátás (6,8 százalék), a művészet, szórakoztatás (6,2 százalék) és a szállítás-raktározás területe (4,7 százalék) is meglepően jó eredményt tudott felmutatni. Az állami szolgáltatások (közigazgatás, oktatás, egészségügy) eközben kismértékben visszafogták a GDP-növekedését.
Az építőipari termelés a harmadik negyedévben is 28 százalékos éves növekedést mutatott, így az eddigi éves átlagos bővülési ütem is kis híján 28 százalék. Nem csak az előző évtizedhez, hanem a korábbi időkhöz képest is példátlan az idei dinamikus növekedés, igaz, a tartós mélyrepülés után van honnan feljönni. Reálértelemben a termelés még mindig elmarad a 2005-2006-os csúcsoktól.
2016 és 2017 harmadik negyedéve között 11,3 százalékkal esett vissza a mezőgazdaság teljesítménye, ami a magas bázisnak és az idei kedvezőtlen időjárásnak is köszönhető. A kiigazítatlan nyers adatok szerint 3,9 százalékkal nőtt a magyar a GDP a harmadik negyedévben, amit a mezőgazdaság 0,6 százalékponttal rontott. A szolgáltató szektor 2 százalékponttal, az építőipar 1 százalékponttal, az ipar pedig 0,8 százalékponttal járult hozzá ehhez a növekedéshez.
Felhasználási oldalról nézve a háztartások tényleges fogyasztása kiemelkedő volt: az előző év azonos időszakához képest 3,8 százalékkal nőtt, amire 2013 utolsó negyede óta nem volt példa. A belső fogyasztás látványos élénküléséhez elsősorban a jelentős béremelkedés járulhatott hozzá.
A beruházások 20 százalékkal haladták meg az előző évi alacsony bázist, az elmúlt egy évben mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké jelentősen emelkedett. A KSH szerint a beruházási aktivitás a nagyobb súlyú ágazatok mindegyikében jelentős volt.
Január és szeptember között – a kiigazított adatok szerint – eddig 3,9 százalékkal növekedett a magyar gazdaság. Hogy teljesüljön az NGM éves átlagos 4,1 százalékos terve, ahhoz az utolsó negyedévben 4,5 százalékos növekedést kellene produkálni.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Közélet
Fontos