A tudományos és sportéletben az amerikaiak hagyományosan kiváló esélyekkel indulnak a nagyösszegű nemzetközi díjakért, az Egyesült Államok ebből a szempontból is a világ egyik meghatározó szereplője. Ugyanígy nagy hagyománya van a tengerentúlon a filantrópiának, és a két dolog néha összekapcsolódik: a díjesőből gyakran lesz részben vagy egészben adomány.
Ehhez képest meglepő, hogy az amerikai adórendszernek olyan rejtett zugai alakultak ki, amelyekben könnyen adóvá válik az a pénz, amelyet a díjazott el szeretne adományozni.
Ellen P. Aprill jogászporfesszor a The Conversationben egy szemléletes példán vezeti le, hogy gyakorlatilag adószakértőnek kell lenni ahhoz, hogy valaki elkerülje a csapdákat.
Ha egy közösen adózó amerikai házaspár éves jövedelme 100 ezer dollár, akkor a különböző adóalap csökkentő tételek levonása után 75 ezer dollár lesz a szövetségi adó alapja, és 8600 dollár a fizetendő adó. Ám ha a házaspár valamelyik tagja nyer egy Nobel-díjat, amelynek jelenleg mintegy 1 millió dollár a pénzbeli összege, akkor 1 millió 75 ezer dollár lesz az adóalap, és 340 ezer dollár az adó.
A probléma akkor kezdődik, amikor a nyertes adományozni szeretne ebből az összegből, mert ilyenkor csak az 1 millió 75 ezer dollár 60 százalékáig csökkentheti az adóalapját. Ez azt jelenti, hogy ha a teljes 1 millió dollárt eladományozza, akkor a házaspár adókötelezettsége még mindig 100 ezer dollár lesz, vagyis gyakorlatilag be kellene fizetnie egy egész éves jövedelmét adó formájában (legfeljebb 5 évre eltolva, részletekben).
Elég trükkös a rendszerben, hogy a fenti adófizetési csapda elől csak úgy lehet menekülni, ha a díjazott eleve meg sem kapja a pénzt. A Nobel esetében ez járható út, mert a díjazott megnevezheti, hogy hova utalják a pénzt, ám nagyon sok olyan nemzetközi díj van, ahol ez nem lehetséges. Ennek az az oka, hogy számos díjnál kizárólag a díjazottnak hajlandóak átutalni a díj összegét, mert el szeretnék kerülni, hogy a pénzmosásnak és adóelkerülésnek még csak a gyanúja is felmerüljön. Ha azonban egy amerikai bármilyen formában megkapja a díj összegét, akkor már nem tudja adómentesen eladományozni.
Ha mégis sikerül rávenni a díjazottnak a díj adóját, hogy ne küldje el neki a pénzt, még akkor is meg kell felelni két követelménynek: egyrészt a díjazott nem nevezhette vagy jelölhette magát az adott díjra, másrészt a díj fejében semmilyen ellenszolgáltatást nem adhat.
A jogász szerint mindez rendkívül megnehezíti, hogy a rangos pénzdíjakat eladományozzák Amerikában, mert a díjazottak döntő többségétől nem várható el, hogy tisztában legyen a bonyolult, szakemberek számára is nehezen érthető szabályokkal.
Barack Obama egykori elnöknek sikerült a Nobel békedíjához járó összeget karitatív célokra fordítania, mert eleve nem kérte az összeget, de ahogy a szakértők megjegyzik, nem állhat mindenki mögött olyan szakembergárda, mint egy amerikai elnöknél.
Világ
Fontos